Manapság a kollektív agyhalál már kezd hazánkba is begyűrűzni, mindenki a néger bűnöző George Floydnak követeli az „igazságot”, immár Budapesten is összefújták valakik Winston Churchill szobrát, nem kevesebbel látták el, minthogy „náci”.
Azért itt már tényleg nem sokat lehet mondani, legfeljebb fanyar humorral odavetni, ha Churchill valóban „náci” volt, nem lehetett túl jó „náci”, hiszen aktív szerepet vállalt a nemzetiszocialista Németország totális leverésében. Liberális logikáról ennyit. De ebben az őrületben mi inkább saját véreinknek követeljünk igazságot, már csak azért is, mert ez esetben valóban objektíven meg is állapítható az. Szőcs Zoltánt és Beke István ugyanis 2018 nyarán terrorizmusért, illetve az arra való felbujtásért ítélte el a román bíróság 5-5 évre. Alapozták mindezt egy lehallgatott kocsmai beszélgetésre, hamis tanúkra és néhány szilveszteri petárdára. A koncepciós jelleg egyértelmű, a teljes erdélyi magyarság megfélemlítése a cél.
Újabb fejleményekkel „gazdagodtunk”. A két székely fiatalt az elmúlt időszakban feltételes szabadlábra bocsátásért folyamodott. A két fiú a börtönben tanúsított jó magaviseletére és a ledolgozott napok után járó kedvezményekre hivatkozva kérte a feltételes szabadon bocsátást. A tegnapi napon már másodfokon, a fellebbezés után is biztossá vált, ezt lesöpörték az asztalról. Ugyanis a törvényszék jogerősen elutasította kedden a terrorizmus vádjával börtönbüntetésre ítélt Szőcs Zoltán feltételes szabadlábra helyezési kérését. Hasonló döntést hozott múlt héten terrorizmus vádjával elítél másik kézdivásárhelyi férfi, Beke István ügyében is.
Az ügyet meglehetős síri csend lengi körül most már hónapok, évek óta. Csak egy szűkebb réteg érzi fontosnak, hogy legalább beszéljen róluk. Mit tesz a magyar kormány, milyen lépéseket tud felsorolni a magyar külügyminiszter? Semmit és semmilyeneket. A „nemzeti összetartozás” évében nem hallottunk még egy udvarias jellegű, bátortalan közleményt sem, nemhogy többet a kormány részéről, mondjuk nem kérették be a román követet a Szőcs-Beke ügyben.
Mindeközben Romániában tovább tombol a legfelsőbb szinteken a magyarellenesség, magát a listát is hosszú lenne felsorolni, milyen ügyekben történt súlyos támadás az erdélyi magyarság ellen az elmúlt időszakban.
Arról pedig már még kevesebb szó esik, milyen körülmények között kénytelen tölteni jogtalan büntetésüket: matracaikat le kell tenniük a cellájuk padlójára, mivel ott kevésbé csípnek a poloskák. Érdemes felidézni, mit mondott tavaly Tusványoson Fejér László Ödön RMDSZ-es szenátor. Még ő így látta:
Romániában ma is létezik az a háttérhatalom, amely azt a régi modellt viszi tovább, hogy Romániát csak románok lakhatják. Itt vagyunk azonban mi, magyarok, akik szülőföldünkön szeretnénk maradni, és ők ezt nem tudják elfogadni. Ebből fakad az a viselkedés, amit a két fiatal is megtapasztalt. Amíg Románia feudalista gondolkodásmódját nem tudjuk megváltoztatni, és nem látják be, hogy Románia nem a románoké, hanem az országban élő embereké, addig nagyon kevés esélyünk lesz arra, hogy a két fiatalt kihozzuk a börtönből.
A románok gondolkodásmódjának megváltoztatására sok esélyt nem látok, de vajon több sansz van-e arra, hogy a jelenlegi kormány szemlélete megváltozzon és merjen végre tettekkel is hitet tenni a nemzeti összetartozás mellett, ne csak szavakban? Költői a kérdés…
Lantos János – Kuruc.info
