A valódi harcművészet – a Kyokushin Karate

március 2, 2013 a Szellemiség

Mi is a harcművészet? Hogyan épül fel, mi a múltja, jelene és mi lesz a jövője? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat most induló sorozatunkban.

 

Olyan küzdősportokat próbálunk meg bemutatni, amely nemcsak a test, de a lélek erőpróbájaként, többé teszi lényünket, hogy igazi harcosokká válhassunk. Cikksorozatunk egy részről a harcművészetek történelmét, más részről gyakorlati megvalósítását veszi górcső alá. 

A meditáló Bodhidharma

A meditáló Bodhidharma

Következzen egy olyan harcművészet, amit tévesen küzdősport kategóriába sorolnak, pedig itt a tradíció az, amely a lényegi elemként jelenik meg és ez az, amit a nyugati kultúra elfelejt, hisz itt csak a győzelem a fontos. A versengés és a hatalomért való harc az ember fölé kerekedik és így az élet céljának elképzelése hibás lesz. A harcművészetek célja más és ezen célok megvalósításának módja lehet a valódi karate. Ennek egyik útja a Kyokushin módszer.

A kara-te szó szerinti fordításban üres, fegyvertelen kezet jelent. A laikusok hajlamosak minden olyan küzdősportot karaténak nevezni ahol ütéseket és rúgásokat használnak.

A karate és más távol-keleti harcművészetek ( pl. kínai kung-fu, koreai teakwon-do ) közös szálról indultak, Indiából.

Az i.sz. VI. században élt Bodhidharma (japán nevén Daruma) aki a harcos ksatriják nemzetségéből származott és gyermekkorától gyakorolta az ősi harci művészetüket a vadzsramusti-t. Az i.sz. 520-as években az akkor már buddhista szerzetes Bodhidharma elindult északra Kínába, hogy elterjessze a buddhista tanokat.

Vándorlása során eljutott az északi Honan tartományba ahol megalapította a később oly híressé vált Shao-lin kolostort.

Itt létrehozta a buddhizmus új ágát a Zen-t.

A tanítványai nem bírták fizikailag a Zen gyakorlásával járó megterhelést. Gyakran elájultak, összeestek a napi többszöri több órás meditációk alatt.

A I-chin szútra egyes gyakorlatai.

A I-chin szútra egyes gyakorlatai.

Ezt látva Bodhidharma kidolgozott egy – a vadzsramusti és a jóga egyes gyakorlatait tartalmazó – gyakorlatsort, melyet I-chin szútrának neveztek. Ez egy eredetileg 18 – később 12 – gyakorlatból álló mozgásforma volt mely különböző légző gyakorlatokat is tartalmazott. A I-chin gyakorlatait a szerzetesek naponta többször végezték, ezáltal edzve testüket és szellemüket.

Ez alapján láthatjuk, hogy a harcművészetek mozgásanyagának egyik alapja a jóga, az emberi szervezet számára anatómiailag és fizikálisan legoptimálisabb mozgásforma.

Az évszázadok során a meditációk végzéséhez, a test és szellem egyesítéséhez gyakorolt technikák a sok garázdálkodó rablóbanda elleni védekezés miatt bővültek, gyarapodtak  pl. az egyes állatoktól (tigris, daru, kígyó, majom és sárkány) ellesett mozdulatokkal és az így kialakult stílussal a Shao-lin szerzetesei legyőzhetetlen harcosokká váltak. Tudásukat  mindig önvédelmi célzattal használták maguk vagy a környékbeliek védelmében.

Gyakorlatozó szerzetesek a Shao-lin kolostorban

A valódi harcművészetben az elsőmozdulat mindig védekezés

A kolostor az 1600-as évekig virágzott. Az 1600-as évek közepe táján a Mandzsu-dinasztia elleni lázadás egyik bázisa lett, így a dinasztia seregei elfoglalták és lerombolták, a szerzetesek nagy részét pedig lemészárolták.

A kolostor pusztulása után az életben maradt szerzetesek szétszéledtek az országban és elkezdtek összeolvadni a különböző már meglévő kung-fu stílusokkal, ill. újak alakultak ki.

Kína határain túlra is eljutottak a tanítások és a különböző helyi harci stílusokkal összeolvadva újabb harcművészetek jöttek létre mint pl. északon Koreában a teakwon-do, délkeleten Okinawa szigetén az okinawa-te mely a mai karate közvetlen őse.

Okinawa a XVI. sz-tól japán fennhatóság alatt állt és tiltott volt a fegyverviselés. Akárcsak a Shao-lin szerzeteseknek az itt élőknek is rendszeresen meg kellett védeniük magukat a rablóktól és a garázdálkodó elnyomóktól. Így az Okinawa-te gyorsan fejlődött. Két ága volt az északi Shuri-te és a déli Naha-te.

Gichin Funakoshi a modern karate megalapítója.

Gichin Funakoshi a modern karate megalapítója.

Okinawa Shuri tartományában ősi szamuráj családban született Gichin Funakoshi (1869-1957). Gyermekkorától kezdve a Shuri-te harcmodort tanulta, mestere Isotu Yasutsune volt.

Funakoshi mester több évtizednyi gyakorlás után rendszerezte az általa tanultakat és egy új stílust hozott létre. 1915-ben mutatta be először Kyotóban a Butokuden csarnokban. Bemutatója sikere alapján kapott meghívást 1922-ben a Japán Oktatási Minisztériumtól egy újabb bemutatóra. Olyan sikere volt, hogy utána rendszeresen kapta a meghívásokat ezért japánba költözött.

A szakirodalom innen számítja a modernkori karate kezdetét melynek nevét Funakoshi mester iránti tiszteletből Shotokan-nak, Shoto iskolájának neveznek.

A 30-as évektől a Shuri-te és Naha-te alapokból kialakultak a mai legnagyobb japán karate stílusok. 1936-ban Okinawán egy gyűlésen Funakoshi mester javaslatot tett a kara-te írásjegy megváltoztatására. Ennek oka az írásjegyek jelentésében volt.

Az írásjegy megváltoztatásával a modern karate stílusok kínai alaptól való teljes függetlenségét jelölték. Az új írásjegynek még egy másik fontos jelentése van.

A  KARA jelentés a Zen-beli ürességre is utal. A karatéban, mint harcművészetben a valódi cél – az önvédelmen túl – a test és tudat egyesítésével a Zen féle tudati állapot elérése. A Kyokushin filozófiája és edzésmódszere is ennek a célnak az elérését segíti.

Folytatjuk!

(Betyársereg)

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Komment