A Betyársereg oldalán már megismert Jobbik színeiben politizáló édesanya, harcos feminista ellenes munkája mellett értékes, előremutató gondolatokkal segíti a csüggedőket.
Facebook oldalán olvasható bejegyzésében a Betyársereg szellemiségét tükrözően ír harcunkról. Mint kiemeli – „ha túl hamar feladunk mindent, mert nincs erőnk, türelmünk végigküzdeni az utat, legyőzni a nehézségeket, sikerrel venni a kisebb buktatókat, akkor az nem mást jelent, minthogy nincs kellő kitartásunk, és anélkül soha, egyik út sem fog elvezetni az eredményhez. Jelen esetben a szebb magyar jövőhöz.” Érdemes végigolvasni a bejegyzést ugyanis sok férfi az utóbbi időben bizony hölgyeket megszégyenítő élcelődő, lekezelő és negatív stílusban beszél a nemzeti oldalról, harcunkról. Ha ezek az emberek fele annyira lennének tökösek, mint Bertha Szilvia akkor biztos előrébb tartanánk. Hasonló gondolatokat honlapján a http://www.berthaszilvia.hu/ is olvashat bárki, aki kicsit is keményebben akarja folytatni harcát hazánk felemelkedéséért.
Az említett Facebbbok bejegyzés:
Minden Bajtársnak, Támogatónak, Együttgondolkodónak, Segítőnek, Kritikusnak és Szebb Jövőt akaróknak!
Hogyan tovább? Én tudom, hogy minden hazafiban, szinte nap, mint nap felmerül ez a kérdés. Valóban az visz-e a szebb magyar jövő felé, ahogyan ő küzd? Vagy, ez kevés? Esetleg, túl sok, rossz irányban? Merre van az Út? Ésszel, erővel, vagy egyik is másik is?
Igen, mindenkiben, akinek a szebb magyar jövő a valódi cél, rendszeresen felmerülnek kételyek: vajon mit tudna tenni még, vajon helyes-e, amit éppen tesz, és mi lenne, ha másik utat választana, és oda próbálna minél több bajtársat, hazafit, barátot csábítani.
Ezzel a jobbikosok sincsenek másként. Tagok, aktivisták, szimpatizánsok. A 2010-es csodavárás után külön meg kell köszönni mindenkinek, aki a mai napig kitartott és kitart. Az élet produkálhat olyan helyzetet, mikor be kell látni: másra, máshogy van szükség. De, ha túl hamar feladunk mindent, mert nincs erőnk, türelmünk végigküzdeni az utat, legyőzni a nehézségeket, sikerrel venni a kisebb buktatókat, akkor az nem mást jelent, minthogy nincs kellő kitartásunk, és anélkül soha, egyik út sem fog elvezetni az eredményhez. Jelen esetben a szebb magyar jövőhöz.Itt szeretném külön megköszönni az „enyéimnek”, Isaszegen, és az egész választókerületemben, hogy a mai napig kitartanak. Teszik ezt annak ellenére, hogy mióta képviselő lettem, és lemondtam az elnökségről és a választókerületi szervezőségről, bizony rendesen kiestem a helyi történésekből, mert nekem is 24 órából áll egy nap. Ők mégis tolják a szekeret, és amit együtt felépítettünk 2008 óta, azt viszik tovább. És még arra is van erejük, hogy engem is támogassanak barátilag a hétköznapokban, ha éppen arra van szükségem. Pedig, mindenkinek csak rosszabb lett a kezdetekhez képest, mindenki csak elkeseredettebb, kevesebb pénzzel és kilátással. De, nem adják fel.
Köszönöm nektek!
(Betyársereg)
