A Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete fegyelmi eljárást kezdeményezett dr. Ignácz György ellen a Fővárosi Törvényszék elnökénél.
A 2002 és 2010 közötti rendőri, ügyészi és bírói jogtiprások áldozatait képviselő egyesület közleményében azt írja – Gőbl György 2022. november 25-én a Főváros Törvényszék elnökénél fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezett dr. Ignácz György törvényszéki bíróval szemben, a Budaházy György I. r. vádlott és társai ellen indult büntetőügyben Budapesten, 2022. március 16. napján tartott ítélethirdető nyilvános tárgyaláson a nevezett törvényszéki bíró által tanúsított súlyosan etikátlan magatartás és azt követő eljárási szabálysértések miatt – számolt be róla a Kuruc.info.
A kérelem kiterjed hivatali visszaélés kivizsgálására is. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény alapján „a bíró az eljárása során köteles az ügyféllel szemben tisztességes és pártatlan magatartást tanúsítani”, illetve „köteles tartózkodni minden olyan megnyilvánulástól, amely a bírósági eljárásba vetett bizalmat vagy a bíróság tekintélyét csorbítaná”. Továbbá a bírói eskü szövegében az áll, hogy „fogadom, hogy a rám bízott ügyeket tisztességes eljárásban, részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, kizárólag a törvényeknek megfelelően bírálom el; hivatásom gyakorlása során az igazságosság és a méltányosság vezérel”.
A Bírák Etikai Kódexe szerint
„a bíró munkája során még a látszatát is kerüli annak, hogy eljárása és döntése pártos vagy előítéleten alapul”
és „a bíró az eljárásban résztvevőkkel szemben türelmes és udvarias, tartózkodik az indokolatlan észrevételektől, a sértő minősítésektől és a fölényeskedéstől”. Mindezek ellenére emlékezetes, hogy Ignácz bíró korlátozta a nyilvánosságot, majd 17 vádlottra 117 év fegyházat kiszabó rendkívül igazságtalan és máig tartó széleskörű társadalmi felháborodást kiváltó ítéletének indokolása folyamán jelentős elfogultságáról tett tanúbizonyságot és a vádlottakra és védőikre, sőt egyes tanúkra is számos sértő, pocskondiázó megjegyzést engedett meg magának.
Egészen kirívó és az ügyészséggel összedolgozó súlyos elfogultsági körülményre utal, hogy a bíró az egyik bizonyíték kapcsán az ítélet szóbeli indokolása közben egyszer csak kinézett a tőle jobbra ülő ügyészre és azt közölte, hogy „…itt azért nagy volt a kísértés, hogy azt mondjam rá, hogy ez jó lesz nekünk, de aztán győzött a józan ész és azt mondom, hogy nem lesz jó nekünk, mert…”. A tárgyaláson hallgatóságként kifejtett véleménye miatt a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjével, dr. Gaudi-Nagy Tamással szemben alaptalanul ügyvédi fegyelmi eljárást kezdeményezett, amelyet a Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi vétség hiányában megszüntetett. Ezen túl pedig adatok támasztják alá, hogy a vádlottak kegyelmi kérelmeinek intézésével kapcsolatban indokolatlanul késlekedett. Mindezért fenti jogsértetti-jogvédő szervezet vezetője az igazságszolgáltatásba vetett társadalmi hit megőrzése, visszaszerzése érdekében a fegyelmi eljárás kezdeményezése mellett döntött. Bízunk benne, hogy alapos és tisztességes eljárás keretében vizsgálják ki a bíró kifogásolt cselekményeit, mert a bírók sem állhatnak a törvények felett.
(Magyar Jelen nyomán Szent Korona Rádió)
