Napjainkat áthatja az a szemlélet, amelyet valószínűleg a pokol legsötétebb bugyraiból szabadítottak az emberiségre a lenti világ lényei. A szemlélet neve liberalizmus, amely azért jött az emberek világába, hogy elpusztítsa a természet törvényeit és végérvényesen megmérgezze a természet és az emberek közötti harmonikus kapcsolatot.
Pénzügyi körök által megbízott fekete mágusok ügyködnek azon, hogy feje tetejére állítsák a világot és az Antikrisztus uralmát teljesítsék ki a föld minden szegletében. Gyűlölet, rombolás és halál lepi el azokat a földeket, ahol megjelennek, kín, gyötrelem lepi el az emberek szíveit, a félelem uralja az elméket.
A gyűlölet zsoldjában tevékenykedő lobbisták elhatározták, hogy a szánalmasokat, a gyengéket, a korcsokat és az elmebetegeket emeli a felsőbbrendű tulajdonságokkal rendelkezők fölé. Elkezdődött a csőcselék uralma, akik minimális igényeiknek köszönhetően gyorsan túlszaporodták a nemes és magasabb rendű tulajdonságokkal rendelkező homo superiort. Az aljas merénylet szlogenje: “Szabadság! Egyenlőség! Testvériség!”, az ember- és természet elleni gyűlölet pedig liberalizmus néven vonult be a köztudatba.
A legsötétebb sarlatánság veszett tombolása közepette népeket üldözött a halálba, a nemes erényeket, tiszta eszméket üldözni kezdte, boszorkányüldözést hirdetett és felállította az emberiség történetében ismeretes legsötétebb inkvizíciót. A demokrácia hóhérainak keze által nemes vezetők, géniuszok vagy akár egész népek pusztultak el a vérpadon.
Titkos társaságok, szabadkőművesek vagy őrült dollármilliárdosok, teljesen mindegy kik mozgatják a szálakat. Láthatjuk, hogy mintegy utolsó felvonulásként betolakodók millióit hajtják Európa felé. Aki nem indul el, azt az említett körök által fizetett terrorista alakulatok bírják távozásra.
Ezeket a szerencsétlen primitív lényeket Európa partjai felé irányították. Annak az Európának a partjai felé, amelyet régen megbénítottak az emberi jogok eszelős értelmezései és a liberalizmusban kiteljesedett lázálmok. Olyan tömegeket mozgósítottak az európai fehér rassz ellen, melynél szörnyűbb csapásra nem lehetett számítani az egészségesen és épen maradt fehér emberek részéről.
A nagy mértékben elkorcsosított nyugat-európai térség ezekben a pillanatokban már fuldoklik a szélsőséges terrorban, amit a bélpoklos jövevények magukkal hoztak a sivatagból és dzsungelből. A helyzet pedig hamarosan tovább eszkalálódik.
Az összeurópai fehérek utolsó reményeként számon tartott keleti térség viszont megőrizte az őseitől örökölt harcosságot, bátorságot, ezért a harcot fogja választani, hiszen a leggyengébb képességűek is bizonyságot szerezhettek afelől, hogy a fizikai összeütközés elkerülhetetlen lesz. Csak idő kérdése.
Nyugat-Európa lassan megtelik és elborítja a legszörnyűbb terror, amit el lehet képzelni. Ekkor a beözönlők a fehér faj keleti védőbástyáit veszik össztűz alá. Minden lehetséges eszközzel és amikor csak lehetőségük nyílik erre. Meg akarják félemlíteni a fehér rasszt, a fehér géniuszt, amely ősidők óta uralja a kontinenset.
Civilizációk csapnak össze, az egyik életteret keres, a másik pedig védi a meglévőt. Védik, ahogy védték történelmi korszakokon keresztül, amikor hódítók törtek be földjeinkre. A helyzet ma sem más, népeink elszántsága is ugyanolyan, mint őseinknek volt, amikor farkasszemet néztek a betolakodókkal a végeken. A harcos nemzet szellemisége bennünk él, kitörölhetetlenül megmaradt és színre lép, amikor veszély fenyegeti hazánkat.
A harcosok felsorakoznak és nem fognak félre állni! Keresni fogják az összeütközést a hódítókkal. Az aljas merényletekre százszoros erejű akcióval fognak válaszolni.
A liberalizmus tehát előkészítette a terepet arra, hogy a szervezett invázió napjainkban teljesedjen ki. A beözönlő barbár népeket pedig kőbe vésett emberi jogok védjék az őshonos népekkel szemben. Ne hagyjuk azonban figyelmen kívül az a tényt, hogy ezek az előjogok és kiváltságok semmit sem érnek, amikor a fehér ember életterét védi.
Így volt ez a történelem minden vértől terhes zivatarában. Most sem lesz másként! Őseinktől örökölt bátorság vezeti fajunk legjobbjait, akik köpnek az aljas szemfényvesztésre: a liberalizmusra. Ezek a harcosok méltóak a magyar névre. Méltóak arra, hogy őseink nyomdokaiba léphessenek. A gyűlölettől terhes aratásban elválik majd, kinek van joga az életre és kinek kell eltűnnie örökre a pokol megnyíló torkában.
Őseink a vérükkel vették meg ezt a földet, melyet Hungáriának vagy Magyarországnak nevezünk. Életterünk védelmében szállunk a harcmezőre. Belevetjük magunkat a véres aratásba, ahol diadalt diadalra halmozunk. A megszálló erők pedig fejvesztve fognak menekülni a magyar ember haragja elől.
(Kovrig Attila – ÚjErő.net)
