Egy hónapra lezárják az Uniós határokat. A koronavírus bebizonyította, hogy a határvédelem csak politikai akarat kérdése. De vajon a lépéssel a bevándorlás is megfékezhető? Ez volt a Heti terror első témája. Ezután szó volt adásunkban egy érdekes bejelentésről is: az Iszlám Állam azt javasolja harcosainak, hogy a koronavírus-járvány miatt, ne menjenek Európába.
Az Európai Unió tagországainak vezetői elfogadták az Európai Bizottság javaslatát a harmincnapos beutazási korlátozás elrendeléséről. Mostantól az Európai Unión kívülről nem léphetnek be azok, akiknek utazása nem alapvető fontosságú. Direktívát adott ki az Iszlám Állam, amelyben azt tanácsolják harcosaiknak, hogy kerüljék el a koronavírus-járvány által leginkább sújtott országokat – így minden bizonnyal Európát is. A terrorszervezet alapos kézmosást és fertőtlenítést is javasol híveinek.
„Mit jelent a schengeni határok lezárása az Európai Unió számára és a szabad mozgáskorlátozásra, hiszen korábban ez volt az egyik fő alappillére az Uniónak?”
– kérdezte Déri Stefi műsorvezető.
„A bevezetőben volt egy mondat, ami arról szólt, hogy a vírus ellensége az Uniónak és Európának. Hát az a helyzet, hogy nem a vírus az ellensége Európának, hanem azok, akik azt próbálták elhitetni velünk európaiakkal, hogy a határok nem lezárhatók egy olyanfajta folyamat előtt, amely Európa számára nem volt kívánatos, sőt kárt és katasztrófát okozott. Ugye gondolunk itt az illegális migráció témájára. Régóta mondogatjuk itt szakértőkkel, hogy a határok igenis lezárhatók. Ez nem egy kihívás, nem politikai kérdés, egy nagyon egyszerű szakmai megoldásnak a feltételrendszere.”
– mondta Földi László biztonságpolitikai szakértő.
„Érdekes, hogy 2015-ben Angela Merkel kifejezetten azért küzdött, hogy maradjanak nyitva a határok, hogy bejöhessenek a migránsok Európába. Most viszont az elsők között jelentette be, hogy Németország lezárja határait, legalábbis a határainak egy részét. Ezek szerint össze sem hasonlítható a két veszélyforrás, mármint a vírus és a migráció?”
– kérdezte Déri Stefi.
„Én azt hiszem, hogy inkább a kommunikáció nem összehasonlítható. Emlékezzünk vissza arra, hogy 2015-ben azt mondta Angela Merkel, hogy ők meg tudják csinálni és ez egy nagyon jó dolog lesz majd Nyugat-Európának, az egész Európai Uniónak, illetve Németországnak. Láttuk azokat a képeket, hogy hogyan fogadták Németországban, milyen nyitott lélekkel, ajándékokkal, mindennel a frissen érkezetteket és elfelejtkeztek arról, hogy ezzel bármiféle kockázatot is vállalnának.”
– fejtette ki véleményét Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója.
Hír Tv
