Hiába a kormány családtámogatási erőfeszítései, tovább csökkent a születések száma az év első felében – kürtölte világgá a napokban a KSH legfrissebb adatait. Budaházy Edda gondolatai.
Nehéz magunkba fojtani a kikívánkozó véleményt: ezt sajnos lehetett tudni előre. Bár sokan valóban élnek a kedvezményes otthonteremtési hitelekkel, de ez nem hozhatja meg a várt eredményt a szülőképes korban lévő nők számának folyamatos csökkenése és a családalapítás ellen ható globális trendek miatt.
És főleg azért, mert a kormány nem meri bevetni a két csodafegyvert!
Az egyik azoknak a hivatásos szülőknek a kiemelt díjazása, akik sok gyermeket szeretnének. Nem hármat, hanem többet! Hogy végre otthon maradhasson az anya, hogy ne kelljen bölcsibe dugni gyerekeit és ne loholjon vissza a munkahelyre. Hogy ne akarják összeegyeztetni az összeegyeztehetetlent – a családot és a munkahelyet – hanem fő állásban, tisztességes jutalmazásért otthon nevelhessék 4, 5, 6, 7, 8, vagy annál nagyobb számú gyerekeiket. Mert a mai nők legnagyobb százalékának legcsodálatosabb karrierje a gyermekei mellett lenne, ha erre megkapnák a megfelelő impulzusokat, ha nem azzal tömnék folyton a fejüket, hogy nekik is joguk van cégvezetőnek, iparmágnásnak vagy ad abszurdum védelmi miniszternek lenni. Persze ehhez még sok mindennek teljesülnie kéne, például annak, hogy ne legyen annyi kutyaütő férfi, aki elhagyja szoptatástól picit nőiesre gömbölyödött feleségét egy aktuális bombázóért. Talán ez is megérne egy plakátkampányt, az egymással buzuló férfiak helyett.
A másik csodafegyver pedig a továbbra is akadálytalanul folyó abortuszok megállítása. Az önmegsemmisítésre kapcsolt európai népek arcpirító módon kiállnak minden tengerimalac, kanári, mosómedve, kutya, teknős és afrikai kannibál (na és persze a szurikátát ki ne hagyjuk) jogáért elnézve (férrenézve) az ártatlan, nemzetmentő magzatgyermekek elpusztítását.
Nem gondolom, hogy az abortuszra jelentkező nők felelősek ezért. Honnan kéne tudnia egy fiatal lánynak, hogy amit tesz az nem helyes, amikor teljesen törvényes és legális. Mondta ezt neki valaki? És az orvosok? Tanítjuk nekik, hogy emberi élet kioltásában segédkeznek? Ebben a világban, ahol minden le van szabályozva, ahol hamar a fejünkbe verik, hogy mi helyes és helytelen, joggal gondolhatja bárki, hogy az, amit az állam lehetővé tesz horribile dictu anyagilag támogat, az helyes.
Honnan merítsen erőt az a nő, akiben megfogant az élet, minek következtében a párja azonnal elhagyja, a szülei kitagadják, jövedelme nincs? Hiába szajkózzuk minden fórumon, hogy Magyarországon a gyermek az első! ha azt érzi, gondjaival egyedül marad?
Ez nem téma. Néma csönd övezi, nem része a közbeszédnek, nem hallunk azokról a tízezrekről, akik sokkos állapotba kerülnek, depressziósak lesznek, meddővé válnak vagy adott esetben öngyilkosságot követnek el. Nem elegáns erről beszélni, mindenki tud valakit, aki átesett ilyenen, vagy maga is érintett, inkább hallgat és próbál felejteni. A mindenkori kormány pedig nem akar darázsfészekbe nyúlni, elég baja van. Azonban kötelessége rendezni ezt az adósságát, amelyet még a Rákosi rendszer hagyott ránk, különben elveszünk.
Civil szervezetek karolják fel az áldott állapotban, mégis válsághelyzetbe kerülő lányokat ahelyett, hogy komoly kormányzati erővel országos hálózat segítené az ilyen nőket mindenben, akiknek sokszor egy jó szó, egy kis segítség, támogatás elég ahhoz, hogy világra hozzák gyermeküket mindannyiunk üdvére.
Tudom, hogy ezt a cikket semmilyen kormányközeli orgánum nem fogja lehozni, hiszen a legkisebb kritikát sem viselik el, pedig a jó szándék vezet minden magyar életvédőt abban, hogy közös megoldásokat találjunk ennek a törvénytelenségnek, gyilkosságnak a megszüntetésére, melynek neve: abortusz.
A KSH statisztikáiból éppen azok a meg nem született gyermekek hiányoznak, akik ebben a pillanatban is hiába könyörögnek némán édesanyjuk méhében, elpusztulnak.
Jövője van – mondták eleink az áldott állapotban lévő asszonyra, és ennél szebben és pontosabban nehéz lenne kifejezni a lényeget.
Ne csodálkozzunk hát, hogy a magyar nép töretlenül fogy. A Jó Isten mindenre gondolt, de azt nem tudhatta előre, hogy teremtményei szinte kockázat nélkül képesek lesznek megakadályozni a születést és ezt ipari szintre emelik.
S a sírt, hol nemzet süllyed el, majd olyan népek veszik körül, akiknek nem lesz könny a szemükbe és jövőjüket, boldogságukat, apró gyermekeiket megölni nem fogják.
„Az a nép fog megmaradni, aki meg akar maradni” mondta Kassai Lajos lovasíjász nemrég egy interjúban és tényleg.
Kérjük a Magyar Kormányt, hogy az életvédő szervezetek segítségével dolgozzon ki egy olyan támogatási rendszert, amely minden esetben megsegíti, megoldást talál gondjaira és felkarolja a mai kor szuperhőseit: a válsághelyzetbe jutott édesanyákat.
Budaházy Edda
