Íme, a „fejlett” Nyugat pőre valósága. Ehhez a Nyugathoz kellene felzárkóznunk. Ami engem illet, én inkább leszakadni szeretnék tőle.
Ha valami, akkor a genderizmus mint patológia és a vele kapcsolatos társadalmi magatartás önmagában is tökéletesen illusztrálja a Nyugat degeneráltsági fokát, végstádiumú dekadenciáját és diktatórikus elfajulását.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ezentúl nem tekinti elmebetegségnek a transzneműséget, vagyis a születéskor megállapított társadalmi nemtől (gender) eltérő önazonosítást. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy azok, akik megcsonkítják önmagukat, hogy úgy nézzenek ki, mint az ellentétes nem paródiája, teljesen normálisnak tekintendők.
Az olyasféle tudományos kinyilatkoztatásokkal, mint „ha levágod a péniszed, nő lesz belőled”, mára a tudomány valahol cigányútra tévedt a nyugati világban. A transzneműek és transzvesztiták felszabadításért vívott forradalmi világháborúban hovatovább Kína maradt a retrográd és reakciós erők egyik utolsó bástyája, ahol változatlanul elmebajosoknak tartják a transzokat, a nemváltoztató műtétekhez pedig megkövetelik az érintett családok beleegyezését.
Micsoda éles kontraszt a „fejlett” Nyugathoz képest, ahol orvosok arra figyelmeztetik az apákat, hogy nincs szükségük szülői engedélyre ahhoz, hogy kiskorú lányaikat tesztoszteron-injekciókkal pumpálják tele (Kanada). Ahol diszkrimináció vádjával súlyos pénzbírsággal sújtanak keresztény aktivistákat, csak mert „biológiailag hímneműnek” tartanak egy férfit, aki egy politikai pozíció betöltéséhez önmagát nőnek nyilvánította (Kanada). Ahol a bíróság „családi erőszak” vádjában bűnösnek talált egy apát, amiért nem volt hajlandó fiúnak tekinteni a lányát, és továbbra is lányként azonosította, noha a bíróság korábban már elrendelte, hogy a 14 éves lány szülei ellenkezése dacára tesztoszteron-injekciókat kapjon nemváltoztató műtétje előkészítéseként (Kanada).
Ahol a homokosok körében egyre növekszik az ún. nullo szubkultúrához tartozók száma, vagyis az olyan exférfiaké, akik önként kasztrálják magukat, és akiket ennek ellenére az egészségügyi „szakemberek” teljesen épeszűnek tartanak (USA). Ahol egy lila hajú fiúból és egy önmagát fiúnak képzelő lányból álló homokos-transzvesztita páros vérengzést rendez középiskolai osztálytársai körében, az intenzív genderpropagandától agymosott túlélők azonban azzal mentegetik őket, hogy „megkínzott lelkekről” van szó, akik „nem kapták meg azt a támogatást, amelyre szükségük volt” (USA).
Ahol nőimitátor-performanszok (Drag Queen Story Hours) keretében igyekeznek „befogadóbbá” tenni a kisgyerekeket az LMBT-életérzés, vagyis minden elképzelhető és elképzelhetetlen szexuális aberráció iránt, szado-mazo transznemű prostituáltak mellett alkalmanként pederaszta homokosokat is felléptetve, akiket már 16 évesen börtönbüntetésre ítéltek kisgyerekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények miatt, és akiket „különösen veszélyes szexuális ragadozóként” tartanak nyilván (USA). Ahol általános iskolai tanítók szó szerint „rábeszélik” nyolcéves tanítványaikat arra, hogy a másik nemhez tartozónak érezzék magukat (USA).
Ahol transznemű lobbisták és szimpatizánsaik lejáratókampányt indítanak egy neves katolikus pszichiáter és egyetemi tanár ellen, aki a kérdésben uralkodó dogmát elvetve, eretnek módon továbbra is „mentális zavarnak” tartja a transzneműséget, „biológiailag lehetetlennek” minősítve a nemváltoztatást, amely szerinte csak „nőies férfiakat vagy férfias nőket” eredményez, és egy olyan tanulmányt idéz, amely szerint a transzneműek öngyilkossági rátája, miután nemváltoztató műtéten estek át, hússzor magasabb, mint a normális embereké (USA). Ahol egy keresztény tanítót felfüggesztettek az állásából, mert az egyik lánynak látszó, de önmagát fiúnak tartó tanítványát véletlenül lányként azonosította, és hiába kért tőle elnézést, miután a gyerek „korrigálta” (Britannia).
Ahol van olyan elemi iskola, amelynek egyszerre 17 tanulója akarja nemváltoztató műtétnek alávetni magát, ezért a pubertást blokkoló gyógyszerekkel drogozzák őket, noha közülük minden harmadik autista (Britannia). Ahol az utóbbi években megnégyszereződött a nemváltoztató műtétekre ácsingózó (4–8 éves!) kisgyerekek és tinédzserek száma, nyilván annak hatására, hogy a fiatalokat könnyen befolyásolja az efféle orvosi beavatkozásokat „trendiként” reklámozó online kultúra (Britannia).
Ahol az egyik egyetem azzal az indokkal utasította el a nemváltoztatásukat megbánó páciensek tanulmányozását, hogy az „politikailag inkorrekt” lenne (Britannia). Ahol önmagukat nőnek nyilvánító és férfiként elkövetett erőszakos bűncselekményeik ellenére női börtönbe zárt férfiak megerőszakolják női rabtársaikat (Britannia).
Ahol az önmagukat az ellentétes nemhez tartozónak nyilvánítók nemének akár szándékos, akár véletlen téves azonosítása gyűlölet-bűncselekménynek (transzfóbia) számít, büntetőeljárást von maga után, és bizonyítékra sincs szükség a bűnösség megállapításhoz, mivel „a feljelentés szubjektív, és az áldozat érzékenységén alapul” (Britannia). Ahol rendőrségi vegzatúrának vetnek alá valakit csak azért, mert az interneten megosztott egy a transzneműeken gúnyolódó Twitter-bejegyzést (Britannia). Ahol az egyik kórház nyilvános bocsánatkérésre kényszerült, miután az egyik nővér férfiként aposztrofált egy szakállas férfit, aki önmagát nőnek nyilvánította (Britannia).
Ahol tinédzser lányokat elszakítanak a szüleiktől, és állami gondozásba helyeznek, mert a szülők nem hajlandók támogatni a lányuk nemváltoztatásra irányuló szeszélyét, a tanárok és az orvosok pedig a transzfóbia vádjától félve, nem merik megkérdőjelezni azt (Britannia). Ahol az államegyház arra ösztökéli az LMBT-aberráltakat, hogy lépjenek a szolgálatába akár lelkészként, akár püspökként, mert az éppen aktuális egyházfő szerint „a keresztény teológia középpontjában az az igazság áll, miszerint Isten mindnyájunkat a saját képére teremtett” (Britannia).
Íme, a „fejlett” Nyugat pőre valósága. Ehhez a Nyugathoz kellene felzárkóznunk. Ami engem illet, én inkább leszakadni szeretnék tőle. Merem remélni, hogy ezzel nem vagyok egyedül.
Demokrata
