2021. április 10-én rendezték meg győri C18-as bajtársaink és a Légió Hungária Győr-Moson-Sopron megyei divíziója hagyományosnak mondható megemlékezésüket a helyi köztemető hősi parcellájánál, ahol a Zöldinges Világnézeti Műhely is képviseltette magát. Bár már év elején tudni lehetett róla, hogy Győrben megemlékezés és hétvégi programsorozat készül, sajnos a járványhelyzet miatt a többi programra nem került sor, ennek ellenére elismerésünk bajtársainknak, akik a legnagyobb bizonytalanság közepette is sort kerítettek erre az igazán méltóságteljes alkalomra. – a C18 és a Légió Hungária beszámolója az eseményről.
Ne maradj le a híreinkről! Cenzúramentes közösség:
A Betyársereg HunDub oldala >>>
Csatlakozz!
Az alábbiakban C18-as bajtárs beszéde teljes terjedelmében:
1944. április 13-án került sor Győr bombázására az angolszász légierő által. Mivel Győr iparváros, ezért számítani lehetett az ipari célpontok elleni támadásra, de ez a bombázás mégis terrorbombázásnak minősül, mivel támadás érte a munkásnegyedeket, továbbá a bombázók után haladó vadászgépek a civil lakosságot vették célkeresztjükbe.
Ezt az a nyugati demokrata angolszász hatalom rendelte el, aki a háborúban, és főként a háború után a mai napig is álszent módon a humanizmus, béke, egyenlőség, emberi jogok hirdetőjének képében tetszeleg.
A keleti és nyugati cionista háttérhatalom a második világháború során összefogott a nemzeti államok ellen, mert ezekben az országokban felismerték és megelégelték a cionisták hazugságait, életellenes törekvéseit és ledobták magukról az idegen láncokat.
Sajnos a második világháború során az ármány és a túlerő győzedelmeskedett az igazság felett, és nem volt senki és semmi, ami feltarthatta volna a háború után a cionisták bosszúhadjáratát. Keletet bekebelezték a kommunistának nevezett zsidó oligarchák, a nyugatot pedig a kapitalista zsidók. A világ előtt eljátszották, hogy ellenségek, pedig ugyanarról az ábrahámi tőről fakadtak, és sohasem voltak ellenségeik egymásnak. Ezt főként napjaink történései támasztják alá, amikor a kapitalista és kommunista eszme vérfertőző nászából megszületett a kultúrmarxizmusnak, gendernek nevezett szenny.
Ma ez a hatalom nem repülőkről szórja ránk a gyilkos bombákat, hanem a médiából sugározza ránk a halált, ami nem az emberek testét, hanem a lelkét mérgezi, majd öli meg.
Megsemmisítik, nevetségessé teszik a számunkra, emberek számára fontos eszméket, mint: Isten, haza, család, szeretet, büszkeség, becsület, hit, szabadság, bátorság, hősiesség, élet! Hazudnak nekünk a múltunkról, származásunkról, Istenünkről! A sötétség erői most már leplezetlenül felvállalják valós céljukat, ami nem más, mint az európai civilizáció, a fehér ember kiirtása.
Bajtársak, mi is mint őseink, hatalmas túlerővel nézünk szembe, mint oly sokszor már történelmünk során. Küzdelmünk mondhatni kilátástalan, de mi is, mint azt elődeink tették felvesszük a keresztet és vállaljuk a magyar sorsot, kiállunk az igazságért, a jóért, mert az igazságérzetünk, a lelkiismeretünk, a szívünk ezt diktálja.
Hiszek abban, hogy küzdelmünk, melyet szeretettel, példamutatással, áldozatvállalással vívunk nem hiábavaló, mert a végén a fénynek győznie kell a sötétség felett, hiszen a fény maga az, amit mi képviselünk: az Élet!
Ma nem a fizikai, hanem a szellemi bombáktól kell félnünk – A győri terrorbombázásra emlékezett a Légió Hungária
„Ma nem a fizikai bombáktól kell félnünk, hanem a szellemi bombázástól, ami nem is kifejezetten ránk, hanem főként gyermekeinkre veszélyes. A háttérhatalom ami uralkodik a világon, mint már próbálta, most is el akar pusztítani mindent, ami a normalitást képviseli.”
2021. április 10-én megemlékeztünk Győr városának 1944. évi angolszász légi terrorbombázásáról. A szervező C18 Hungary mellett a társszervező Légió Hungária GYMS megyei divíziója és a Zöldinges Világnézeti Műhely is részt vett az eseményen, melyet a korlátozásokat betartva és az eredetileg tervezetthez képest alacsonyabb létszám ellenére is méltó módon sikerült megtartani.
Az időjárás szerencsére kedvezett nekünk, így két hosszabb bajtársi beszéd is elhangzott, majd a Himnusz eléneklése után az ünnepség végén az emlékműnél mécseseket helyeztünk el tiszteletünk kifejezéseként.
A múltidézés hűen és pontosan lefestette az akkori kilátástalannak tűnő helyzetet, ahogy az egyik bajtársunk, H. Ákos beszédében is elhangzott:
„A Vagongyár és a Révfalusi víztorony mellett súlyos találatot kapott a Torkos kastély is, ami sok asszonynak és gyermeknek biztonságot nyújtó menedéke volt. A kastély, ami túlélte a történelem megpróbáltatásit, a 600 kilós bomba telitalálata után a benne tartózkodók sírboltjává vált. A mentést nehezítette, hogy a repülők elszórtak néhány időzített bombát is, ezzel veszélyeztetve a mentőalakulatok munkáját. Sok tanú elmondása szerint hallani lehetett a törmelékek alá szorult gyerekek és nők kétségbe esett sírását és kiabálását, de ez a 3. napon elhalkult…
…
A Győrt védő légi és légvédelmi erő hősies helytállásának illetve a légvédelmi tervek betartásának köszönhetősen viszonylagosan kevés áldozata volt a támadásoknak. Az ő példájukat kell követnünk, mikor még a kilátástalan harcban is a végsőkig ki kell állnunk, hogy megvédjük családunkat, hazánkat és fajunkat. Ma nem a fizikai bombáktól kell félnünk, hanem a szellemi bombázástól, ami nem is kifejezetten ránk, hanem főként gyermekeinkre veszélyes. A háttérhatalom ami uralkodik a világon, mint már próbálta, most is el akar pusztítani mindent, ami a normalitást képviseli.”
Befejező gondolatként pedig másik bajtársunk, K. Gergely beszédéből is szeretnénk néhány mondatot idézni azok számára, akik nem lehettek ma jelen Győrben:
„Bajtársak, mi is mint őseink, hatalmas túlerővel nézünk szembe, mint oly sokszor már történelmünk során. Küzdelmünk mondhatni kilátástalan, de mi is, ahogy azt elődeink tették, felvesszük a keresztet és vállaljuk a magyar sorsot, kiállunk az igazságért és a jóért, mert az igazságérzetünk, a lelkiismeretünk, a szívünk ezt diktálja! Hiszek abban, hogy küzdelmünk melyet szeretettel, példamutatással, áldozatvállalással vívunk, nem hiábavaló, mert a végén a fénynek győznie kell a sötétség felett, hiszen a fény maga az, amit mi képviselünk: az Élet!”
