A Romantikus Erőszak frontemberét ismerhetjük meg. Most nem a zene áll a középpontban, hanem az ember és a harcos képe.
A nemzeti oldal egyik ikonikus személyisége vagy, aki a Romantikus Erőszak, vagy a Hungarica együttesekkel méltán beírtad magad a hazafias rock történelemkönyvébe. Azonban ez nem ment egyik napról a másikra. Sokaknak talán nem ismeretlen, hogy te a hazai skinhead mozgalomból indultál.
A nemzeti rockzene gyökerei a P.Mobil Honfoglalás című lemeze mellett a ’80-as évek közepén alakult skinhead zenekarokig nyúlnak vissza, akik már akkoriban Árpád népéről, Erdélyről, Turulmadárról, bevándorlási problémákról és a szovjet megszállás ellen énekeltek. Én is, mint oly sokan a korosztályomból, ezeken a zenéken nőttem fel. A hatásukra alapítottam együttest 1994-ben. Minket is ugyanazok a nehézségek sújtottak a kezdetektől mint bármilyen más induló zenekart, csak súlyosbítva azokkal a hátrányokkal, amit a hazafiság jelentett és sokszor jelent ma is Magyarországon. Akkoriban eleve nagyon kevés fellépési lehetőség volt, az akkor létező nyomtatott sajtó egyáltalán nem, vagy mocskolódva foglalkozott velünk az internet még szinte ismeretlen volt idehaza. Az együttes tagjai túlnyomórészt a hazai skinhead szubkultúrából indultak és ez bizonyos emberek szemében a mai napig bélyeg még a nemzeti oldalon is, de mi büszkék vagyunk rá, mert az a korszak az életünk része és tény, hogy a nyolcvanas- kilencvenes években, kizárólag ez az ifjúsági szubkultúra állt ki a hazafias eszmékért a futballszurkolói mozgalommal egyetemben, akikkel elég jelentős volt az átfedés.
Ha már szurkolás. Milyen élményeid voltak akkor a 90-es években a rendőrökkel kapcsolatban?
Máig az egyik legemlékezetesebb a Kispest elleni 1994-es kupadöntő, ahol életem első lovasrendőr rohamában volt részem a Bozsik stadion környékén. Komoly zűr volt tényleg. Késő este aztán ott voltam a Fradi pályánál is, ahol egy bekattant rendőr pisztolyt rántott
És ha már rendőrök! Beszéljünk egy kicsit a nótáitokról, amelyben bizony ez a téma is erőteljesen jelen van. Érdekes kérdés, hogy sok számotokban, persze igencsak jogosan, a rendőrség munkájáról is véleményt alkottok. Azonban kinőtte magát egy fiatalabb rendőrségi (de) generáció. Lehet, kissé naiv kérdésnek tűnik, de látsz arra lehetőséget, hogy egyszer végre a rend – egyelőre kevésbé éber, mint héber – őrei mellénk állnak majd a bajban?
A véleményem az évek során nem otthon a tévé előtt üldögélve, hanem személyes tapasztalat alapján született. Mert lehet azzal védekezni, hogy a rendőrök parancsot teljesítenek, de ezzel együtt szándékosan szemétnek lenni az nem kötelező. A hazafiak elleni túlkapásokat sorolhatnám napestig, de elég ha csak a legutóbbi hétköznapi példát említem, amikor Debrecenben egy 9(!) éves Fradi szurkoló kislányt fújtak le könnygázzal. A rendőri állomány jó része 2006-ban és utána olyan nemzetellenes cselekményekben vett részt, hogy meglehetősen borúlátó vagyok ezzel kapcsolatban.
Ehhez a sok munkához persze kitartás is kell jócskán. A kitartáshoz akaraterő és a fizikai edzés sem árt. Sportolsz/sportoltál valamit korábban rendszeresen?
Gyerekkorom óta vonzottak a csapatsportok és nem csak nézőként. Szinte minden labdajátékot kipróbáltam, de aztán az alkatomból adódóan a kosárlabdázás mellett döntöttem. Jól is ment a játék, de 17 évesen megalapítottam a Romantikus Erőszakot, és amikor néhány évre rá már dolgozni kezdtem, a zenélésen kívül más komoly elfoglaltság már nem fért bele az időmbe. Pár éve egy jó barátom által ismerkedtem meg a saját testsúllyal végzett edzéssel, amit fegyencedzésként is ismernek. Ez egy otthon, vagy akár munkahelyen is elvégezhető napi szintű, rövid, de intenzív mozgás és elég jó állóképességet ad.
Hogyan lehet összeegyeztetni a családapa szerepet a zenéléssel?
A zene és a munka mellett igyekszem helytállni otthon is és a gyermeknevelésből is kivenni a részem. A gyermekeim mind fiatalabbak, mint a zenekar, úgyhogy ők kicsi koruktól fogva abban nőttek fel, hogy apa zenél.
Nemsokára Magyar Sziget. Hogyan készülsz erre az eseményre? Mit adott neked eddig ez a fesztivál, ahol egy időre valóban leomlanak a gúnyhatárok?
Az egyetlen együttes vagyunk, amelyik minden olyan Magyar Szigeten játszott, ahol koncertek is voltak, így 2002 óta ez már a tizenkettedik fellépésünk lesz hazánk legnagyobb nemzeti fesztiválján. Valamiért mindegyik emlékezetes volt. Itt játszottunk először néptáncosokkal, bemutathattuk a Mondák könyve előadást Budaházy Gyurival és a Hun Szövetség hagyományőrzőivel, szóval élmény van bőven.
Hogy egy kicsit bulvárosabb kérdést is feltegyek. Tele van a tested tetoválással, amelyek gondolom, mind szimbolikus jelentőséggel bírnak. Melyikre vagy a legbüszkébb? Melyik az, amin a legtöbbet dolgoztak?
Mindegyikre büszke vagyok, hiszen mindegyik hozzám tartozik. A hasamon lévő Csodaszarvas és Turulmadár volt az első minta, ami felkerült rám, még 1999 nyarán, valahol Kőbányán egy házilag eszkábált géppel, rotring tintával. Azóta aztán megszaporodtak az ábrák rajtam! Leginkább az ősi hun és magyar mondavilágból választok témákat, László Gyula, Kertai Zalán grafikái, vagy korabeli sírokban talált leletek turáni ornamentikája nyomán. A jobb karomon például a teljes Csodaszarvas legenda látható. Az elején nem volt határozott elképzelésem arról, hogy mennyi tetoválást akarok magamra, de például amikor a Romantikus Erőszakkal Erdélyben turnéztunk nagyon megfogtak az ottani székely erődtemplomok falain látható freskók, így került a karomra Krisztus egy XIV.századi ábrázolása az ott készült fényképek alapján. A két kézfejemen egy kalotaszegi népi hímzés pontos mása, mellette pedig egy régisulis fecske tetoválás látható, amely a szabadságot jelképezi. A nyakamon egy É egy A és egy H betű látható. A magyarázata az, hogy az 1848/49-es szabadságharc vérbefojtása után évekig tiltva volt a magyar címer használata, még a ruhák és egyéb használati tárgyak díszítésén is, amely addig nagyon is jellemző volt. Ezt a rendeletet a furfangos mesteremberek úgy játszották ki, hogy a címer helyett ezt a három betűt, hímezték, vésték, faragták a munkáikba, amelynek jelentése „Éljen A Haza!” volt. A legtöbbet egyébként a bal alkaromon lévő aradi Hungária szobor női alakján dolgozott Tímár Ottó tetoválóművész barátom, akinek több RomEr album borítógrafikáját is köszönhetjük.
Mit gondolsz a mai fiatalságról, arról a nemzedékről, akiket talán eddig legjobban megfertőzhetett a liberális létszemlélet. Ez egy elveszett generáció? Vagy pont a ti koncertjeiteken növi ki magát egy régi, erős alapokon nyugvó, új nemzedék?
A társadalom javarészét már nem érdekli a haza sorsa. Fel se fogják mi a tétje ennek a körülöttünk folyó harcnak. Az egoizmus vált uralkodó felfogássá és azon túl kevés dolog éri el a nagy többség ingerküszöbét, a fiatalokét meg főleg. Egyre többen hagyják el az országot a jobb anyagi helyzet reményében. A hatalmas információáradat és modernizmus korában, érdektelenségbe süllyedve, egymástól elidegenedve, minimális szintre csökkent nemzettudattal, célok, eszmék és hit nélkül tengődnek a legtöbben. Vannak azonban, akik nem úsznak az árral és ami nagyon jó, hogy egyre minőségibb emberekből áll a nemzeti ellenállás utánpótlása. A rockzenére minden időben jellemző volt, hogy gondolatokat közvetített és gondolkodásra késztetett. A mi küldetésünk elősegíteni ezt az ébredést. Például nemrégiben megkeresett minket Sopronból Máté Ádám, egy ifjú profi ökölvívó, magyar ranglista vezető és világbajnoki kihívó, valamint most nyáron MMA-ban is bemutatkozó srác, hogy feljátszanánk-e neki egy bevonuló zenét, mert mi vagyunk az egyik kedvenc együttese és nagy motiváció lenne neki, nagy lendületet adna a ketrecbe érkezés előtt a zenénk. És ha már itt tartunk, a küzdősportok terén is kiemelkedő eredményekkel büszkélkedő Betyárseregnek fontos szerepe lehet abban, hogy a sportélet területén mutasson példát a nemzeti érzelmű fiataloknak.
Ha már nekünk nyilatkozol, hadd kérdezzelek meg a Betyárseregről. Mit gondolsz a seregről, tevékenységükről. Ha jól tudom még egy pólót is kaptál tőlük, jelezvén, hogy tiszteletbeli sereg tagnak emeltek. Emellett pedig te írtad azt a dalt is, ami lényegében az indulójává vált a betyároknak.
Az XIX. században, az önkényuralom idején a fokos, ez az egyszerű, de nagyon veszélyes eszköz a magyar nép mindennapi önvédelmi fegyvere volt. A Betyársereg ma a nemzeti ellenállás fokosa! A hazafias mozgalomban nincs még egy olyan szerveződés, amely ilyen formában egyesíteni tudná magában a puszta erőt és egy olyan történelmi mítoszt, ami a mai napig él a magyar emberek lelkében, mondáinkon, népdalainkon keresztül. Tyirityán Zsolt a Betyársereg vezetője már több mint egy évtizede a barátom és bajtársam, de a betyárok között is több régi cimborám van, így a kezdetektől fogva jó a kapcsolat köztünk. A Betyárballada című dal még valamikor 2004 végén íródott a Talpuk alatt fütyül a szél című film hatására. Büszke vagyok rá, hogy évekkel később a Sereg az indulójává választotta.
Végezetül. Mit üzennél a nemzeti oldal, egyelőre szimbolikus barikádjain, harcoló, a változásért folyamatosan küzdő honleányoknak és hazafiaknak?-
1992-ben, szinte gyerekként ittuk Pongrátz Gergő bácsi minden szavát, aki úgy belénk nevelte a haza szeretetét, hogy azt kitépni se lehetne belőlem. A Vörös Hadsereggel szembeszálló ’56-os Corvin-közi szabadságharcosok jelmondata örökérvényű: MINDENT A HAZÁÉRT!
(Betyársereg)
