Hosszú idő után végre magyar nagyjátékfilm készül a szovjet munkatáborok borzalmairól: a Félvilág és A berni követ alkotópárosa, Szász Attila rendező és Köbli Norbert forgatókönyvíró (aki a Szürke senkiket is jegyzi) Örök tél címmel forgat produkciót, a Gulág Emlékbizottság támogatásával. A főszerepben Gera Marina és Csányi Sándor játszanak majd.
Színészközpontú, személyes történetet elmesélő drámaként elevenedik majd meg a mozivásznon a szovjet kényszermunkatáborok nagy nyilvánosság számára kevésbé közismert fejezete: a Gupvi borzalma.
Mi az a Gupvi?
Az 1939-ben Berija által létrehozott Hadifogoly- és Internálótáborok Igazgatósága – röviden GUPVI – intézményrendszere, ahogy neve is jelzi, a hadifoglyok és a Szovjetunión kívülről internáltak táborhálózata volt. Ezekbe a létesítményekbe származási alapon fogdosták össze az embereket, főleg svábokat. Az ilyen táborokba Magyarországról csaknem 200 ezer embert hurcoltak el, köztük rengeteg nőt is. A Gupvi 4000 táborából a magyar foglyok mintegy 2000 táborban szóródtak szét. Közülük csaknem 70 ezren soha többé nem tértek vissza.
Szász Attila szerint nem tablószerű bemutatásról lesz szó: a film egy családjától elszakított nő történetét mutatja be.
Február 26-án veselkednek neki a forgatásnak, ami várhatóan 28-30 napon keresztül tart majd. Az utómunkák április közepén kezdődnek meg, a film bemutatója pedig várhatóan 2018. februárjában lesz – mondta el a film producere, Lajos Tamás.
LESZ KIÉRT IZGULNI
Az Örök tél története 1944-ben kezdődik, amikor szovjet katonák egy dél-dunántúli sváb faluból elhurcolják a munkaképes nőket „egy kis munkára”, három hét kukoricatörésre. A férjét a frontról hazaváró Irén (Gera Marina) abban a tudatban válik el hatéves kislányától és szüleitől, hogy hamarosan újra találkoznak.
Azonban a megszállók marhavagonokban egy ukrán munkatáborba, a Donyeck-medencébe szállítják a nőket, ahol a helyi szénbányában kell kényszermunkát végezniük. Irén találkozik egy Rajmund nevű férfival (Csányi Sándor), aki megtanítja, hogyan lehet túlélni a poklot, miközben kettejük között különleges kapcsolat szövődik.
GENERÁCIÓS KÖTELESSÉG
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára elmondta: a Gulág Emlékbizottság minden művészeti ágban, így a filmművészetben is olyan alkotásokat támogat, amelyek segíthetik a történtek társadalmi feldolgozását.
Köbli Norbert forgatókönyvíró úgy fogalmazott: a második világháború végén Sztálin parancsára kollektív büntetésként százezreket hurcoltak el ártatlanul a vesztes Magyarországról a győztes Szovjetunióba.
Az elhurcoltak – többségükben svábok – hosszú éveket töltöttek idegen földön, embertelen körülmények között a GUPVI kényszermunka-táboraiban. Amikor 4-5 évnyi rabság után, 1949-ben hazatérhettek, elhurcolásukról és a malenkij robotról, Rákosiék parancsára soha, sehol, senkinek nem beszélhettek, ám az élményeket mégis magukkal hozták a családjukba és továbbadták a gyermekeiknek – idézte fel.
„A mi generációnkra vár a feladat, hogy feldolgozzuk a nagyapáinkkal, nagyanyáinkkal történteket. Közügy és szívügy, hogy elmeséljük” – fogalmazott Köbli Norbert, akinek nagyapja annak idején katonaként szintén szovjet hadifogságba került.
OROSZ SZÁRMAZÁSÚ SZÍNÉSZEK ÉS HÓKERGETÉS
Szász Attila, portálunk kérdésére válaszolva kifejtette: a produkció számos, Magyarországon élő orosz anyanyelvű, vagy oroszul kiválóan beszélő amatőr, illetve profi színészt is felvonultat majd – főleg a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház társulatából -, az ő válogatásuk épp a mai napon fejeződik be.
Az Örök télben a szűkös költségvetés ellenére lesznek sok statisztát felvonultató tömegjelenetek is.
Jelenleg a film legproblémásabb részét a megfelelő, külföldi vagy magyar forgatási helyszín megtalálása jelenti:
„Egyelőre több vasat tartunk a tűzbe, üldözzük a havat” – nyilatkozta a rendező.
(AlfaHír)
