Frech József már fiatal korában számos keleti harcművészetben szerzett tapasztalatot és végül a Kung-Fu-ban találta meg azt, amit keresett. Megtanult harmóniába kerülni önmagával, a harc mellett pedig gyógyító tudást is szerzett, hiszen, aki kizárólag ártani tanul nem találhatja meg az egyensúlyt. Interjú Frech József Kung-Fu mesterünkkel.
Mi vezetett a küzdősportok felé?
– Tatabányán születtem. Mésztelepi gyerek vagyok, ami elsősorban annak mond valamit, aki helyi. Többnyire cigányok laknak itt, csak páran voltunk fehérek és meg kellett küzdeni mindenért. Akár egy egyszerű hazaút a buszmegállóból, már harcba torkollhatott. Ekkor kezdtem el a birkózást, mint küzdősportot.
Kipróbáltad magad más sportágban is a Kung-Fu előtt?
– Több küzdősportban is kipróbáltam magam. Ilyen volt az aikidó, kyokushin karate, sótókan karate, shito-ryu karate. Mindegyiket több évig gyakoroltam, sőt többször párhuzamosan két küzdősportot is csináltam. Fiatalon versenyszerűen szertornáztam, ami nagyon jól kiegészítette a küzdősportot.
Hogyan találtál rá erre a harcművészetre és mi fogott meg benne?
– Az akkor 4 éves kisfiamat vittem le és ott ragadtam, mert igen összetett harcművészet és kiváló volt a nagymester is. Hogy mi fogott meg benne? A sokoldalúsága! Állóharc, közelharc, némi földharc, kés, rövidbot, hosszúbot. A mesterem párhuzamosan oktatta a kínai bokszot, ami kizárólag küzdelem, illetve a wai chia chuan kung fut-t, ami tradicionális irányzat, formagyakorlatokkal, valamint tradicionális kínai harcművészeti mozgásformákkal.
A Kung-Fu nem csak egy küzdősport, hanem egy filozófia is. Hogyan változtatta meg az életed ez a harcművészet?
– Megtaláltam a hozzám illő harcot, ami a testalkatomhoz, a temperamentumomhoz a legjobban illik. Közös programmá vált a gyermekeimmel. Az edzőtársaim jó barátaim lettek. Az egészségem jobb lett, mivel itt a chi kung ismerete elvárt mesteri szinten. Megtanította, hogy hogyan legyünk harmóniában önmagunkkal és ugyanúgy kell tudnunk gyógyítani, mint ártani. Így lettem csontkovács, kínai gerinctornász, meridián gyógyász és egyéb keleti gyógymódokat is elsajátítottam. Valamint chi kung mester is vagyok. Aki kizárólag ártani tanul meg az sosem lel békére önmagával, mert nincs meg az egyensúly. Megtanultam lerövidíteni a küzdelmek során elszenvedett sérülések gyógyulási idejét. Megtanultam tanítani, ami sok örömet szerzett nekem.
Milyen fajtáji vannak a Kung-Fu-nak?
– A kung fu-nak több száz fajtája van, de elsősorban déli illetve északi stílusként különböztetik meg őket a bennfentesek. A miénk északi stílus, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy küzdelem centrikus és minden mozdulatának van harci értéke.
Mi a különbség a Saolin és a Wing Tsun ág között?
– Nem szívesen hasonlítok össze harcművészeteket. Úgy gondolom, hogy mindegyik a maga nemében jó, csak az a fontos, hogy mindenki kitartóan csinálja és ne csak a harcot ragadja ki magának, hanem a szellemiségét is.
Milyen sikereket értél el aktív versenyzőként? Mire vagy a legbüszkébb?
– Fiatalon a hadseregbajnokságokon – amik az akkori keleti blokk országainak katonai kollégistái illetve főiskolások közt zajlott – többször értem el dobogós helyezést. Legfőképpen pedig arra vagyok büszke, hogy 16 évig pénzbehajtással, követeléskezeléssel foglalkoztam és két cigányvajdát raktam ki az utcára jogszerűen. 🙂 és rengeteg egyéb hírhedt cigányt, akikkel a helyi és nem helyi „menők” nem bírtak… Én megoldottam, és még élek… 🙂
Hogyan készültél egy-egy versenyre?
– Hivatalos versenyeken elsősorban fiatalon indultam, később pénzért, nem hivatalos versenyeken működtem. Nem tettem különösebben különbséget a hétköznapok és a felkészülés közt. Az életem és a hozzáállásom azt kívánta, hogy mindig harcra kész legyek!
Hogyan vált a tanítványból, tanító és milyen célok lebegnek előtted edzőként?
– A mesterem emelt ki, mert tehetségesnek tartott. 32 évesen lettem mesterjelölt, már érett férfiként. Nemsokára megszereztem az első mesterfokozatom is. Fontosnak tartom, hogy átadhassam a tudásom és a fiatalokat harcos férfiaknak neveljem, akik nem csak magukat, hanem a családjukat is meg tudják védeni, illetve ha szükséges, akkor kiálljanak az elveikért, a hazájukét és ne legyenek gyávák, áldozatok.
Kiknek ajánlod a Kung-Fu-t és melyik ágat ismerhetik meg nálad a fiatalok?
– 6-tól 106 éves korig, mivel mindenki megtalálhatja magának a kung fu-ban a korához, temperamentumához, személyiségéhez alkalmas mozgást. Nem lehet mindenki harcos, de a mozgás mindenkinek jót tesz.
Mióta vagy mozgalmunk tagja és mit gondolsz a Betyárseregről?
– Pár éve tartozom a családba, de régóta szimpatizáltam a betyárokkal. Kerestem azt a mozgalmat, ami méltóképpen képviseli azt, amiben hiszek: szabadság, kötelesség, elkötelezettség, család, haza, bajtársiasság, bátorság, következetesség, igazság, kitartás, büszkeség, elvhűség. Én ezt gondolom a Betyárseregről!
(Betyársereg)
