A valódi harcművészet – a Kyokushin megalapítása

március 2, 2013 a Szellemiség

 “1000 napos edzésig kezdő, 10 000 napos edzés után bepillantást enged a karate mélységeibe.” Masutatsu Oyama élete, a Kyokushin megalapításával foglalkozunk sorozatunk következő részében.

Sosai Oyama Masutatsu (1923-1994)a Kyokushin alapítója

Sosai Oyama Masutatsu (1923-1994)
a Kyokushin alapítója

A Kyokushin karate megalapítója Masutatsu Oyama  (eredeti nevén Hyung Yee Choi ) 1923. július 27-én született Korea délkeleti részén Kinje város közelében, a Yangban klánhoz tartozó arisztokrata családban. Akárcsak apja és fiú testvérei, szokatlanul erős testfelépítésű volt.

A fiatal Hyung Yeet nem nagyon érdekelte az iskola, inkább a szabadtéri sportok érdekelték, mint az atlétika vagy a terepfutás. Kilencéves korában került először kapcsolatba a harcművészettel. A nyári betakarítások idején rendezték a Termés Ünnepét, melynek legnagyobb eseménye a Shirum nevű ( japán szumó koreai változata) birkózás volt. Egy délről származó nagydarab erős férfi volt évek óta a Shirum bajnok. Mint minden fiatal fiúnak, Hyong Yeenek is a példaképe volt. Abban az évben is a férfi sorra nyerte a küzdelmeket. Mikor már nem akadt kihívója kötekedni kezdett a tömeggel, így próbált magának ellenfelet találni. Végül egy kis termetű, vékony férfi lépett ki a tömegből akit Yinek hívtak és a fiatal Yee apjának dolgozott. A birkózó nekirohant, hogy leteperje de a kis ember egy nagy erejű, arcra mért csapással a földre döntötte. Több hasonló ütés után a bajnok feladta a küzdelmet. Yi a Chabee nevű ősi koreai harcművészet mestere volt. A fiatal Yee hosszas rábeszélés után meggyőzte, hogy tanítsa őt. Yee kitartóan edzett. Yi két évig tanította, míg a szerződése le nem járt Yee apjánál.

Yee nyughatatlan gyerek volt aki mindig bajba keveredett. 13 éves korában nagynénjéhez költözött Szöulba.Mivel Korea 1910 óta japán megszállás alatt állt nagyon sok koreai fiatal költözött át japánba.

1938-ban Yee is úgy döntött japánba megy gyerekkori álmát megvalósítani, hogy pilóta lesz. Beiratkozott a Yamanashi Ifjúsági Repülési intézetbe. Néhány év múlva azonban ott hagyta az iskolát. Fedél és megélhetés nélkül lézengett Tokióban. Végül Tokió külvárosában a koreai származású Oyama családnál kapott szállást. Ekkor vette fel az Oyama Masutatsu nevet a család iránt érzett hálából és tiszteletből. Beiratkozott a Takusoku egyetemre mely a Shotokan karate szilárd bázisa volt. Oyama elkezdett foglalkozni a judoval és a boksz-szal. Egyszer véletlenül látott egy karate edzést és azonnal megfogta az edzések légköre. Két évig edzett Funakoshi mester fia, Yoshitaka Funakoshi irányítása alatt. Hogy meg tudjon élni egy étteremben vállalt állást.

1941 körül ismerkedett meg a szintén koreai Cho Hyung Ju-val ( japán nevén Nei Chi So), aki a Goju-Ryu alapítójának Gogen Yamaguchinak az egyik legjobb tanítványa volt. Oyama  második danosként otthagyta a Shotokant és Nei Chi So irányítása alatt két évig tanulta a Goju-Ryut. Az edzések mellett So bevezette Oyamát a  Zen-buddhizmus ismereteibe és beléptette a Nichiren buddhista közösségbe, akik hangsúlyozták a  harci művészet és a vallás összetartozását. 22 évesen Oyamát besorozták egy Tokió melletti repülőtérre szolgálni. Ekkor már a negyedik dan birtokosa.

A háború befejezése után japánban is teljes volt a zűrzavar. A megszállók megtiltották a harci művészetek gyakorlását, de Oyama barátjával So-val újra kezdte a Goju-ryu edzéseket. Oyamát ereje és tudása miatt honfitársai kétes üzleti vállalkozásaikba testőrként vonták be. „Munkája” mellett a megszálló amerikai katonákkal is rendszeresen konfliktusba keveredett. Hat hónapra letartóztatták.

Nei Chu So látva Oyama rendszeres konfliktusait, javasolta neki, hogy három hónapra vonuljon el egy kolostorba és gondolja át mit akar kezdeni az életével és tudásával. Ekkor került a kezébe egy könyv Miyamoto Muszashi-ról aki korának legnagyobb kardvívó mestere volt. A könyvben olvasottak és barátja So hatására Oyama elvonult a Minobu hegyen található buddhista kolostorba. Ebben a kolostorban dolgozta ki Miyamoto Muszashi is a Nito Ryu nevű kardvívó iskolájának alapjait.

Három hónapig maradt a kolostorban majd visszatért Tokióba. Nem sokkal visszatérése után rendezték meg az Első Összjapán Karatebajnokságot. Oyama megnyerte a bajnokságot. A verseny után talált egy politikust aki támogatója lett a So által javasolt komolyabb terv megvalósításában, hogy 1000 napra vonuljon el a hegyekbe edzeni, tegye a karatét valóban az életévé, hozza létre a saját karatéját.

1947-ben Oyama egy tanítványával elvonult a chiba-i Kiyosomi-hegyre. Napi három edzés mellett Muszashi történeteinek, buddhista írásoknak tanulmányozása és meditációk töltötték ki a napjaikat. A tanítvány pár hónap után feladta és visszament a városba. Innentől Oyama teljesen egyedül edzett. Ekkor állította össze a Kyokushin technikai és filozófiai alapjait.

Sosai Oyama edzés gyanánt bikákkal küzdött.

Sosai Oyama edzés gyanánt bikákkal küzdött.

Sajnos az 1000 napra tervezett elvonulás másfél év után megszakadt mert a támogató politikus botrányba keveredett és nem tudta tovább finanszírozni Oyama elvonulását.

Miután lejött a hegyről újrakezdte a judo edzéseket. Negyedik dan övfokozatig jutott.

Az elkövetkező években rengeteg bemutató körúton vett részt, népszerű lett  a különböző törésgyakorlataival és bikák elleni küzdelmeivel.

Körutat tett a Távol-Keleten, hogy tanulmányozza a különböző harcművészeteket és próbára tegye karatéját. Ez idő alatt találkozott Hongkongban egy Chin nevű idősebb kínaival aki technikáit látva javasolta Oyamának, hogy vigye bele mozgásrendszerébe a kör mentén végrehajtott mozdulatokat.

Oyama ez alapján kialakította új elméletét mely a kör az egyenes és a pont egységéből áll. Ez azt jelenti,hogy minden technikát a csípő köríves mozgásával indítunk és köríves vagy egyenes úton egy pontba fókuszálunk. Ez lett a Kyokushin karate technikáinak alapja.

A Kyokushinkai szervezet megszületése 1956-ban a Mitsumine-san hegyen egy buddhista templomi szertartáson volt. Jelentése: találkozás a végső igazsággal.

találkozás a végső igazsággal

A három kanji írásjegy felkerült a dogi (edzőruha) kabátjának bal oldalára.

A Kyokushinkai szimbóluma a KANKU, egy égvizsgáló pozíció, melyet a Zen  szerzetesek meditáció közben képeztek úgy, hogy az ég felé emelték a hüvelyk- és mutatóujjukkal összeérintett tenyerüket.

Sosai Oyama létrehozta azt a karatét mely az „ 1000 napos edzésig kezdő, 10 000 napos edzés után bepillantást enged a karate mélységeibe.” A Kyokushin karatét a világon úgy is hívják, hogy a legerősebb karate vagy erőkarate. Alapelve, hogy valódi harcosokat csak valódi körülmények között lehet képezni. Ez alapján csak a teljes erővel végrehajtott technikákat ismeri el.

A stílus alapvető filozófiája az állhatatosság szellemén alapul „ Osu no Seishin – Soha ne add fel! „

kankukanjiSosai Oyama elképzelése az volt, hogy a Kyokushin végső erőpróbája a 100 ellenfeles küzdelem, amely a híres kardvívó szamurájtól, Yamaoka Tesshutól származik.

A világon először Shihan Howard Collins 7. Dan teljesítette ezt egy nap alatt (három és fél óráig tartott a küzdelem) 1972-ben.

Azóta többen teljesítették ezt a kihívást. Sajnos a Sosai halála után már nincs lehetőség ilyen küzdelmek végrehajtására.

1957-től sorra nyíltak az Oyama-dojok (edzőtermek) szerte a világon. Oyamát rendszeresen hívták az Egyesült Államokba és más országokba. Sok katonai ill. rendőri szervnek oktatott közelharcot szerte a világon.

Emellett sok könyv, újság és film jelent meg mind Oyamáról mind a karatéjáról a Kyokushinról. Sosai (szervezet vezetője) Oyama 1994. április 26-án bekövetkezett haláláig és azóta is a világ több mint száz országában több millióan tanulják a Kyokushin karatét. A Sosai halála után a Kyokushin Világszervezet személyi és szakmai ellentétek valamint a hatalmi harcok miatt először két, majd pár év múlva öt szakágra vált szét.

(Betyársereg)

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Komment