„Realista jobboldali vagyok” – interjú Tyirityán Zsolttal, az Erő és Elszántság elnökével és a Betyársereg vezetőjével a Figyelő mai számából egyenesen az Erő és Elszántság Facebook oldaláról!
– A Betyársereg mit tenne, ha amerikai lenne; önök is beállnának az ottani baloldali szervezetek elleni szoborvédő akcióba?
Természetesen! Minden erőnkkel azok mellé állnánk, akik meg akarják védeni az Egyesült Államok történelmi alakjait megjelenítő szobrokat, hiszek azok az „amerikai nemzet” identitásképző szimbólumai.
– A feketék és a velük szimpatizáló csoportok pedig úgy gondolják, ez nem igaz.
Ez teljesen intoleráns gondolkodás! Egyébként pont ez a magatartásforma okozza majd annak a faji alapú polgárháborúnak a kialakulását, amely magával hozza az Egyesült Államok megsemmisülését! Ugyanez a neoliberális, a „múltat végképp eltörölni” szemlélet jellemzi Európát is, aminek következménye egyértelműen a kontinensen élő fehér, európai rassz bukása lesz. A neoliberalizmust a kulturális marxizmus gyakorlati megjelenéseként kell definiálnom, rendkívüli veszélyességét nem lehet elégszer hangsúlyozni. Minden normalitást jelentő értéket megkérdőjelez a nemzettudattól a valláson keresztül egészen a nemi identitásig, az ember teljes elembertelenedését valósítja meg, valamint az emberiség történetében létszemléleti értelemben egy durva alászállási folyamatot indított el, amely akár az emberi faj pusztulásához is vezethet. Európát élhetővé és védhetővé kell alakítani, ez pedig nem fog másképp menni, mint hogy a kontinens ötödik hadoszlopaként funkcionáló szélsőliberálisok további térnyerését minden eszközzel meg kell akadályozni.
– Ön vállaltan szélsőjobboldali nézeteket vall. A II. világháború pusztítása és a holokauszt után miért gondolja úgy, hogy politikai ellenfeleivel csak szélsőséges módon lehet harcolni?
Szerintem mára ez a „szélsőséges” kategória teljesen viszonylagossá vált. Mert ki a szélsőséges? Én a genderistákat tartom azoknak. Úgy vélem, velük szemben a realitás és a normalitás talaján állok, ezért azt is elutasítom, hogy szélsőséges gondolatokat vallanék! Realista jobboldali vagyok.
– Hogy viszony a náci, fasiszta és hungarista eszmékhez?
Ön teljesen idejétmúlt ideológiákkal példálózik. Erről 1945 után értelmetlen beszélni, hiszen nem is lehet és nem is szabad újra aktivizálni ezeket. Emberiesség elleni bűncselekmények kapcsolódnak történelmükhöz.
– Elismeri, hogy volt holokauszt?
Sajnos ennek a témakörnek a normális megvitatása büntetőjogi kategória lett Magyarországon, ezért ennek elemzésébe nem is szeretnék mélyebben belemenni. Még egyszer mondom: azt senki nem vitatta, hogy a II. világháború során emberiesség ellenes bűncselekmények történtek. Azt se vitatta senki, hogy léteztek táborok, és azt sem, hogy ott szörnyű bűncselekményeket követtek el a zsidósággal szemben.
– Éppen ezt vitatták sokan a szélsőjobboldalon.
A valódi, komoly, a témával foglalkozó történészek nem tettek ilyet, hanem tényszerűen, a természettudományok segítségével próbálták megállapítani, hogy hiteles-e az a holokauszttörténet, amely mára dogmává vált.
– Tehát önök már szakítottak a szélsőséges eszmékkel?
Nem volt mivel szakítanunk, mert korábban sem akartunk aktualizálni semmilyen a második világháborúhoz köthető politikai ideológiát.
– A Keleti pályaudvar egyik éttermében beszélgetünk, mellettünk ázsiai turisták ülnek, de ment már át a termen fekete férfi is, önnek viszont fel sem tűntek. Nem tett rájuk semmilyen megjegyzést.
Miért tennék, nem gyűlöltem soha senkit a származása, sem a bőrszíne alapján. A média által a Betyárseregről sugallt kép teljesen démonizált. Kilenc éve létezünk a szervezetünk, de egyetlen erőszakos cselekményt sem tud senki megemlíteni velünk kapcsolatban. Ugyanis mi semmi ilyesmit nem követtünk el. Az erős arculat megjelenítéséből nem következik az erőszakosság. Ennek ellenére szinte minden évben valamilyen eljárást indítanak ellenünk. Szervezett bűnözés, terrorizmus előkészülete és a faji alapon való agresszív bűncselekmények elkövetése, illetve tiltott rendvédelem gyakorlása gyanújával jelentettek fel minket legtöbbször.
– Ki akarják sajátítani az állam erőszak-monopóliumát?
Isten őrizz, nincs ilyen célunk, a bűnmegelőzés és a bűnfelderítés a rendőrség feladta. A Betyársereg a rendőrség bűnfelszámoló munkáját próbálja motiválni vonulásaival! Egy adott bűncselekmény áldozata mellett szolidaritást vállalunk, valamint felhívjuk a rendőrség figyelmét az adott probléma megfelelő szinten történő kezelésére. Ha azt kérdezné, hogy ha cigány vagy zsidó ember kerül bajba, rajta is segítenénk-e, akkor azt mondanám, először a saját etnikai közösségünk érdekvédelmét akarjuk megszervezni. A cigányok rendelkezésére állnak a roma polgárjogi szerveződések, a zsidók pedig a Tett és Védelem Alapítvány segítségére számíthatnak. Náluk erősebb civil szerveződés nincs ma Magyarországon.
– Ön belépett a Jobbikba?
Nem.
– De a Betyársereg jó kapcsolatban van a párttal.
A Jobbik soha nem vállalta fel a Betyársereget.
– De szimpatizált önökkel.
Nagyon minimális szinten volt ez igaz. Inkább maga a jobbikos tábor figyelte tevékenységünket komoly szimpátiával.
– De ön jó kapcsolatban volt Vona Gáborral. Találkoznak még?
Nem, már régóta nem beszéltünk, de valóban jó személyes kapcsolat volt közöttünk, ami nem romlott meg, mivel nem vesztünk össze. Egyetlen közös fotón szerepeltünk, amely állandóan felbukkan a médiában, de ez nem jelenti azt, hogy ugyanazt az ideológiát vallottuk volna. Ő soha nem volt nyitott a szélsőjobboldali eszmékre, míg a Jobbik igen.
– Akkor hogyan határozná meg Vona politikai nézeteit?
Ezt nagyon nehéz megfogalmazni. De szerintem neki nem a radikális jobboldalon kellett volna politizálnia, a Jobbik azonban ennek a tábornak volt a zászlóshajója.
– Ezért vette el a lelkét?
Nem tudom, hogy mit vitt el, de én úgy gondolom, hogy a Jobbik lelkét a 2006-os események adták, a könnygáz és a gumilövedék, nem a párt elnöke. Vona Gábor modern konzervatívnak definiálja magát, ezen új gondolkodáshoz köthető a néppártosodásnak nevezett folyamat, amelynek sikerességével kapcsolatban igen szkeptikus vagyok. Nem beszélve arról a sok csalódott jobboldali radikálisról, aki most teljesen talajt vesztett állapotban érzi magát.
– De legalább lesz az önök szerveződésének is társadalmi bázisa.
Ez már eddig is megvolt bizonyos formában, bár még csak a mozgalom szintjén. létezik a Betyársereg és az Identitesz szövetsége. Az én feladatom az, hogy felmérjem, mennyien érdeklődnek az új jobboldali párt megalapítása iránt. Járom az országot, azt érzem, az emberekben nagy igény van az ilyen szervezet létrehozására.
– Nem jelenti be most már a párttá alakulásukat?
Nem, mert október vége felé leszünk azzal tisztában, hogy érdemes-e belekezdeni. Nem szabad hazudni az embereknek, a romokban heverő radikális jobboldal még egy átverést már nem viselne el.
– De akkor július elején Vecsésen miért bontottak zászlót?
Mert az egyre nagyobb létszámmal rendelkező realista jobboldalnak igenis szüksége van ma hiteles érdekképviseletre a politika világában.
(Figyelő)
