7.1 C
Budapest

Európa elrablása: kik pénzelik és kik a haszonlesői?

Az eddig sem volt kétséges, hogy az iszlám világ ellen már vagy két évtizede folytatott kereszteshadjáratával az USA nagyban hozzájárult az Európát sújtó menekültáradat elindításához. Úgy tűnik azonban, még ennél is többről van szó. Nagyon valószínű, hogy sokkal közvetlenebb módon is belenyúlt a folyamatba. Gazdag István írása a Flag Magazinról.

fluechtlinge_haiti

Osztrák hírszerzési forrásokra hivatkozva az egyik osztrák hírmagazin nemrég egyenesen azzal rukkolt elő, hogy az új honfoglalókat Afrikából Európába juttató embercsempészeket Amerikából pénzelik. Mivel az Európáig tartó utazás költsége 7-14 ezer euró, ez pedig a menekültek döntő többsége számára megfizethetetlen, az átlagosan 11 ezer eurós fuvardíjat amerikai szervezetek dobják össze, és mit ad Isten, állítólag ugyanezek a „gyújtogatók” (Brandstifter) álltak a tavalyi ukrajnai káosz hátterében is. (Insider: Die USA bezahlen die Schlepper nach Europa!, info-direkt.at, 2015. augusztus 5.)

Emlékeztetőül: az USA ukázára indítottak angol–francia csatlósai háborút Líbia ellen, roppantották össze hadseregét, lincselték meg vezetőjét és taszították teljes anarchiába a Kadhafi alatt viszonylag stabilnak számító és az Európába tartó fekete-afrikai népvándorlást sikerrel feltartóztató arab országot. Ugyancsak a nyugati hatalmak szervezték meg az „arab tavasz” nevetséges ürügye alatt a szíriai polgárháborút, amely eddig egymillió halálos áldozatot és több millió menekültet eredményezett. Az amerikaiak megöltek vagy otthonukból elüldöztek négymillió afgánt is 15 év óta, nem beszélve pár millió irakiról, akiknek ugyancsak lenniük kell valahol, lehetőleg Európában. A változatosság kedvéért az amerikaiak szervezték meg az ukrajnai államcsínyt is a CNN Kijev fölött repkedő drónjaival és dollárral teletömött ügynökeikkel.

Woodrow Wilson óta Amerika szüntelenül beavatkozik mindenhol a világon, arrogáns messianizmusától ösztökélve és nemzetközi tartalékvalutájára támaszkodva. Ezt látjuk az aranyár esésével, amely követi a nyersanyagok és az összes energiahordozó árának az összeomlását, mindez a dollár és a tőzsdei árfolyamok hervadhatatlan fenntartása mellett (a globális tőzsdeforgalom 52 százaléka esik a globális GDP alig 16 százalékát képviselő országra – a kaszinógazdaság non plus ultrája!), és eddig legalábbis, el kell ismerni, az amerikai mágusnak sikerült elodáznia bűvészmutatványának lelepleződését, még ha az acéltermelése már csak alig nyolcada Kínáénak.

Obama egy éve azt is felrótta Oroszországnak, hogy nem vonz elég bevándorlót. Micsoda súlyos hiba! Az USA-ba húszmillió özönlött 2000 óta, de ez legyen az ő problémája. Megszervezvén a káoszt Afrikában és nyomában az inváziót Európába, és ehhez csatasorba állítva európai kollaboránsaik teljes táborát, az amerikaiak a Leo Strauss-féle extrockisták machiavellista elveit alkalmazzák, akik a káosz révén akarják kormányozni a minden emberi, kulturális és történelmi jellegzetességeiktől megfosztott entitásokat, a multikulti szupermarketjévé változtatott hazákat.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint január óta 300 ezer közel-keleti menekült érkezett Görögországba, és annak ellenére, hogy többnyire Törökországon utaztak át, mégsem maradtak muszlim hittestvéreiknél, inkább tovább vándoroltak az európai „hitetlenek” országaiba. Hát nem furcsa? A Földközi-tenger középső és nyugati részén is naponta ezrével kelnek át az afrikaiak Olaszországba, Máltára, Spanyolországba az EU segítségével, vagy inkább cinkosságával. Csak júliusban több mint százezernek sikerült közülük eljutnia az európai Eldoradóba, és az év végére legalább egymillióan lesznek.

Végül az EU fejőstehenének számító Németországban is kezdik talán komolyan venni a bevándorlók invázióját. Legutóbb Thomas de Maizière belügyminiszter közölte honfitársaival az „örömhírt”, miszerint az idén abszolút rekordként 800 ezer menedékkérőre számíthatnak, vagyis kétszer annyira, mint amennyi az előrejelzések szerint várható volt. Az EU első számú célállomásaként Németországnak tehát egy „igazi kihívással” kell szembenéznie, ismerte el a miniszter, hiszen a menekültek száma tavalyhoz képest a négyszeresére fog nőni. De Maizière arra figyelmeztette európai partnereit, hogy országa hosszú távon „nem fogja tudni egyedül magára vállalni, mint jelenleg, az Európába érkező menekültek és menedékkérők kb. 40 százalékának terhét”.

800 ezer? Végül is bagatell, az összlakosság alig egy százaléka, fuvolázzák az optimisták, akik a jelenséget, mint látjuk, inkább kihívásnak, mintsem katasztrófának tekintik. Elvégre Németország lakossága majdnem 40 év óta folyamatosan csökken, 2012-ben még 200 ezer, 2014-ben már „csak” 175 ezer fővel (kétségtelenül a bevándorlásnak „köszönhetően”). Márpedig Németországnak munkaerőre van szüksége, hogy működtesse a gazdaságát, eladja a termékeit és nyugdíjat fizessen azoknak a generációknak, amelyek nem voltak hajlandók szaporodni, és így az egoista jólét oltárán vagy a hét évtizede rájuk kényszerített permanens bűntudattól meggyötörten és kizsigerelten feláldozták a kollektív jövőt. Nemrég már maga Merkel kancellár is úgy vélte, hogy a menekültáradat és az általa generált humanitárius, diplomáciai és geostratégiai kérdések „rövidesen jobban fognak bennünket foglalkoztatni, mint Görögország kérdése vagy az euró stabilitásáé”, olyannyira, hogy szerinte „a menedékjog (azilum) témája lehet a következő nagy európai terv”. (Deutschland fordert europäische Flüchtlingspolitik, dw.com, 2015. augusztus 16.) Merkel persze ezúttal is ködösít. Ennek a tervnek ugyanis véletlenül nem az a neve, hogy „nagy lakosságcsere”?

Apropó: a cikk elején idézett osztrák lap arról is írt, hogy az amerikai pénzen Európára szabadított „menedékkérők” istápolását Ausztriában (is) ipari szinten űző „svájci” cég mögött valójában a hírhedt Rothschild bankárdinasztia tagjai húzódnak meg. (Rothschild und die Asyl-Industrie, info-direkt.at, 2015. augusztus 13.) Így az „ördögi kör” bezárult, és ez nem egy konspirációs, hanem egy konstatációs elmélet.

(www.demokrata.hu – Gazdag István)

spot_img
spot_img

Kapcsolódó cikkeink

Friss cikkeink