A modern technológia is tiszteleg a szigetvári hősök emléke előtt, méghozzá egy elég rendhagyó módon: a Történelmi Animációs Egyesület feldolgozta a legendás csatát kisfilm formájában. Fodor Zsolt informatikus pedig visszakalauzol mindenkit az időbe, és megmutatja, hogyan festett a vár 450 évvel ezelőtt. Figyelem csodálatos és megindító felvételek! Tisztelet a hősöknek!

Ne Bántsd a Magyart, mert pórul jársz! A Zrínyi család kiemelten fontos példaképe mozgalmunknak. Tőlük származik jelmondatunk is. Ez az elhíresült figyelmeztetés Zrínyi Miklósnak (1620-1664) “Az török áfium ellen való orvosság” című röpiratából származik. Zrínyi Miklós költő és hadvezér volt, a Szigetvárat védő és ott hősi halált halt Zrínyi Miklósnak (1508 körül-1566) a dédunokája.

A szigetvári ütközet mind a magyarok, mind a törökök számára felejthetetlen történelmi pillanat. Számunkra Zrínyi Miklós emberfeletti, hősies ellenállása legendás diadalt formált az elvesztett csatából, a törököknek pedig egy emlékhely, ahol az Oszmán-török birodalom talán legnagyobb hódítója elhunyt.

A szigetvári hős, Zrínyi Miklós 1561-ben került Szigetvárra, ekkor nevezték ki a vár főkapitányának. Első lépései között volt a négy részből álló szigeti erődítmény alapos megerősítése.

A legendás Szulejmán szultán utolsó hadjáratát indította el 1566-ban, 450 éve. Célja Bécs bevétele volt, az óriási török hadsereg pedig nem hagyott kétséget sikeressége felől. Az egyetlen aprócska akadályt Sziget vára jelentette, ahol a csöppnyi 2300 fős, Zrínyi által vezetett végvári sereg tartózkodott csupán. A kapitány az előző évek során számtalan alkalommal kérte a sereg bővítését, de mindvégig hasztalanul.

A szultán 60-65 ezres serege simán átgázolt volna a magyar seregen, de az ostrom „kicsit” elhúzódott, augusztus 5-től szeptember 7-ig tartott. Ezalatt az idő alatt Szulejmán tucatnyi alkalommal ajánlott Zrínyinek fegyverletételt egyre kedvezőbb feltételekkel, látván, az elhúzódó ostrom egyre több veszteségeket okoz seregének. A magyar vezér azonban mindenfajta megadást elutasított.

A végvári sereg hihetetlen kitartás után lassan kezdett összeroppanni, fel kellett adniuk az erődítmény több részét, és egyre több emberveszteségeket szenvedtek el.

Zrínyi a maradék 800 katonájával 18 napig képes volt védeni a várat, végül bezárkózott, majd 1566. szeptember 7-én díszruhájában, ősei kardjával a kezében kirontott a várból. A török sereg hamar végzett Zrínyivel és maradék vitézeivel.

A nagy Szulejmán szultán azonban már nem érte meg a fogcsikorgatva kiharcolt diadalt: szeptember 6-án elhunyt – valószínűleg a megerőltető utazás gyűrte le. Íme, a Történelmi Animációs Egyesület videója:

(PécsMa.hu nyomán Betyársereg)

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Komment