A PécsiÚjság-nak a japán kardvívás egyik ágának a kenjutsunak illetve a karatének hat danos mestere Suzuki Kimiyoshi adott interjút.
1986-ban érkezett először Magyarországra, ahol egy asszony miatt telepedett le az idén 79. éves Suzuki Kimiyoshi. A Tokióban született férfi a japán kardvívás egyik ágának a kenjutsunak a nagymestere, s emellett karatéban is jeleskedő fekete öves, hat danos mester. Egy Mecsek-oldali családi házban lakik feleségével, Katalin asszonnyal. Iskolát is alapított, s közel ötven tanítvánnyal büszkélkedhet, akiket nemcsak Pécsett, illetve más magyar nagyvárosokban, hanem közeli országokban is oktat, mint mondja mindenek előtt békére, harmóniára.
Suzuki Kimiyoshi életére férfi felmenői jelentős hatást gyakoroltak: édesapja fotóművész volt, aki az 1930-as évek gazdasági válsága miatt költözött vissza New York-ból Japánba. A későbbi mester fotóművészeti szakot végzett, majd két évet dolgozott fotóriporterként, ezt követően átvette édesapja stúdióját. Nagyapja viszont a harcművészetekhez kapcsolta: Makita Sigekacu, az utolsó szamurájok egyike egyben nagymester is volt, aki a Meidzsi-restauráció oldalán harcolt az országot modernizálni kívánó császár ellen.
Suzuki Kimiyoshi 1986-ban barátai meghívására érkezett Budapestre, s egy évvel később látogatott Pécsre, ahol megismerkedett feleségével. A beilleszkedés azonban több szempontból sem volt problémamentes: a hivatalos szervek gyanakodva, mondhatni rosszindulatúan fogadták, a magyar ételek, a mentalitás és a nyelv is idegen volt számára.
Ez utóbbival kapcsolatban megjegyezte, az intonációs sajátosságok miatt úgy tűnt neki, mintha a magyarok állandóan veszekednének egymással. Azóta viszont már bírja a nyelvet is, bár – jegyezte meg – nem volt egyszerű megtanulnia magyarul.
– Az első éveket részben emiatt is elszigeteltségben töltötte – mesélte felesége, Suzuki Katalin. Én dolgoztam, közben pedig sokat volt egyedül belvárosi lakásunkban. Mivel az országban akkor rajta kívül nem volt hat danos karate mester, azt javasoltam neki, hogy oktassa harcművészetre a szomszéd fiúkat, így kezdődött az egész.
Később az idősebb, egyetemista korosztály is jelentkezett, elsőként ismerősök, majd miután „kézről kézre adták” egyre komolyabb hírnévre tett szert itthon is. Mind többen és többen keresték meg, köztük a kardvívás iránt érdeklődők is. Suzuki mester a tradicionális japán kardvívás egyik ágát, a kenjutsut gyakorolja, amelyet a távol-keleti ország híres harcosai, a szamurájok használtak, eredetileg ölésre. Mai harcművészeti formája viszont egészen más célt szolgál, s tanítványai is látványos mentális és lelki fejlődésen mennek keresztül – tudtuk meg a mestertől.
– A legfontosabb a béke és a harmónia, ezt az edzések elején meditációval érjük el, és utána következnek a formagyakorlatok – magyarázta Suzuki Kimiyoshi. – A kezdetben lelkes érdeklődők között voltak, akik lemorzsolódtak, de akik tovább követtek, a harcművészeten keresztül tiszteletet és türelmet is tanultak.
A mester arra is megpróbálja rávezetni őket, hogy mint mondja: „Isten mindenkiben belül van, nem pedig kívül”.
Suzuki Kimiyoshi jelenleg ötven tanítvánnyal büszkélkedhet, s nemcsak Pécsett, hanem Kecskeméten, Budapesten, illetve a környező országokban is. Arról nem is beszélve, hogy hazájában is különleges tiszteletnek örvend, bár az utóbbi években esztendőnként csak egyszer utazik Japánba.
S hogy miként látja a két ország és lakói közötti különbséget?
– Japánban hagyományosan mindenki nagyon udvarias, mondhatnám talán túlzottan is, Magyarország viszont ennek sok esetben az ellentéte. Egyik szélsőség sem igazán jó, a legjobb út a kettő között lenne – fogalmazott a mester, aki rácsodálkozott arra, hogy hazájához képest Magyarország mennyire bürokratikus volt, főképp ideérkezésének idején.
Pécsett azóta sem telepedett le sokkal több japán: leszámítva az egyetemen tanuló hallgatókat, a Suzuki-házaspár csak egy másik hazájabeli asszonyról tud. Viszont japán barátaik közül többen éppen biztatásukra vettek Orfűn házat, ahol általában a nyarat töltik, s télre visszarepülnek a felkelő nap országába.
Hogy egy ilyen komoly harcművész-mesterrel olykor milyen meghökkentő dolgok történnek, ugyancsak jó példa Suzuki mester esete. Tavaly előtt forgatták ugyanis Budapesten a 47 ronin című amerikai filmet, amelynek főszereplőjével, Keanu Reeves-szel is szerepel egy jelenetben, egy remetét alakítva. A mozi magyar bemutatóját az egyik legnagyobb filmekkel foglalkozó weboldal 2013 decemberére ígéri.
– Meglehetősen furcsa helyzet lehetett számára, amikor a mongol statiszták által alakított szamurájok hátrakulcsolt kézzel álltak a forgatás alatt – meséli felesége, hozzátéve: ilyet egy szamuráj sosem tesz, ugyanis mindig készen kell állnia arra, hogy kirántsa a kardját. A mestert egyébként fotós szempontból is érdekelte a filmforgatás, amelyben korábban nem volt része.
Nem kevésbé érdektelen, mivel és hogyan tölti mindennapjait a mecseki szamuráj akkor, amikor nem oktat.
Felesége szerint szinte folyamatosan a harcművészeten gondolkodik, s a különféle változtatásokat gyakorolja naponta többször is. Hideg időben házuk alagsorában kialakított dojojában edz tradicionális japán öltözetben. Tavasztól viszont már házuk gyönyörű kertjében gyakorol, amely Katalin asszonynak köszönhetően, különleges növényeivel együtt ugyanolyan üdítő harmóniát áraszt, mint egyéni módon berendezett, hagyományos japán építészeti elemeket és bútorokat is tartalmazó házuk – ahogy az ott élő házaspár maga is.
(PécsiÚjság.hu)
