Élet a teljes társadalmi összeomlás után – interjú Gyuricza Lászlóval

november 5, 2014 a Szellemiség

Gyuricza László, alias Papica neve azok között, akik kicsit jobban belemélyedtek a túlélési praktikákba, nem ismeretlen. Viszont ismertebbé nemrégiben megjelent könyve után vált, amelyben az „Összeomlásról” ír. Hogy pontosan milyen összeomlásról is van szó az alábbi interjúnkból kiderül.

dsdsd

Mielőtt a rátérnénk a könyvre, kicsit nézzünk mindezek mögé. Hogyan jött az életedbe az, hogy te a túlélési praktikákkal foglalkozz?

– Tizenéve foglalkozom a túléléssel, talán előbb voltam prepper, mint bushcarfter. 6-7 éve osztom meg azt a tapasztalat alapú tudást, amit folyamatosan csiszolok és építek.  Mi volt, mi a szándékom?  Leginkább az, hogy segítsek, mert látok egy olyan folyamatot, amely mindannyiunk számára komoly veszélyekbe torkollik.

A Bushcraft egyre több ember számára egy lehetőséget jelent a modern technológia nélküli túléléshez. Persze vannak, akiknek semmit nem mond ez a kifejezés. Pontosan mit takar ez a fogalom?

– A mai gyakorlatban leginkább egy olyan szabadidős tevékenység, ami néprajzi alapokon nyugszik a természeti népek (pásztorok, csikósok, indiánok, bushmanok stb. ) boldogulási „művészetének” mai korba átültetett tárháza. Aki ezzel mélységi szinten foglalkozik az pusztán a tudásával valóban képes egy 17. századbeli létet idővel megteremteni a szűkebb környezetének.  Úgy szoktuk mondani, hogy a  bushcarft a túlélés után kezdődik egy olyan spontán alakult, vagy mesterségesen szimulált helyzetben ahol nem a szűkebb túlélés, hanem az egyszerű megoldás, a szimulált létfenntartás a fontos.

Ha megnézzük azokat a dolgokat, amikkel foglalkozol sokaknak Bear Grylls és a Túlélés Törvényei jutnak eszükbe. Van párhuzam az amerikai túlélő és hazánk fia között, vagy az csupán a show?

– Bear Grylls egy showt csinál és abban a kategóriában tökéletesen. Az emberek leülnek a TV elé és szájtátva nézik a karosszékből, nyuszis papucsban ahogy éppen hernyót eszik. Ez show, de azt ki kell emelni, hogy Bear volt SAS katona, megmászta a Mount Everest-et, átevezett az Atlanti-óceánon és egy igen nagy tudású, rendkívüli állóképességű ember. Amivel én foglalkozom azt világviszonylatban leginkább egy Ray Mears nevű angol férfi képviseli.  No, ez már nem show, hanem a néprajzi alapokon nyugvó boldogulás. A túlélés egy divatos szabadidős tevékenység lett kishazánkban és persze semmi köze nincs a valósághoz, általában egy iszogatós, tábortűz körül beszélgetős kintalvásban valósul meg.

„A történet a képzelet szüleménye. Bármiféle egyezés valós eseményekkel és személyekkel, az a véletlen műve.” Ez az Összeomlás c. könyv alcíme. Hogyan jött az ötlet, hogy megalkoss egy ilyen posztapokaliptikus művet? 

– Gondolom most azért kérdezed így, mert manapság igen sokan vélnek felfedezni párhuzamot a jelen és a könyv sorai között. Nos, ez nem véletlen.  Van egy sajátságos gondolkodásom, ami évek alatt alakult ki. Több részinformációt elemezve jutottam el tavaly ilyenkor arra a szintre, hogy decemberben elkezdtem megírni az Összeomlást. Akkoriban még a Majdanon tüntetgettek, sütiket osztogattak és ez nekem nagyon nem tetszett. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem voltak/ vannak egyéb információim is és persze nem véletlen az, hogy a regényben szereplő negatív szál ma (2014.11.04) több közéleti szereplő szájából is hallhatóan egyre hihetőbben létezik. Több szálon futnak a jelen eseményei és ez egy a sok közül. Az oktatásaimon konkrét adatokkal alátámasztva próbálom a sajnos összeesküvés elméletnél lényegesen tényszerűbb jelent megvilágítani.

– Néhány éve belekeveredtem egy helyzetbe és ott nyilvánvalóvá vált számomra, hogy iszonyú erők és szándékok feszülnek egymásnak a színfalak mögött és nem riadnak meg a hosszú távú, konspirált negatív előjelű eseményalakítástól.  Tavaly úgy láttam, hogy elindult valami és tartottam attól, hogy átterjedhet ide is és ezért döntöttem úgy, hogy regény formájában próbálok bogarat ültetni az emberek fejébe.  Ma már jól látszik, hogy az az erő, amiről írok valóság, és ahogy Janukovics 30.000 fős titkosszolgálata (amely min. háromszor ennyi fedett ügynököt alkalmazott) nem volt képes megakadályozni a helyzet kialakulását, így a magyarnak sincs sok esélye.

összeomlás

A könyvbéli szereplők túlélési praktikái teljes egészében alkalmazhatóak a valóságban is?

– Természetesen. Csak tapasztalati alapú tudást szoktam megosztani.

Mik azok az alap felszerelések, amelyek egy esetleges, valódi összeomlás alkalmával elengedhetetlenek lehetnek a túléléshez? Milyen eszközöket tudunk akár holnap beszerezni, hogy felkészültebbek lehessünk? Vagy ennél több kell a túléléshez?

– A túléléshez az eszköz csak eszköz. Nem a kés fog túlélni, hanem a gazdája, aki úgy tudja forgatni, hogy közben nem vágja el a kezét nyolc helyen. Nem a bakancs fog túlélni, hanem az állóképesség és az akarat, ami hetven kilométer után is viszi az embert előre, de ez persze csak jó lábbeliben lehetséges stb…  Nyilván a minőségi eszköz hasznos igazán, de én úgy látom (ezzel lehet vitatkozni), hogy a tudás az elsődleges.

A legfontosabb a következő:  Befogadó lesz egy olyan gondolkodás irányába, amely szélsőséges társadalmi közegben való boldogulást fontossá teszi. Ebben gyakorlatilag elfogadja azt, hogy a társadalmunk törékeny és függetlenül  a jelen politikai és gazdasági eseményeitől, szükség van egy olyan proaktív gondolkodásra, amelyben benne van az infrastruktúra nélküli világ lehetséges léte.

Ezután mindenki elkezdi a saját evolúcióját vagy egyedül, vagy az internet lehetőségeit kihasználva közösségben. Én az utóbbit javaslom, mert egy-egy bushcraft néhány rutinosabb kollégával sok időt és rengeteg valószínűsített zsákutcát megspórolhat.

BB és csoki

Az eszközök beszerzése pénztárca függő és a tudás az, ami a valódi önbizalmat adja.  Hosszan lehetne sorolni az eszközöket, de én inkább azt javaslom, hogy elsőnek szerezzen be egy túlélőkönyvet. SAS, Buzek, Ray Mears stb. Lehet, hogy elsőre csak átfutja, de egy realizálódott vészhelyzetben hatalmas segítséget nyújthat.  A vidéki ember lényegesen jobb helyzetben van, mint a városi, legrosszabban a panellakó.  Közhelyszerű, de talán az egyik legfontosabb egy olyan lábbeli, amellyel hosszabb távon is képes gyalogolni az ember.  Egy olyan hátizsák, amelyet kipróbáltan stabilan és kényelmesen lehet hordani. Legjobb erre a célra a 60-65 literes zsák. Természet közeli ruházat, ami erős és ebben az esetben ajánlott elkerülni az élénk színű túra holmikat. Erre a célra kifejezetten javasolt például az angol hadsereg használtan beszerezhető ruházata. Olcsó, erős és jól kombinálható. Nyilván a határ a csillagos ég, mert sok százezerért is lehet ruházatot, felszerelést vásárolni.

Kés! Általában ezzel szokták kezdeni a kezdő bushcarfterek: milyen kést vegyek? Erre azt szoktam javasolni, hogy vegyen egy néhány ezer forintos Morát, majd tapasztaljon.  Rendezvényeken kérje ki tapasztaltabbak véleményét és kérje el az általuk használt kést.  Miután úgy érzi, hogy biztonsággal tudja kezelni és eldöntötte, hogy melyik éltípus számára a leginkább használható, csak ekkor vegyen/ csináltasson drágább kést.

Hosszasan írhatnám a felszerelést, de az már nem cikk lenne. Ebben a témában hitelesen megnyilatkozni úgy lehet, hogy ismerjük a kérdező életkörülményeit, lehetőségeit, vagy nagyon hosszan egy könyvben.

Mi a mai kor emberének legnagyobb hibája, ami miatt sokkal sérülékenyebb, mint régen?

– Talán az, hogy véleményformáló és butító műsoroknak köszönhetően általában el sem tudja képzelni, hogy baj lehet az Ő közvetlen környezetében is.  A mindennapi életéből hiányoznak olyan alapvető ismeretek, mint a közvetlen környezetének hasznosítható növényei, a mai kor embere általában nem tud tájékozódni, ételt készíteni a természetben (sokan még otthon sem tudnak) és fogalma sincs mitévő legyen, ha esetleg megszűnik a központi ellátó elem, avagy az infrastruktúra. Általában nincs 3 napnál huzamosabb időre élelmiszere, nincs alternatív fűtése, főzési lehetősége és elképzelésük sincs, miként lehet ezt megoldani.

20140830_150042

A mai kor embere része a mikro és makro környezete rendszerének és ebben a többség számára sérthetetlennek gondolt fogyasztói társadalomban eszükbe sem jut mihez kezdenek, ha valami nincs!

Mit üzennél a XXI. század fiataljainak? Mit tegyenek, hogy átvészeljék az esetleges összeomlást?

– Tapasztaljanak a valóságban és ne csak az interneten. Sportoljanak, mert egy ilyen helyzetben a jó fizikumuk, állóképességük jelentheti számukra életet és ne szégyelljenek tapasztaltabb embertől tanulni! Egy erdésztől, egy pásztorembertől, vagy az aggastyán nagyapjától több értéket kaphat ebben a témában, mint egy tanártól az iskolában. Egy összeomlott társadalomban a szervezettség, tudás és a közösségen belüli hierarchia adhat jó túlélési esélyt és nem az egyén.  Vannak túlélő, bushcraft oktatások, ahol fejleszthetik magukat és természetesen több internetes közösséghez is lehet csatlakozni.

Nemrégiben elkészíttetted nekünk a Betyár kést és talán köztudott, hogy szoros kapcsolatot ápolsz mozgalmunkkal. Mit gondolsz a Betyárseregről? Mi lehet az ő szerepük valódi, társadalmi összeomlás után?

– A Betyársereg egy polgári szerveződés, amely olyan területeken segíthet és segít is a rászoruló embereknek, ahol a törvény finoman szólva sincs maradéktalanul, mindenkire alkalmazva. Ahol a félelem és megaláztatottság mindennapos és ahova hiába hívják a rendőrt. A Betyársereg olyan férfiak, családapák szövetsége, akik nem ijednek meg a saját árnyékuktól (másétól sem igen) és akik látják és tapasztalják azt a folyamatot, amely veszélyes családjaikra!

papicazsolti

MI lehet a szerepük egy összeomlásban? Véleményem szerint mikroközösségek gerincét képezhetik a környezetükben és nem csak a védelmi területen. Ilyen helyzetben két dologtól lesz/ marad valaki vezető. Az egyik nyilván a fizikum /önvédelmi jártasság, a másik pedig az, hogy tudja, mit kell tennie az adott szituációban, mi a jó a közösségnek.

(Betyársereg)

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Komment