“A harcművészet olyan mintha sziklára másznál fel, ha elindultál sose állj meg”

május 13, 2013 a Hírmondó

Edzések, szellemi erő, önfeláldozás. Az edzéssel töltött évek alatt egyre bölcsebb lehetsz – folytatjuk a Kyokushin karatét bemutató sorozatunkat.

 

A karatéka bizonyos idő eltelte után megtanulja a együttérzés és a jóindulat jelentőségét. Elfogadja a többi embert figyelmesebb lesz velük és ezáltal kiegyensúlyozottabb. Megtanulja, hogy az érzéketlenség és az együttérzés hiánya veszélyes. A türelem mellé megtanulja az alázatot. Megtanulja irányítani a magában rejlő agressziót és azt a félelem és más pszichikai gyengeségei ( bosszúállás, álnokság, pesszimizmus, túlzás) legyőzésére használja.

Ne légy büszke. Az alázatosság bölcsesség, a büszkeség tudatlanság. Ahhoz, hogy elkerülj egy zuhanó sziklát, fuss el a veszélyérzet elöl. Soha ne viselkedj meggondolatlanul. A víz mindig az alacsonyabb helyre folyik. /Samurai mondás/

Minél több időt tölt el valaki a karate gyakorlásával annál bölcsebb lesz. Megtanulja az élet igazi értékeit és megtalálja a valódi célokat. A mai világban két cél fontos. Mindig nyerni és minél több pénzt birtokolni. Sajnos a küzdősport karate egyre jobban magáévá teszi ezt a két célt. Ott kezdődik, hogy egy dojo vezetője elkezdi hirdetni magát, hogy ilyen-olyan bajnok. A mai világban ez nagy vonzóerő főleg a korábban említett első csoportba tartozó emberek számára. Elkezdenek edzeni de a küzdelmi technikákra koncentrálva. A Sosai egyik irányelve a kezdők számára: „Nigiri sannen, tachi sannen, tsuki sannen.” Három év az ököltartás, három év az állások és három év az ütés. Olyan ez mint egy építkezés. Szükségesek a jó alapok, hogy stabil legyen az építmény. Az első megtanulni a helyes ököltartást (később az egyéb kéztartásokat). Ha nem tudod normálisan ökölben tartani a kezed nem tudsz hatásosan ütni, hiába rendelkezel fizikai és belső erővel (KI). Rosszabb esetben megsérül a kezed a saját ütéseidtől.

Különböző ütőfelületek a kézen

A következő fontos alap megtanulni helyesen, stabilan állni. Hiába van nagy erőd ha nincs a kihasználásához stabil támasztékod, amit a helyes állásokkal érsz el. Nem fogsz tudni hatékony ütést vagy rúgást kivitelezni és a védekező technikáid is hatástalanok lesznek.

A következő, ami nagyon fontos, az a helyes ütéstechnika megtanulása. A laikusok általában azt gondolják ilyenkor, hogy mit kell tanulni egy ütésen? Meglendítem a kezem jó erővel és annyi… korábban már szó volt róla, hogy a Kyokushin alapja a kör az egyenes és a pont egysége. Ez kell ahhoz, hogy ne karból és izomból üss, hanem az egész tested és belső erőd benne legyen. Visszatérve a versenykaratéra, a tanítványokat elkezdik megtanítani ütő és rúgó mozdulatokra, háttérbe szorítva (esetleg teljesen elhagyva) a kihon(alaptechnikák) és katák gyakorlását, ami által teljesen kimarad az alap. Emellé elkezdik a súlyzós edzéseket és rendszeresen küzdenek. Tény, hogy viszonylag gyorsan, erős versenyzőket nevelnek ki. De nem igazi karatésokat. Elmarad a szellemi képzés amiben a japánok például a mai napig jobbak az európaiaknál. Egy japán soha nem adja fel. Amíg meg nem ölik küzd. Mert mentálisan erősebb.

 A versenykaratésok már teljesen tudományosan edzenek:

– meg van határozva, hogy a nap melyik szakaszában edzenek,

– mit esznek, milyen táplálék kiegészítőket kell fogyasztaniuk,

– milyen súlyban kell lenniük,

– elmarad a karateruha, rövidnadrágban, pólóban folyik az edzés,

– az etikett és a mentális edzés teljesen elmarad,

– a zsákolások különböző védőeszközökben történnek.

Egyáltalán az egész olyan mint pl. az ökölvívás. Vannak versenyidőszakok és az edzések mindig ezeknek a periódusaira alapulnak. De a harcművészet nem erről szól. A Sosai is mondta, hogy a versenyekre szükség van, mert így tudjuk ellenőrizni a felkészültségünket. De a verseny karate nem a reális képet adja a karatés felkészültségéről. A harcművész nem periódusonként van felkészülve. A harcművészet olyan mintha sziklára másznál fel, ha elindultál megszakítás nélkül tedd azt. Minden elvesztegetett nap a bukáshoz vezet. Hiszen egy életre szól, valaki vagy jobb ember lesz vagy nem. Nem lehet időszakosan ilyen meg olyan.

Ha minden nap rendszeresen edzel és közben elindulsz versenyeken akkor  reális felkészültséggel harcolsz.

Korábban szó volt róla, hogy a rendszeres edzésekkel fizikailag és szellemileg erősebb leszel ezáltal válsz jobb emberré (türelem, kitartás, stb.). ha verseny karatét csinálsz addig tudod csinálni míg kiöregszel. És utána?! Ha csak a fizikai tréningekkel foglalkozol míg fiatal vagy nem biztos hogy változni fogsz emberileg. Pontosabban nem biztos, hogy olyan irányba mint a harcművészek.

A verseny karate is kezd eltolódni a profizmus irányába, így a cél itt is egyre inkább a pénz lesz. A karatés nem arra törekszik, hogy a technikáit tökéletesítve megértse a lényeget és ezáltal jobb ember legyen, hanem hogy minél többször győzzön, sajnos bármi áron.

Itt olyan dolgokra gondolok, mint a súlycsoport kérdése, a különböző táplálék kiegészítők használata vagy a nem éppen fair play küzdelmek.

– a súlycsoportokról már szóltunk, de hogy mi is a lényeg? A mai versenyeken sokszor arra játszanak a versenyzők és az edzők is, hogy kihasználják a versenyszabályzatban szereplő egyik kitételt miszerint egy döntetlen esetén a versenyzők közötti 5 kg súlykülönbség esetén a könnyebb versenyző jut tovább. Ha már taktikáznak lehetne egy másik kitételre „játszani”, miszerint döntetlen és nem megfelelő súlykülönbség esetén az eltört deszkák száma dönt. Ez azért közelebb áll a harcművészethez. „ A karate harc és törésgyakorlat nélkül olyan mint gyümölcsfa gyümölcs nélkül.” A taktikázás nem méltó egy harcművészhez.

– vannak olyan versenyzők akik kifejezetten feltételként szabják, hogy megfelelő táplálék kiegészítők nélkül nem is kezdik el a felkészülést.

– a fair play (udvariasság, tisztelet) megint csak olyan dolog aminek a megszegése egyre gyakoribb versenyeken. Van olyan edző aki kifejezetten szabálytalan technika használatára utasítja a tanítványát kockáztatva ezzel, hogy intést kap. De ha jól működik a szabálytalan technika, az ellenfélnek az orvos nem engedi, hogy folytassa a küzdelmet így a „vétkes” jut tovább. Ebben az esetben a tisztelet, becsület mind értelmüket vesztik. A harcművészet szerint jobb egy becsületes vereség ahol mindent megtettünk a győzelemért, mint egy becstelenül elért győzelem.

– a védőeszközök használata a zsákolás közben szintén azt eredményezi, hogy az ütő- és rugófelületek nem tudnak edződni, keményedni, ezáltal sérülékenyebbek.

A harcművész karate tanulásával is lehetsz versenyző. De vannak eltérések. Itt nincs felkészülési időszak, csak mindennapos edzések. Kihon, kata és kumite(küzdelem) edzések nap mint nap. És a „legmostohább” körülmények között. Én mindig azt mondom, ha a legmostohább körülményeket megszokod azáltal, hogy mindig így edzel, akkor semmi nem fog meglepetést okozni. És valóban az új tanítványok már az elejétől fogva kapják a mentális képzést és hónapról hónapra változnak emberileg is.

– nincs külön versenyfelkészítés. Úgy indulsz el versenyen ahogy a mindennapos edzéseken megedződtél. Nem a versenyre készülsz hanem a mindennapok kihívásaira, melyeknek az edzések révén jobban meg tudsz felelni. Tehát nem csak a versenyidőszakokban, hanem bármikor lenne egy verseny el tudnál indulni rajta, mert folyamatosan felkészült vagy.

– nincs súlymegkötés. Úgy kell enned, ahogy érzed, hogy bírd az edzéseket. A Kyokushin arról szól, hogy a kicsi is legyőzheti a nagyobbat ha mentálisan felkészültebb. Ha így nyersz vagy veszítesz becsülettel tetted, nem taktikázással. A mindennapos edzésekkel egyre jobban felkészülsz a temeshiwarira (törésgyakorlatra) így a versenyen nyugodt vagy abban az esetben is ha döntetlent értél el. (A Kyokushin világbajnoksága az egyetlen olyan verseny ahol nincs súlycsoport és bármely stílus képviselői elindulhatnak)

– pl mentális edzés, hogy nem lehet inni edzés közben. Versenyen sem tudsz küzdelem közben a szünetben inni…Igyál edzés előtt ha akarsz és persze napközben mindenki úgy figyel a folyadék bevitelére ahogy gondolja, de edzés közben nincs un. folyadékpótlás. Majd edzés végén. Ez is egy mentális tréning. Eleinte sok kezdő kérdezte, hogy kimehetne e inni. Persze, hogy ki de majd edzés végén. Már kapja is az új feladatot és a kezdő csak arra figyel, próbálja végrehajtani minél jobban a mozdulatokat és már el is felejteti, hogy szomjas volt. És mivel napról napra így edz hamar hozzászokik. És semmi baja nincs tőle. Természetesen napközben normális folyadékbevitel kell de ez a karatétól független.

– minden tréning karate ruhában folyik. Mert az nem csak egy edzőruha hanem egyenruha. Rajta a Kyokushin emblémájával. Büszkén kell viselni ha valaki Kyokushin edzésre jár. Ráadásul ha valaki el akar indulni versenyen, ott is azt kell viselni és teljesen más abban küzdeni, mint pólóban és rövidnadrágban. Nehezebb.

– rendszeresen használjuk a makiwarát (felületkeményítő ütőfal) az ütő és rugófelületek edzésére. A zsákoláskor sem használunk zsákkesztyűt, hogy ezáltal is keményedjenek a felületek. Egy valódi harcművész ilyen módon versenyez. Nem a győzelem vagy vereség számít hanem hogy tapasztalatot szerezzen és a felkészültségét lemérje.

Hogy miért fontosak ezek? Mert amikor a Sosai megalkotta a Kyokushint nap mint nap ugyanezzel a szisztémával edzett és úgy érte el azt, hogy a Kyokushin a legerősebb karate lett. Van még egy nagyon fontos dolog ami a versenycentrikusság ellen szól. A verseny mint minden sportban, itt is szabályok alapján folyik és a versenyzők emiatt a több mint 200 technikából kb. 20-25 technikát használnak, amit a szabályok engednek. Ezáltal beszűkül a technikai repertoárjuk és ha esetleg kiöregedés után tanítani szeretnének csak a versenyfelkészülést tudják továbbadni a kezdőknek.

És ami a legfontosabb: …minden amiben – hacsak egy – szabály is van az játék…

 Tiszteljük a bölcsességet és az erőt, nem keresünk más vágyakat. Az edzéssel töltött évek alatt a karatéka egyre bölcsebb lesz. Ez összefügg az erővel. Ne a fizikai erőre gondoljunk, hanem a belső (KI) és a szellemi erőre. Természetesen a fizikai erő alapján tudjuk kifejleszteni ezeket.

„Aki másokat megismer – az tanult,

 Aki magát megismeri – az bölcs,

 Aki másokat legyőz – az erős,

 Aki önmagát legyőzi – az hős…” /Lao-Ce/

(Betyársereg)

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Komment