Ami minket, magyarokat illet, 60 év múlva már csak 8,7 millióan leszünk.
Afrika népessége a jelenlegi három-négyszeresére emelkedik az évszázad végére, miközben Európa lakossága 12-13 százalékkal csökken, s számottevően öregszik is – derül ki az ENSZ legutolsó (2017-es) demográfiai előrejelzéséből. A „vén kontinens” polgárainak úgynevezett medián életkora a jelenlegi 42 évről 48-ra emelkedhet 2080-ra. Ugyanebben az időszakban Afrika átlagosan még mindig csak „35 éves” lesz. A fekete kontinens 4,5 milliárdos prognosztizált népességével végül is az alig hetedakkora (653 milliónyira taksált) európai populációt lehet majd párhuzamba állítani. Történeti megközelítésben mindez úgy hangzik, hogy Afrika, melynek lélekszáma a XX. század derekán még a felét sem érte el (42 százalék) Európáénak, ma már – 1,3 milliárdos lélekszámával – 1,7-szeresen múlja felül az öreg földrész jelenleg még 740 milliós lélekszámát. A legifjabb kontinens lakóinak a száma kétharmad évszázad alatt (1950 és 2017 között) tehát 5,5-szörösére nőtt, Európa mindeközben 1,4-szeres gyarapodást tudott csak elkönyvelni – írja a HVG.
Négy évtizeddel ezelőtt az ENSZ azért nyilvánította népesedési világnappá július 11-ét, mert 1989-ben e napon érte el a Föld népessége az 5 milliárd főt. A világ túlnépesedésével, illetve az egyes nemzetek rohamos elöregedésével összefüggő kihívások súlyát jelzi, hogy a hat kontinens lakóinak a száma évente még mindig 82-83 millióval emelkedik, igaz, e mutató a világnap meghirdetésekor évi 91 millió volt. A világszervezet azzal számol, hogy egyes nagyrégiók esetében további drámai változások következnek be 2100-ig. Ennek nyomán a Föld népessége a mai 7,7 milliárdról várhatóan 11,2 milliárdra növekszik, s az emberiség több mint négyötöde két kontinensen, Ázsiában (43 százalék) és Afrikában (40 százalék) él majd. Európa lélekszámának aránya ezzel párhuzamosan a XX. század közepi 22 százalékról a XXI. század végére alig 6 százalékra zsugorodhat. Az ENSZ által külön földrészként kezelt Latin-Amerika és Észak-Amerika közül az utóbbi népessége félmilliárdra, vagyis a jelenlegi lakosságszám közel másfélszeresére emelkedhet a következő centenáriumra. Ez a világ akkori teljes populációjának a 4,5 százalékával lesz egyenlő. A fennmaradó 6,5 százalékon Dél-Amerika, illetve az Ausztráliát és Új-Zélandot magába foglaló Óceánia fog osztozni.
A jelenlegi demográfiai trendek folytatódását feltételező Eurostat-előrejelzések szerint Magyarország részaránya a csökkenő európai népességen belül is mérséklődik: 1,9 százalékról 1,7 százalékra esik majd vissza 2080-ig. Az Európai Unió statisztikai ügynöksége egészen pontosan 8,7 milliós magyarországi lélekszámmal kalkulál hat évtizedes időtávon belül. A demográfiai leépülés üteme pár helyen (például Görögország, Portugália, Bulgária) az itthoninál is erőteljesebb lesz. Litvánia a lakosságának közel a felét veszítheti el a következő bő fél évszázad alatt.
A különböző előjelű demográfiai folyamatok eltérően érinthetik a többi uniós államot is. Az EU-ból éppen távozófélben lévő Egyesült Királyság 2080-ra várhatóan megelőzi a jelenlegi listavezető Németországot. Míg Nagy-Britannia lélekszáma – a szapora, de nem őshonos fajtáknak köszönhetően – 65 millióról 82 millióra emelkedhet, Németországé 81 millióról 78 millióra eshet vissza. A földrész mostani második legnépesebb állama, a 67 milliós Franciaország szintén növekedés előtt áll, lélekszáma hat évtized múlva megközelíti a 80 milliót, de itt sem a gallok népességrobbanása áll majd a háttérben.
Az európai kontinens demográfiai hanyatlásának legújabb jele, hogy a kontinensen 2015-ben már kevesebb élve születést regisztráltak, mint halálesetet. A földrész lélekszáma az évtized közepén csökkenő pályára került volna az Európán kívüli bevándorlók, menekültek térségbe érkezése nélkül – panaszkodik a zsidó HVG, mintha nem a természetes szaporulat, hanem a bevándoroltatás lenne gyógyír a valóban égető sebre.
hvg.hu nyomán Kuruc.info
