Emlékezzünk legnagyobb csatáinkkal a hősök napjára (videók)
május 30, 2015 a Szellemiség
A Betyársereg készül a hősök napjára. Azt szeretnénk elérni, hogy minden nap büszkék legyünk arra, hogy magyarnak születtünk, mert van okunk rá! A Hősök Napjáig naponta frissítjük összeállításunkat, amelyben a magyar történelem legnagyobb csatái elevenednek fel, a modern technika segítségével.
A mohácsi csata (1526)
A mohácsi csata vagy mohácsi vész 1526. augusztus 29-én zajlott le a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom hadai között, magyar vereséggel. A Mohács határában megvívott csatát a későbbi történetírásunk úgy emlegette, mint „nemzeti nagylétünk nagy temetőjét”. Valószínűleg a mohácsi csata a magyar hadtörténelem legtöbbet emlegetett ütközete.
Kenyérmező (1479)
A kenyérmezei csata az Alkenyér (Zsibód) melletti Kenyérmezőn történt ütközet 1479.október 13-án a magyar sereg és a törökök portyázó serege között, akiket havasalföldiek is támogattak. A helyszín Királyföld nyugati oldalán, Hunyad vármegye határánál van, mely a Maros déli partján helyezkedik el. A helyet pontosan fel lehet mérni, mert az ütközet helyszínén az erdélyi vajda kápolnát építtetett, s ennek maradványai egészen a 20. századig megmaradtak.
A csata az addigi legjelentősebb győzelem volt a Magyarországot támadó portyázó törökök felett, akik vereségük után már nem próbálkoztak az 1479. évihez hasonló betöréssel. Lássuk tehát az ütközetet, amire ismét méltán büszkék lehetünk!
Az isaszegi csata (1848-1849)
Az Isaszegi csata során Isaszeg és Gödöllő között került sor a tavaszi hadjárat első szakaszának döntő csatájára. 1849. április 6-án a tét mind a két hadsereg számára nagy volt. Ha a magyarok győznek, a császári-királyi hadseregnek Budára vagy Vácra kell visszavonulnia, s ezzel befejeződik a Duna–Tisza köze felszabadítása. Ha a császári-királyi hadseregre mosolyog a hadiszerencse, a magyar fél kénytelen visszavonulni, s biztonsággal csak a Tisza vonalán szilárdíthatja meg helyzetét.
A Nándorfehérvári diadal
A nándorfehérvári diadal a magyar–török háborúk egyik jelentős eseménye, és nemzetünk egyik legnagyobb győzelme, amelynek során 1456. július 4–21. Szilágyi Mihály vezetésével hősiesen védtük meg Nándorfehérvár (a mai Belgrád) várát. II. Mehmed török szultán több mint tízszeres túlerőben volt, de mégis július 22-én Hunyadi János vezetésével a vármelletti csatában legyőzték a törököket. Erre is büszkék lehetünk!
A magyar hősök emlékünnepét május utolsó vasárnapján tartják azokra a magyar katonákra és civilekre emlékezve, akik az életüket áldozták Magyarországért.
Az elesett magyar hősök emlékezetét először az I. világháború idején, 1917-ben iktatták törvénybe, Abele Ferenc vezérkari őrnagy kezdeményezésére. Abban az időben állt fel a Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság, melynek feladata a települések emlékmű-állítási programjának lebonyolítása volt. Az egyik legismertebb alkotás az összes elesett első világháborús katonára emlékeztető hősök emlékköve, melyet 1929-ben avattak fel a budapesti Hősök terén a Millenniumi emlékmű előtt.
A Hősök emlékünnepét az 1924. évi XIV. törvénycikk rögzítette, mely kimondta, hogy „minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját (…) a magyar nemzet mindenkor a hősi halottak emlékének szenteli”. Ennek ellenére az ünnepet 1945-től, a kommunista időszakban nem tartották meg.
(Betyársereg)
