A sport, mint a nemzetnevelés eszköze

március 28, 2017 a Gondolatok

Mi mással is kezdhetném, mint egy ide vágó Szókratész idézettel: „A férfinak nincs joga a fizikai edzés terén amatőrnek lennie. Szégyen számára anélkül megöregedni, hogy látta volna azt a szépséget és erőt, amire a teste képes.” – azonban itt többről van szó, mint pusztán a fizikumról és erőnlétről, ugyanis a rendszeres testedzés a jellemet is építi. Ép testben ép lélek, ahogy a közismert mondás hangoztatja, ami sajnos elcsépeltsége miatt vesztett hatásosságából, mégis nagy igazságot állapít meg. És ez nem csak a férfiakra értendő, ugyanúgy a nőkre is, de mindenekelőtt a gyermekekre.

Mindenki tisztában van vele, hogy az ember gyermekkorában a legfejlődőképesebb. A jellem részben a család és a környezet hatására alakul ki, azonban a sportolás rengeteget lendít a dolgon. És nem kell ehhez feltétlen versenysportolónak lenni. A rendszeres edzés ad az életnek egyfajta medret, nem hagyja, hogy az ember felelőtlenül bánjon az idejével. Emellett a sport megkívánja a szorgalmat is, hiszen ha nem edzünk a megfelelő gyakorisággal, nem leszünk tehetségesebbek. Az akaraterő, és a kitartás mindenképpen fejlődik, ha az egyén versenyzik, vagy ha csak otthon fekvőtámaszozik, hogy jó kondiban legyen, esetleg jól nézzen ki. Az az állhatatosság és szívós munkamorál a mindennapi életben nagyon jól fog jönni, akár a munkahelyen, vagy ha az élet valami kihívás elé állít minket. Ha az ember megtanul kilépni a komfortzónájából, sokkal könnyebben tudja viselni a viszontagságokat, legyen az testi, vagy lelki bántalom. Nincs jobb érzés, mint egy fárasztó edzés után visszagondolni, hogy mennyire nem volt kedvem hozzá fogni, mennyire szenvedtem közbe, de mégis végig csináltam. El kell sajátítani azt a képességet, hogy az elme legyőzze a testet. Hiszen ahogy Thuküdidész is megmondta: „az önuralom fontos eleme az önbecsülésnek, és az önbecsülés a bátorság fontos eleme”. És ezekből a momentumokból, a későbbiekben is erőt lehet meríteni és önbizalmat ad az embernek.

diszkoszveto-600x450

Ugyanakkor az önbizalom mellett alázatra is nevel a sport. Mindig lehet gyorsabban, magasabbra, erősebben, jobban! Főleg a versenysportban jelenik ez meg, amikor egy tehetségesebb ellenféllel kerül szembe az ember, és bizony alul marad. A rendszeres edzések folyamán az ember megismeri a képességeit, és így kisebb eséllyel fogja magát túlbecsülni a későbbiekben. Az alázatot tovább fokozza az, hogy alárendeli magát az adott sportágnak, és azon van, hogy azt minél jobban elsajátítsa. És nagyon fontos, hogy a sportban is kiütközik, hogy nem vagyunk egyenlők! A sportban is fennáll egy hierarchia, ami az egyént – egyébként teljesen jogosan – teljesítménye alapján besorolja. Akik sportolnak, nem ringatják magukat abban a hitben, hogy egyenlők vagyunk, hiszen vannak jobbak és gyengébbek. Nekünk pedig arra kell törekedni, hogy jobbak és jobbak legyünk. Később az életben ennek is sok hasznát lehet venni, hiszen nem fog minden az ölünkbe hullani, miközben lustán éljük a kis világunkat, mondván “ez nekem alanyi jogon jár”. Nem, ez tévedés, mindenért meg kell küzdeni, folyamatosan fejlődni, hogy jobb és jobb teljesítményt nyújtsunk. Hogy tudjuk szolgálni a közösségünket, a körülöttünk élőket.

Itt a sport másik nagyon fontos részéhez jutunk el, ami nem más, mint a közösségépítés. Ez a csapatsportokra hatványozottan igaz, ahol már-már bajtársi közösség alakul ki a csapattagok között. A már előbb említett alázat újra fontos szerepet kap, ugyanis megnyilvánul, mint tisztelet, amely az edzők és edzőtársak felé irányul. Az edzések során a közös megpróbáltatások tovább erősítik a csapatszellemet. Sajnos a mai ifjúságnak nem igazán van szerves közössége. Pedig egy erős nemzethez erős közösségekre van szükség, amit az új világrend folyamatosan rombol. A folyamatos elidegenedés miatt annál fontosabb, hogy kimozduljunk otthonról és elmenjünk sportolni, akár ismerőseinkkel, akár egy sportegyesülettel.

De a legfontosabb, amit az edzésen kívül máshogy nem is lehet elérni, az a fizikum fejlesztése. Csinálhatunk akármit, ehetünk akármit, edzeni azt kell. A mindennapokban történő hatékonyság szempontjából is hasznos, ha az ember nem túlsúlyos, vagy éppen nem szakad bele egy bőrönd cipelésébe. Ahogy Homérosz is kijelentette: „a legbátrabbak sem tudnak erejük felett küzdeni”. Lehetsz te akármilyen bátor, vagy elszánt, ha a tested nem képes végrehajtani az utasítást. Hiába van meg benned a szándék, hogy visszarántsd a barátod a szakadékból, ha nem bírod el.

És az elkövetkező években egyre fontosabb lesz, hogy megfelelő edzettséggel rendelkezzünk. A folyamatosan romló közbiztonság, és a migráns áradat rákényszeríti az embert, hogy valamiféle alapszintű önvédelemre képes legyen. Mivel a „béke” éveit éljük, a lakosság elkényelmesedett, elszokott a küzdelemtől. Sőt már megvetéssel tekint rá. Régen teljesen természetes volt, hogy a gyerekek verekedtek, hiszen felfedezik a férfiasságukat, a küzdelmet, és kialakítják a rangsort, hogy ki az erősebb, ki a vezéregyéniség. Azonban ma már, ha csak csúnyán néznek egymásra, akkor behívatják a szülőket, intőt adnak, másik osztályba helyezik a srácokat. A küzdelem másik megnyilvánulása, amit elítél a közvélemény, a fanatikus futballszurkolók közti megmérettetés, az úgynevezett ustawka. A két csoport egy előre megbeszélt helyen, becsületes küzdelemben összeméri erejét, akár úgy is tekinthetünk rá, mint egy modern kori lovagi tornára.

Odáig kéne eljutni, hogy minden gyermek megismerkedjen a küzdelemmel, elsajátítson egy alapvető önvédelmet, hogy ki tudjon állni magáért, szeretteiért, nemzetéért. Sajnos egy mindennapos testnevelés bevezetése is közfelháborodást kelt, így láthatóan nagyon messze vagyunk az optimális állapottól. De előbb utóbb rá fognak ébredni az európai nemzetek fiai, hogy nagyon rossz úton járnak, és ez a mértékű elpuhulás az öngyilkosság egy újabb ösvénye. Csak egy harcos mentalitású, és szilárd lelkületű Európa képes megvédeni magát, az őt elárasztó idegen kultúrákkal szemben. Hiszen identitásunk védelme az életterünk védelmével párosul.

Sportolj hát, hogy külsőleg és belsőleg fejlődj! Fejlődj, hogy a lehető legjobban tudd szolgálni a közösséged, nemzeted. Csak így teremthetünk egy erős, egészséges és ellenállóképes Európát!

Chvála Márton – Identitesz

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Komment