A Betyársereg biztosításával emléktúrával emlékezik meg a nemzeti oldal egésze a II. világháborúban elesett, hazánkat Budapest szélén védő hősökről.
Túra főszervezői:
Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom
Rongyosok Kulturális Egyesület Szent László tagozata
Csatlakozott, segítő szervezetek: Jobbik, Pax Hungarica Mozgalom, Kárpát Haza Őrei Mozgalom, Magyar Nemzeti Gárda és a Betyársereg – akik a pontőri teendőket látják el.
Időpont: 2013.10.19 (szombat)
Teljes táv: Dunakeszi- Maglód 44 km rajt: Kossuth Lajos utca vége/ település vége – Indítás: 07.30
Rövidebb táv: Mogyoród- Maglód 31 km: Gyertyános, Szent László Kilátó/ Kápolna – Indítás: 09.00
Az útvonal: Dunakeszi, Fóti rakétabázis, Fóti- Somlyó, Mogyoród, Szent László Kilátó, Bolnoka alja, Bolnoka gerinc, Isaszeg katonasírok, Isaszeg Öreghegy, Bajtemetés (Péceli Rakétasiló), Maglód Árpád Vezér park.
Szolgáltatás: A pontőrök csokoládét, gyümölcsöt, ásványvizet biztosítanak a túra résztvevőinek.
Díjazás: A célban egytálételt, emléklapot és kitűzőt kapnak a sikeresen teljesítők (19.00 óráig kell beérkezni).
Az időn túl érkezők emléklapot kapnak.
Előnevezés: [email protected] e-mail címen
– Név
– Születési idő
– Lakhely (város)
– E-mail
– Túra alatti elérhetőség
– Melyik távon kíván indulni (teljes vagy rövid)
Adatok megadásával. Kérjük, aki csak teheti, nevezzen elő, ezzel is segítve a szervezők munkáját!
Minden regisztrált előnevezőnek 48 órán belül küldünk visszaigazolást, aki nem kap, az nincs regisztrálva!
A rajtban keressétek az „Előnevezők” feliratot. Sikeres felkészülést, méltó megemlékezést kívánunk!
Az Attila-védvonal teljesítménytúra sport rendezvény és történelmi megemlékezés. Aktuálpolitikai célja nincsen! Különlegességét az adja, hogy több ellenőrző ponton is katonai hagyományőrző csapatok mutatják be a korabeli magyar katonai egyenruhákat, felszereléseket, és együttesen, a nemzeti oldal egésze tiszteleg a Budapestet védő hősök emléke előtt. Az egyenruhákon, pecséteken alkalmanként felbukkanó tiltott önkényuralmi jelképek kizárólag a történeti hűség kedvéért, történelmi érdekességként, bemutató jelleggel szerepelnek! A hagyományőrző szereplőknél látható „fegyverek” vagy makettek, vagy hatástalanított darabok, vagy engedély nélkül tartható airsoft játék másolatok (üzemképtelen állapotban)! A szervezők és az ellenőrző pontokon résztvevő szereplők a hatályos jogszabályokat minden tekintetben betartják!
Nevezési díj: 1500 ft a teljes távra, 1000 Ft a rövid távra.
Facebook: https://www.facebook.com/attila.vedvonal?fref=ts
Az Attila-védvonal történelmi háttere
1944 nyara. A Doni katasztrófa után egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a szovjet csapatokat megállítani csak a Kárpátok vonulatainak segítségével lesz képes a német- magyar- román haderő.
1944.08.23-án a románok átállása hatalmas rést ütött az Európát védő haderők vonalain és sajnos eldőlt, hogy dél felől szinte akadálytalanul tudnak áramlani a szovjet-román csapatok Magyarország felé.
Több védvonalat kezdtek el gőzerővel építeni az ország keleti részén kihasználva a domborzati, vízrajzi adottságokat. A nyílt területeken akár 10 méteres szélességet és mélységet is elérték azok a harckocsi árkok amelyeknek a feladata a szétszóródott és nagy területen előretörő szovjet és román inváziós haderőnek olyan területre való terelése ahol a megmaradt, harcképes egységek védelmi állásokat építettek ki.
Az Attila-védvonal kiépítése 1944 szeptember elején kezdődött. Pest és az agglomeráció lakossága együttesen kezdett bele az árkok, töltésrendszerek megvalósításába amely gyakorlatilag három részből állt. Attila I., II., III. Az első és a harmadik harckocsi árokrendszer volt. A térképen jól látható, hogy olyan területeket védtek ahol szinte akadálytalan lett volna az előrenyomulás. Az Attila II. egy szinte teljesen egybefüggő gyalogsági állásrendszer volt, ami nem csak egy vonalban helyezkedett el, hanem a domborzati, vízrajzi adottságokat kihasználva többlépcsős védelmi rendszer volt. Ezeknek a nyomai mind a mai napig fellelhetők. Gyakorlatilag egy védőív volt Dunakeszitől egészen Maglódig.
1944. október 12-én Csatay Lajos honvédelmi miniszter rendeletével megalapította a Szent László Hadosztályt: „Hazánknak a keleti veszedelemmel: a szovjet bolsevizmussal vívott élet-halál harcában, a még rendelkezésünkre álló emberanyag legjavából egy új elithadosztályt, a Szent László Hadosztályt állítom fel.” A tényleges szervezés csak október 17-én kezdődött meg, a hadosztályparancsnok vitéz Szügyi Zoltán vezérőrnagy lett, a vezérkari főnök vitéz Lajtos Árpád vezérkari őrnagy. Budapest elfoglalására a Szovjetunió Vörös Hadserege 1944. okt. 29-én indította meg támadását az Alföldön. Ennek során a 2. Ukrán Front balszárny-közepe közeledett északkeletről a Gödöllői-dombság felé, ennek 2. gárda gépesített hadteste 1944. nov. 17-18-án kijutott a Galga folyó déli partjához a Tura-Hévizgyörk vonalon.
A vele együttműködő 7. román gyalogos hadtest csapatai ekkor elérték a Dány-Valkó általános vonalat és gyakorlatilag már szembe kerültek az Attila-védőöv keleti külső vonalával.
A font 1944.12.11-én felkadt a védvonalon. Az ősz folyamán kiépített sáncok és a német, magyar katonák hősies ellenállásának köszönhetően az előrenyomulás megakadt. Az Attila 2. állás Dunakeszi-Fót-Mogyoród-Bolnoka vonalán húzódó külső peremén 1944. dec. 11-12-én fennakadt az ellenség (szovjet, román) támadása. Ezen a szakaszon a 10. magyar gyaloghadosztály, a 271. népi német gránátos hadosztály, a Feldherrnhalle Waffen-SS (FHH) páncélgránátos hadosztály részei voltak védelemben. Az ellenség 30. lövészhadtestének 155. lövészhadosztálya Fót-Mogyoród térségével szemben, 151. lövészhadosztálya Csömör-Kerepes térségével szemben sorakozott fel. A frontnak ezen a szakaszán viszonylagos nyugalom keletkezett a mindkét oldalú kimerültség következtében 1944. dec. 12-21. között. Ezt az időszakot a szembenálló felek soraik rendezésére és feltöltésére használták fel. December 13-án a II. magyar ejtőernyős zászlóalj ellentámadást indított a szovjetekkel szemben Fót és Szilasliget között kevés sikerrel, nagy veszteséggel. Közben Csömört az Attila-védőövön belül körkörös német támponttá építették ki, hogy a szovjet előretörést Csömörtől délnyugatra sikerüljön feltartóztatni Karl Pfeffer-Wildenburch SS-Obergruppenführer, Budapest főparancsnoka elképzelései szerint. Csömör térségéből kénytelenek voltak kivonni dec. 23-án a Budapest őrzászlóaljat, mert az annyira megfogyatkozott.
December 22-én Budán felavatták a Vannay László főhadnagy vezette 638 fős önkéntes zászlóaljat, melynek parancsnoksága a Toldy Ferenc Gimnáziumban volt. December 25-én este a Vannay-zászlóalj parancsot kapott, hogy vegyen részt a Kerepesnél harcoló 10. magyar gyaloghadosztály dec. 26-án 18 órakor induló támadásában. A zászlóalj 2., 3. és 4. századát dec. 26-án gépkocsikon szállították Csömör északkeleti részére, ahol menetből vettek részt az ellenlökésben, melynek főereje a 10. gyaloghadosztály volt. Legelőször is visszavertek egy szovjet betörést, és Csömör Észak-Szent István hegy között sikerült elérniük az eredeti vonalakat súlyos veszteségek árán. Egy északnyugati irányból Csömör felé törő szovjet harccsoport ellenében a 13. német páncélos hadosztály felderítő osztályának 3 páncélgépkocsijával a Vannay-hadosztály a Tatárhalom nevű magaslattól a Forrás patakvölgyön át a 187-es magassági pontig foglalt el reteszállást.
Fót és Pécel között a védők sorában ott volt a 4. honvéd huszárezred is. December 26-án a szovjetek román páncélosok támogatásával is 300-600 méter mélyen több helyen betörtek az Attila II. védővonalaiba. A szovjet T 34-esek lerohanták a gyengén védett árkokat, túlhaladva rajtuk megfordultak és hátulról kezdték el pusztítani a magyar és német védőket. A 8/III. zászlóalj nagy részét Csömör előtt bekerítették és felmorzsolták ilyen módon, annak ellenére, hogy a támadó 12 darab szovjet páncélosból kézifegyverekkel hármat megsemmisítettek. A Csömörtől északra harcoló 4. huszárezredre ugyancsak 10-15 szovjet páncélos zúdult, a huszárok kettőt kilőttek páncélököllel.
Sajnos méltatlanul kevés adat maradt fenn erről az önfeláldozó küzdelemről, amelyben a szövetséges csapatokkal együtt a honvédeink megpróbálták megállítani az előretörő hordákat. Az állások javát betúrták, beszántották csak az erdőkben, dombtetőkön maradtak meg azok a nyomok amelyek egyértelművé tehetik számunkra 70 év után is, hogy elődeink milyen monumentális munkával és összefogással próbálták védeni Budapestet. A túra útvonala érinti ezeket a megmaradt állásokat, ahol a résztvevőknek lehetőségük nyílik arra, hogy leróják a kegyeletüket a védelemben elesett hősök emléke előtt!
(Szent Korona Rádió)
