Vitéz Héjjas Iván katonatiszt, országgyűlési képviselő, a „RONGYOS GÁRDA” egyik vezére. Kiemelkedő harcos, aki a legkeményebb körülmények között is katona, hazafi tudott maradni. Büszkék vagyunk rá, életútja mindegyikünk számára példakép lehet! Emlékét örökké őrzi a Betyársereg!
vitéz Héjjas Iván Kecskemét (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye) városában született 1890. január 19-én. A nagy múltú kecskeméti református főgimnáziumban érettségizett, majd családjának birtokán folytatta édesapja által sikerre vitt gazdálkodói tevékenységét.Katonai pályafutása az 1913-as Balkáni háborúban kezdődött, Wilhelm Wied albán királyaspiráns toborzása révén a szkipetárok mellett harcolt, elsajátítva a klasszikus balkáni gerillaharcmodort. Itt szerezte félelmetes gerilla harctechnikáját, tudását, mely mindig ellenfelei fölé emelte a „RONGYOS GÁRDA” élén vívott harcokban.Továbbá ottani képességeiről tanulságot téve több száz albán és bosnyák önkéntes harcolt vele a nyugat-magyarországi felkelésben. Az első világháború kitörése után négy évig folyamatosan harctéri szolgálatot teljesített a császári és királyi 68. gyalogezredben. Az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért, mint sokszorosan kitüntetett repülőhadnagy szerelt le!
Az 1919-es Tanácsköztársaság (március 21-augusztus 1.) kezdetekor a kecskeméti tanyák népét ellenforradalmárokká szervezte. Április 18.-án a Héjjas birtok szőlőjében adták ki a híres programját amely a következőkből állt:
Magyarország a magyaroké! Magyarország határai nem a maiak, hanem a háború előttiek! Ezekért, és magyar fajunkért készek vagyunk bármelyik pillanatban életünket adni!- Harcolunk a nemzetközi, országvesztő vörös uralom ellen. Harcolunk az Istentelen és hazátlan rombolók ellen, de a feudális születési előjogok ellen is egyaránt.
- A pacifizmus csak álmodozás – AMENNYI A FEGYVERED – annyi az országod és a kenyered.
- A földbirtok-egység legnagyobb határát a mezőgazdasági termelési eszközök fejlettsége határozza meg! Az ezen felüli birtokra földreformot követelünk a négy évig becsülettel, vérrel áldozó nincstelen parasztságunk javára az egyetemes magyar népszaporulat és népjóléti érdekében!
- A bank és ipartőke kérdéseiben a döntő szó az államé legyen a nép érdekében, és ne fordítva!
- A munkaadó és a munkás harcában álljon az államhatalom igazságos védőként a munkás mellé.
- A magyar élet minden síkján magyarok legyenek a vezetők!
A kommunisták üldözése elől Szegedre menekült, ahol részt vett a Magyar Nemzeti Hadsereg megszervezésében. Mint annak karhatalmi osztagparancsnoka, a Duna-Tisza közén teljesített szolgálatot, s e működése kapcsán zajlott hazafias cselekedetei és a kommunista valamint a kommunistagyanúba keveredettek, katonához méltó módon történt elszámoltatásuk miatt, sok támadásban volt része az országgyűlésben és a sajtóban a szociáldemokraták irányából!!! 1919 őszén bekapcsolódott az Ébredő Magyarok Egyesületének különféle mozgalmaiba és hamarosan az ÉME társelnöke lett. Az 1920-as években a Kettőskereszt Vérszövetség helyettes katonai elöljárója kitüntető posztját töltötte be.Különítményét 1920 június 21.-én oszlatják fel.
1921 nyarán Prónay Pál (1874-1945) alezredeshez csatlakozva, legfőbb szervezője és egyik vezetője a Nyugat-magyarországi Felkelésnek, mert rendkívül bátor akciójával (az osztrák határőrség, majd a fegyverraktár őrszolgálatának lefegyverzésével!) a határmenti Fürstenfeld kisvárosban megszereztek 3.000 (háromezer!!!) puskát, 30 (harminc!!!) db géppuskát valamint nagy mennyiségű lőszert. Ezekkel fölfegyverkezve, a különítményesek sikeresen akadályozták meg a mai Burgenland, Ausztriához való csatolását, és a Lajtabánság kikiáltásával (1921. október 4.), kikényszerítették a soproni népszavazást (1921. december 14-16.).1921. augusztus 28-án kezdődött meg a felkelés a mai Burgenland és Sopron-környék területén. A felek Ágfalvánál ütköztek meg, Héjjas 120 embere (az Alföldi-brigád) keveredett tűzharcba az osztrák csendőrökkel. A rongyosok gerillaharcot folytattak az osztrákokkal, így lehetetlenné vált, hogy Ausztria birtokába vegye a neki ítélt területet. Prónayék, Ostenburgék és Héjjasék hazafias cselekedeteivel illetve az eredményes referendum következményeképpen, Sopron és környéke (Ágfalva, Balf, Fertőboz, Harka, Kópháza, Nagycenk és Sopronbánfalva községek) visszakerült Magyarországhoz!!! Meg kell említeni,hogy fivérei:Aurél,Tibor és Jenő(ő éppen ekkor érettségizett,és saját maga toborzott egységet) is harcoltak a rongyosok között. Sajnos az antant ármánykodása közepette tért vissza IV.Károly király-Héjjas esküjéhez híven követte királyát a IV. felkelő csapattal amelyik október végéig a leghevesebb harcokat vívta Lajtabánság területén. Csapata a király mögött felszedte a síneket.November elején viszont kivonta a csapatait a térségből.A későbbiekben Héjjas eltávolodott Prónaytól s Ostenburgtól is.
Héjjas Iván neve valóságos fogalommá vált a keresztény és nemzeti gondolat hívei, valamint ellenségeinek sorában is!!! 1927-től vitéz Gömbös Gyula (1886-1936) Fajvédő Pártjának programjával, Kunszentmiklós (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye) nagyközség és kerületének országgyűlési képviselője lett, azonban a parlamentben nem sokat szerepelt, mert felfogása szerint, az akkor elenyészően csekély ellenzék, a túlsúlyban lévő kormánypárttal szemben nem érvényesülhetett. 1929-ben megkapta a vitézi rendet.
Az 1931-es általános választásokon, az 1927. évi ellenfele, nevezetesen Kelemen Kornél dr. (1885-1962) jogász legyőzte, ezért Héjjas Iván kimaradt a parlamentből és egy ideig nem szerepelt a közéletben. 1934-ben kiadják a kétkötetes Légijog című munkáját,amely a későbbiekben a Légi közlekedés egyik alapvető forrása lett.
1937-1940-ig a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium osztálytanácsosa, majd 1943-ig osztályvezetője. Közben 1938-tól a Magyar Fajvédők Szövetségének elnöke és az I. Bécsi döntés (1938. november 2.) után a kárpátaljai Rongyos Gárda vezetője.Csapataival megvédték Munkácsot 1939 január 6-ai Csehszlovák támadással szemben, megállítva a Latorca hídján a támadó Csehszlovák csapatokat!Amikor Héjjas Iván 1938. áprilisában a Magyar Fajvédők Szövetsége elnöke lett, beszédében a következőket mondta: „nekünk, akik oly elszántan vágtunk ki Szegedről, és akik elsőként hoztuk világra, Mussolinit és Hitlert is megelőzve, a jobboldali ideológiát, össze kell fognunk!
Az 1938 októberében kitört felvidéki szabadságharc fegyveres támogatói voltak! 1938-ban A Rongyosok gerillaakciója gátolta meg a bécsi döntés során hazatért felvidék cseh részről történő teljes kirablását!1938-ban Kozma Miklós kérésére újraszervezi a Rongyos Gárdát, hogy Kárpátalján a csehek ellen hajtsanak végre diverzáns akciókat. Egyes források szerint a Rongyos Gárda 1939 őszén légiót küldött a németek ellen Lengyelországba, román források a Rongyos Gárdával azonosítják az ezzel egy időben felgöngyölített, és a Honvéd Vezérkar által irányított erdélyi magyar fegyveres szervezkedést, illetve ugyancsak egyes román források tudnak a Héjjs különítmény 1940-es erdélyi tevékenységéről is.Az biztos,hogy 1939 november 21.-én ütközetbe keveredik román tüzérséggel erősített csehszlovák csapatokkal. Héjjas Iván 1940-ben tért vissza a minisztériumi munkához. 1943-1944-ig a Közlekedésügyi Minisztérium Légügyi Főosztályának irányítója.1944 február 28.-án nyugállománya vonulása alkalmából a Kormányzó úr államtitkári címet adományozott a számára.
Héjjas 1942-ben Horthy István kormányzóhelyettessé választásának egyik fő támogatója, 1943-ban a Kormányzó németellenes szervezkedéssel bízza meg.
Héjjas Iván a kommunizmus elől, 1944 végén szerzetesnek álcázva, Németországba, onnan Spanyolországba menekült, ahol Francisco Franco y Bahamonde (1892-1975) tábornok politikai menedéket biztosított számára!
Az 1919-es hazafias helytállása miatt, a kommunista Budapesti Népbíróság, 1947. május 13-án távollétében – elsőfokon – halálra ítélte. Az ugyanolyan összetételű Népbíróságok Országos Tanácsa (NOT), 1948. július 28-án megerősítette illetve jóváhagyta az elsőfokú verdiktet.
Vigo (Pontevedra tartomány, Spanyolország) atlanti-óceáni kikötővárosban hunyt el 1950 decemberében. A felhasznált irodalomban felsorolt lexikonok, melyekben Héjjas Iván szócikk található, egyike sem közli halálának pontos idejét (napját), ezért valószínűleg ismeretlen.
(ujidok.blogspot.hu nyomán Betyársereg)
