A Trianon Felvonulás története 16 évvel ezelőttre nyúlik vissza. Egy olyan időszakba, amikor még a magyar társadalom számára távolról sem volt annyira közismert ez a témakör, mint napjainkban. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, de a HVIM kategorikusan állítja, hogy van létjogosultsága a rendezvénynek. Incze Bélával a nacionalista szervezet alelnökével és egyben a rendezvény főszervezőjével beszélgettünk erről.
Cs.I./Szent Korona Rádió – Mielőtt az idei rendezvény részleteiről és arról kérdeznélek, hogy pontosan mire gondoltok, amikor azt mondjátok, hogy a felvonulásnak van aktualitása, megkérlek, hogy mondj pár szót arról a brutális cenzúráról, amivel már ezt az eseményt is sújtja a legnagyobb közösségi oldal.
Incze Béla/HVIM – Üdvözlöm a Szent Korona Rádió olvasóit. Sajnos tegnap a Facebook ismét bebizonyította, hogy a korrektséget, de még csak a következetességet sem ismerik. Kommunikációjukban minden adandó alkalommal megjelenik, hogy milyen fontos számukra az, hogy segítsék az elnyomott kisebbségeket. Az elszakított területen, különösen a szórványban élő magyarság ennek klasszikus példája lenne, mi pedig értük is felemeljük a hangunk immár 16 esztendeje. Ennek ellenére tegnap este minden előzőleges figyelmeztetés nélkül törölték a felvonulás eseményét, ráadásul úgy, hogy abban még egyetlen bejegyzést sem tettünk közzé.
Cs.I./SZKR – Ez valóban megdöbbentő. És mivel indokolták a törlést?
Incze Béla/HVIM – A lemez a régi, minden esetben ugyanarra hivatkoznak: „Az általad megosztott tartalom nem egyeztethető össze a Facebook közösségi alapelveivel. Vallás, etnikai hovatartozás vagy nemi irányultság alapján sértő vagy támadó valakivel szemben.” Ez nem az első eset és nyilván nem is az utolsó. Nemrég minden magyarázat nélkül törölték a Felvidéki Magyar Sziget eseményét, de egy korábbi törlési hullám keretében minden olyan oldalunkat letiltották, aminek a nevében szerepelt, hogy HVIM. De volt egy időszak, amikor Incze Béla névvel én sem tudtam jelen lenni az oldalon. Volt, hogy egy hét után töröltek, de olyan is előfordult, hogy pár perc leforgása alatt.
Cs.I./SZKR – Ez eszméletlen mennyiségű energiát vihet el. Megéri ennyit beleölni, ha előre tudjátok, hogy az oldalak, sőt még a profilok napjai meg vannak számlálva?
Incze Béla/HVIM – A probléma összetett. A Facebook vitán felül egy káros felület, ami komplex módon fejti ki negatív hatásait. Viszont az tény, hogy az emberek döntő többsége szinte non-stop jelen van itt, tehát egyértelmű, hogy propaganda célokra ki kell használni, még akkor is, ha a fent ismertetett akadályokba ütközünk. Ezeket a törléseket és tiltásokat egyébként fel lehet fogni úgy is, hogy a munkánk elismerései. Akitől nem kell tartani, azt korlátozni sem kell.
Cs.I./SZKR – Akkor térjünk rá az interjú eredeti apropójára. A Trianon Felvonulás története 16 évvel ezelőttre nyúlik vissza. Egy olyan időszakba amikor még a magyar társadalom számára távolról sem volt annyira közismert ez a témakör, mint napjainkban. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, de Ti kategorikusan állítjátok, hogy van létjogosultsága a rendezvénynek.
Incze Béla/HVIM – Természetesen. Annak idején az volt a célja Toroczkai Lászlónak ezzel a rendezvénnyel, hogy a társadalom egyáltalán legyen tisztában azzal, hogy az I. világháborút lezáró béke mivel járt hazánk számára. Ma már a kormány – bár alapvetően hibás kommunikációs csapásirány szerint, de – felvállalja ezt a kérdéskört, így arról nem beszélhetünk, hogy ne lenne közismert a probléma. Viszont van minimum három olyan rendkívül aktuális vonal, aminek mentén kötelességünk tovább haladni. Az egyik, ami a legjobban kapcsolódik az eredeti témához, az elszakított területeken élő magyarság elleni sovén támadások véget nem érő sorozata. Ez utódállamonként eltérő, de globális problémaként nevezhetjük meg a magyar nyelvű oktatás működésének megnehezítését, sőt bizonyos esetekben ellehetetlenítését, vagy a nyelvhasználat akadályozását. Vannak olyan kiemelkedő esetek, amikor vérlázító szélsőségekig megy el egy-egy soviniszta csoport, vagy maga az adott állam. A hazai nacionalista tábor körében közismert Szőcs Zoltán és Beke István székelyföldi vezetőink esete, amikor röhejes bizonyítékok alapján vádolták meg őket terrorizmussal. A cél egyértelműen az volt, hogy letörjék a székelység lendületét, ami kialakult az autonómia harcok kapcsán és hogy felszámolják a HVIM-et a térségben.
Másik példa a közelmúltból, hogy a Karpatszka Szics nevű soviniszta szervezet (akik a Majdan téri zavargások idején bedőltek a sorosi aknamunkának és csatlakoztak a Pravy Sektorhoz) közlemény formájában tudatta, hogy a HVIM minden kárpátaljai tagját ki fogják végezni. Ugyanez a szervezet idén márciusban „késhegyre a magyarokkal” jelmondatot skandálva vonult fel Ungváron, egy ősi magyar városban, aminek egyértelműen a helyi magyarság kulturális központjaként kéne működnie.
Amíg ilyen esetek megtörténhetnek, addig fel sem merülhet az a kérdés, hogy van-e létjogosultsága a Trianon Felvonulásnak.
Cs.I./SZKR – Nem került szóba több utódállam.
Incze Béla/HVIM – Nem véletlen, és ez már a második fő irányvonala annak, amit üzenni szeretnénk az idei Trianon Felvonuláson. Európára jelen pillanatban olyan veszély leselkedik, ami alapvetően fogja megváltoztatni az életünket. Nem csak a csonka-országi magyarságét, hanem az egész Kárpár-medencéét, sőt egész Európáét. A nyugati országok őshonos lakossága ezzel már jó ideje tisztában van. A tömeges bevándorlás olyan szintű veszélyt hordoz magában, ami minden európai ember életterét fenyegeti. Az Afrikából és a Közel-Keletről érkező tömegek máshogy szocializálódtak, mint mi. Persze lényegi különbség van nyugati és keleti mentalitás közt az öreg kontinensen is, de a kultúrkör és a faji hasonlóság tekintetében nem lehet vitatni a közös pontokat. Azok a hódítók, akik most érkeznek, nem ismerik a „szabadság – egyenlőség – testvériség” hazug jelszavait, amikkel az itteni társadalmakat már megmérgezték. Ha ilyen jövőkép mellett mi nem vagyunk tekintettel a jelenben adódó lehetőségekre és a múlt konfliktusait tartjuk életben, akkor nem vagyunk különbek azoknál a liberálisoknál, akik „refugees welcome” táblával üdvözlik saját erőszaktevőiket és gyilkosaikat. Pontosan ugyanolyan szuicid hajlamokról tennénk tanúbizonyságot, csak más jelszavak mentén.
Cs.I./SZKR – Mit értesz a jelenben adódó lehetőségek alatt?
Incze Béla/HVIM – Mind felvidéki, mind délvidéki tagjainktól érkeztek olyan hírek, hogy a helyi nacionalista szervezetek hozzáállása átalakulóban van. A soviniszta jelszavakat elhagyták, és az öntudatos fehér emberek összefogása került a középpontba. A félreértések és belelátások elkerülése végett leszögezem, hogy nem lesz szlovák vagy szerb szónok a Trianon Felvonuláson, a fenti mondatomat szükségtelen bármilyen irányba túlgondolni. Itt „mindössze” arról van szó, hogy a jelenben egy olyan szintű, vagy talán nagyobb tragédia van kialakulóban, mint amilyen a trianoni diktátum volt. Ha mi most beleragadunk a múltba, akkor önként mondtunk le a jövőnkről. Senki ne gondolja, hogy ezek könnyen eldönthető kérdések. Csak, hogy személyes példát hozzak fel, apai ágon székelyföldi származású vagyok, ráadásul nemesi felmenőkkel. A II. világháborúban német katonák menekítették ki dédnagyszüleimet a román átállás után és hozták fel Budapestre. Anyai ágon pedig a Beneš-dekrétumok nyomorították meg a család sváb ágát, de valószínűleg nincs olyan család Magyarországon, akiket ne érintene az országcsonkítás és ami utána következett. Akkor a dédnagyszüleink és a nagyszüleink felvették a harcot. Balassagyarmat magyar maradt, Sopron magyar maradt, de vajon ránk hogy fog majd emlékezni az utókor? Tételezzük fel, hogy a balassagyarmati idegenszállón lázadás fog kitörni, mi pedig ezzel egy időben szlovák nacionalistákkal fogunk perre menni a pár kilométerre, de már a szlovák oldalon lévő Tótgyarmat sorsáról? Hát, ha ennyire vagyunk képesek, akkor azt sem érdemeljük, hogy egyáltalán legyen jövőnk.
Cs.I./SZKR – És a gyakorlatban hogy kell elképzelni ezt az építkezést a jelenben?
Incze Béla/HVIM – Erről egyelőre nem tudok mit mondani, mert az események fogják kialakítani. Ami tény, hogy a felvidéki Bősön a Marian Kotleba által vezetett SNS-el közösen álltunk ki, az oda tervezett idegenszálló ellen. Sajnos a hatóságok ellehetetlenítették a rendezvényt, de ettől még a szándék mindkét fél részéről megvolt, sőt mindkét fél megpróbált bejutni a településre, annak ellenére, hogy a rendőrség körbezárta. Nekünk sikerült, az SNS-nek nem, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy több mint tíz évvel ezelőtt Komáromban ez a két társaság egymásnak ment, most pedig együtt mondott nemet az idegenszállóra, mert mindenki megértette, hogy ez létkérdés. Ettől persze sem barátoknak nem kell lennünk, sem közös történelemszemléleti előadást nem kell szervezni. Mindössze arról van szó, hogy ahol a helyzet megköveteli, ott a közös érdek mentén ki kell állni.
A HVIM tagjai a szálló tervezett helyszíne előtt, az SNS tagjai pedig néhány kilométerre a településtől, rendőrök gyűrűjében.
Cs.I./SZKR – A beszélgetés elején említettél egy harmadik szempontot. Az mi lenne?
Incze Béla/HVIM – Mindenki tisztában van vele, hogy a nemzeti radikalizmus az elmúlt években tulajdonképpen megszűnt, a közelmúltban pedig liberális tömegek lepték el Budapest utcáit, de számos kisebb városban is megjelentek. Nem elég, hogy a külső ellenség szó szerint a kapuknál van, ezzel párhuzamosan a patkánylázadást idéző megmozdulásokat szerveznek baloldali erők.
Úgy gondolom, hogy a nacionalista tábornak kötelessége erőt felmutatni, annak ellenére is, hogy létszámban és lendületben már nem vagyunk a régiek. A HVIM-el több kisebb utcai akciót végrehajtottunk a közelmúltban (részletek itt és itt – szerk.) és ezeket természetesen a jövőben is folytatni fogjuk, de kell lennie legalább egy komoly seregszemlének. A realitásokkal és a lehetőségekkel tisztában kell lenni, tízezres tömegdemonstrációt ez a közeg jelen pillanatban nem tud összehozni, de többezreset minden további nélkül. Fegyelmezettséggel, és a kellő határozottsággal felvértezve, pedig nagyon komoly tényező lehet több ezer felvonuló nacionalista. Ennek pedig egy olyan erődemonstrációnak kell lennie, ahol bebizonyítjuk, hogy igenis tényező vagyunk. A Trianon Felvonulás múltját és méreteit tekintve alkalmas erre, így ezúton is üzenjük mindenkinek, aki számít: Június 4-én együtt mutassuk meg, hogy kiállunk a magyar identitásért és élettérért akár külső, akár belső ellenség fenyegeti!
Cs.I./SZKR – Mit kell tudni a rendezvény részleteiről?
Incze Béla/HVIM – Június 4-én 15:30-kor kezdődik a gyülekező az Ötvenhatosok terén, a Regnum Marianum emlékkereszt előtt. A menetrend, a felszólalók és közreműködők listája a jövőhét során nyilvánosságra lesz hozva. A beszélgetés elején említettem a Facebook cenzúráját, amit egyetlen módon kerülhetünk meg, mégpedig a résztvevők személyes aktivitásával. Ha az esemény propagandaanyagait mindenki terjeszteni fogja, akkor nincs jelentősége annak, hogy a Facebook cenzúrázni akar minket.
Cs.I./SZKR – Köszönöm, hogy válaszoltál a kérdésekre, és remélem, hogy lesz foganatja az interjúnak.
Incze Béla/HVIM – Én köszönöm a lehetőséget.
(Cs.I-. – Szent Korona Rádió)
