15 éve a haza szolgálatában – interjú Petrás Jánossal a Kárpátia zenekar frontemberével

április 22, 2018 a Szellemiség

A Kárpátia ebben az évben ünnepli 15. születésnapját. Egy generáció nőtt fel a zenekar nótáin szívében a hazaszeretett érzésével. Ők nem csak zenélnek, nevelnek is. A nagykorúság kapujába lépve a zenekar frontemberével beszélgetünk hazaszeretetről, a nemzeti oldalról és mindenről, ami az elmúlt 15 évet meghatározta.

– Nem túlzok akkor, ha azt mondom, hogy a Kárpátia zenekar neve egybeforrt a hazafisággal és a nemzettudattal. Minek hatására indultál el ezen az úton?

– Szerintem pont úgy mint mindenki más. Hatással volt rám a családom, a barátaim, a tanáraim, a kor, amiben gyerekeskedtem, szóval ezek így együtt alakítottak, és alakítanak még ma is.

Apámat nagyon foglalkoztatta a politika, minden újságot elolvasott, és már hatéves koromtól próbálta elmagyarázni a hírek értelmezésének fontosságát, és hogyan is kell a sorok között megbúvó igazságot kiolvasni.

A barátaim között többeknek volt rokonságuk az elszakított területeken, így kezdtem el lassan felfogni a Trianoni békediktátum hatását.

A barátok és olvasmányok az évek folyamán sokasodtak, és eljött az a pont, amikor úgy éreztem, hogy én is megfogalmaznám ezekben a kérdésekben a véleményem, illetve dalba kéne önteni a felgyülemlett érzelmeket Istenről, hazáról, családról, identitásról. stb.

– 2003 óta elég nagyot változott a zenekar megítélése. Volt, amikor inkább üldöztek, megtűrtek titeket, most pedig talán ünnepelnek benneteket, legalábbis a gúnyhatáron belül. Hogy látod ezt a 15 évet?

– Tizenöt év távlatából is nagyon köszönjük mindenkinek, aki valaha is megnézte koncerten a zenekart élőben, vagy megtisztelt minket azzal, hogy megvásárolta a lemezeinket.

A zenekar semmi nem lenne, ha nem lenne közönsége. De a mi közönségünk nem is közönség, hanem közösség. Közösség a szó legnemesebb értelmében, megosszák velünk örömeik, bánataik, és ezt mi is megtehetjük velük. Sok mindenen estünk át együtt az évek alatt, és remélem, hogy még több van előttünk.

– Ez a sok év az embert is megváltoztatja. Te, hogy érzed? Benned mi változott a zenekar fennállása óta? Mit adott neked ez a 15 év?

– Én úgy gondolom, hogy ha az embernek van egy alapvető erkölcsi értékrendje, attól ne térjen el, de tanulásra van ítélve halála napjáig. És ez jó.

Sokat kaptam minden tekintetben ezen időszak alatt, és ami erőmből, tehetségemből kitelt azt én is átadtam.

– Fel tudnál idézni pár felejthetetlen pillanatok ebből másfél évtizedből? Olyat, ami meghatározó volt életedben?

A legfelejthetetlenebb pillanatok, a gyermekek születései voltak. Nyolc gyermek született a zenekarnál ezalatt a tizenöt év alatt, és reméljük, hogy a Jóisten megajándékoz minket még nyolccalJ

– Ha információim helyesek ünnepi albummal készültök a 15. évfordulótokra. Milyen témájú lesz az új lemez?

– Isten kegyelméből címmel jelenik meg április huszonnyolcadikán a legújabb Kárpátia lemez. Ez a tizenhatodik a sorlemezek között.

A zenekar életében a lemezmegjelenés, és az ezzel járó felfokozott izgalmi állapot, semmihez sem fogható. Soha nem lehet kiszámítani, hogy melyik dalt, dalokat fogadja be elsőként a tisztelt publikum. Mi megpróbáljuk átadni azokat a dallamokat, gondolatokat amiket belénk kódolódtak valamikor rég, és generációk sokaságán át lappangtak, hogy végül mi írjuk meg őket.

A Kárpátia zenekar legújabb nótája a nemsokára érkező jubileumi albumról

– Milyen irányt vesz most a zenekar? Mik a jövőbeni terveitek?

– Az irány marad. Megszoktuk már, hogy egy-két pocskondiázó pamflet óramű pontossággal megjelenik rólunk, mint valami furcsa karácsonyi ajándék, ami egy széles fekete vonallal átsatírozza a valóságot. Kívánjuk, hogy a jelenkor bánjon igazságosan minden hazafival, akik hozzánk hasonlóan hisznek a magyarságban, és ebben az országban terveznek jövőt.

– Patrióta sportmozgalomként elmaradhatatlan kérdés, hogy sportolsz-e valamit?

– Gyerekként több sportágban is megpróbáltam magam, de nem voltam igazán kiemelkedő egyikben sem. Maradt az iparművészet, és a zene.

De szeretem a sportok szinte valamennyi ágát. Szerencsémre barátságot ápolok több már visszavonult, illetve aktív élsportolóval is, és amennyire tehetem, nyomon kísérem pályájukat, szurkolok, szakértek.

A sport mindig fontos volt a nemzet életében, és komoly kríziseken tudta átsegíteni a magyarságot.

1920 után, az egyesületi sportkörök, a patriotizmus harcosaiként nevelték a fiatalságot, és szereztek dicsőséget a megcsonkított ország népének, nemzetközi tornákon át, az olimpiákig.

A második világháború után a bolsevik diktatúra beköszöntével, szintén a sportolók voltak azok, akik derekasan kivették a részüket a nemzeti büszkeségünk újraélesztésében.

Elsőként említeném itt is az olimpiákat és ebből is a 1952 Helsinki, ahol minden idők legtöbb érmével tértek haza a mieink Az Aranycsapat 1953 angliai 6-3, majd 7-1 itthon, aztán 1954 VB ezüst érem. Olimpia 1956 november, Melbourne, ahol a magyar vízilabdázókért a Szovjetunió elleni mérkőzésen a fél világ szorított, és sorolhatnám hosszasan napjainkig, hogy mennyi diadalt arattak a sportolóink, és adtak tartást ennek nemzetnek.

– Hogy látod a nemzeti oldal jövőjét, így a választások után?

– Pozitívan, és már a megtisztulás is elkezdődött. Sorra lebben fel a függöny, vagy hull le a lepel.

Akik szerint nincs különbség a jobb és a bal oldal között, azok súlyos hibát követnek el…

  • Ezzel azt a programot erősítik, hogy idejétmúlt különbséget tenni férfi és nő között, hisz a huszonegyedik század, a nemek összeolvadásának a kora. GENDERIZMUS!
  • Azt a programot erősítik, miszerint a nacionalizmus ódivatú kabátját, a vegytiszta internacionalizmus palástjával kell leborítani. GLOBALIZMUS!
  • Azt a programot erősítik, hogy Istenben való hit, mára lejárt lemez, és a huszonegyedik század embere csak a saját önmegvalósításában hihet. ATEIZMUS!

Szóval akik szerint nincs különbség a jobb és a bal oldal között, azok huszonegyedik századi GENDER-GLOBÁL-ATEISTÁK. 

De nincs mitől félnünk, mert dolgozik bennünk az egészséges nemzeti immunrendszer.

A magyar, évezredes történelme során időről-időre felismeri a veszélyt, és olyan sejteket, mozgalmakat termel ki soraiból, akik legyűrik az aktuális ellenséget.

Dicső múlt, harcos jelen, fényes jövő!

Én így látom.

Tyirityán Zsolt a Betyársereg vezetője Petrás Jánossal a Kárpátia zenekar frontemberével

– Mit gondolsz a Betyárseregről?

– A Betyársereg egy jól működő szervezet, ami nem igen hagy betekintést a külső szemek számára. Ez helyes. ÍGY SZÜLETNEK A LEGENDÁK!!! És mindig is nagy becsben tartották a Magyarok a legendákat!

(Betyársereg)

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Komment