27.3 C
Budapest

Betyár harcosaink és vármegyések próbatétele Vízkeresztkor

A vízkereszt az egyik legősibb keresztény ünnep, mely Jézus megjelenésének és kinyilvánulásának momentumait kapcsolja egybe. Húsvét éjszakája mellett, hagyományosan a Vízkereszt volt a másik ünnep, amikor felnőtteket kereszteltek. Az ünnephez kötődően hazánkban is különféle népszokások alakult ki. Szokás volt például a szenteltvíz hazavitele, melyhez gyógyító hatást tulajdonítottak. Megszentelték vele a házakat, ólakat, és a bölcsőre is szenteltvizet hintettek.

A keleti keresztény egyházaknál a vízkereszt ideje a karácsonyi ünnepkör lezárása.

Ortodox hagyományok szerint a papok fából készült keresztet dobtak a vízbe majd a hívők a vízbe ugrottak érte. Sokhelyütt él a jeges vízbe mártózás szokása. Ilyenkor megszentelt vízbe a résztvevők belemerítkeznek, hogy megtisztuljanak előző évi bűneiktől. A mártózás végeztével testileg és lelkileg is újjászületnek.

Tőlünk keletebbre, ahol az időjárás lehetővé teszi kereszt alakú léket vágnak a befagyott tavak jégpáncéljába, ami garantáltan biztonságosan vastag a helyenként -50 fokos hidegben. Ilyenkor nem ajánlatos három percnél hosszabb ideig a jeges vízben maradni.

Ezt a keresztény hagyományt követve idén már hagyományosnak mondható módon, a Betyársereg tagjai, Vármegyés bajtársaikkal együtt a vízkereszt ünnepét, a karácsonyi ünnepkör végét ezzel a rituális fürdőzéssel zárták. Bár idén az időjárás enyhe volt és a napsütés tavaszias hangulatot adott az eseménynek, mégis a fagypont közeli hőmérsékletű vízben való megmártózás férfias próbatételt jelentett az esemény évről évre növekvő számú résztvevőinek.

A hagyománnyal méltó módon zárjuk az előző évet és bizakodva nézünk az idei év elé. 

Betyársereg, Fotó: Betyársereg és Szent Korona Rádió

spot_img
spot_img

Kapcsolódó cikkeink

Friss cikkeink