Savanyú Jóska

Savanyú József (Izsákfa, 1842. szeptember 12. – Tótvázsony, 1907. április 9.) Savanyú Jóska vagy Savanyó Jóska néven híres bakonyi betyár volt. Apja, Savanyú József juhászszámadó volt Orosziban. Anyja Kovárczi Erzsébet.

Az ifjabbik Savanyú József birkát lopott, emiatt lett törvényen kívüli. Bekalandozta Vas, Veszprém, Zala és Győr megyéket: a róla szóló mondák ebben a régióban máig közismertek. Az 1880-as évekre alacsony termete ellenére (mindössze 159 centiméter magas volt), a legkeresettebb betyárrá lett az országban. Viszont épp testi adottságai tették lehetővé, hogy elrejtőzzék a Bakony sziklahasadékaiban.

1884-ben a halápi csárdában, mulatozás közben fogták el, ezután több mint húsz évet börtönben töltött, 1901-ig Illaván, 1906-ig Vácott. Végül gróf Csáky Károly Emánuel váci püspök kérelmére kegyelmet kapott. Szabadulva, jóval túl a hatvanon szabóműhelyt nyitott, de hamarosan öngyilkos lett - amit búcsúlevelében azzal indokolt, hogy reumája miatt kibírhatatlan fájdalmai voltak.