Ökölbe szorul a kéz, ha székely testvéreink megpróbáltatásait látjuk. Ezekben a percekben is meghurcolják egyiküket. Az AlfaHír összefoglalója az újabb soviniszta erőfitogtatásról.
A román hatóságoknak mindezidáig nem sikerült kétséget kizáróan bizonyítaniuk, hogy milyen terrorcselekményre készült az erdélyi HVIM kézdivásárhelyi elnöke, ami egyre kellemetlenebbé válik a vélhetően a székely autonómiatörekvések megtörésére irányuló koncepciós eljárást folytató román hatalom részére, így egy újabb székely vármegyésnél tartottak ma házkutatást, akit Bukarestbe vittek kihallgatásra.
Az ünnepek alatt sem pihennek a bizonyítékokat egyre lázasabban kereső román hatóságok, és újabb házkutatást tartanak Kézdivásárhelyen, ezúttal Szőcs Zoltánnál, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom erdélyi vezetőjénél. Az eléggé megkérdőjelezhető román megfigyelési módszereket jól jellemzi, hogy a székely fiatalember éppen a menyasszonyánál volt egy faluban, amikor elmentek érte, és elhurcolták a kézdivásárhelyi lakására, hogy átkutassák.
A házkutatás során információink szerint Wass Albert könyveket és nemzeti jelképeket foglaltak le, majd jelezték, hogy ki fogják hallgatni Bukarestben. Eleinte nem akarták engedni neki, hogy a saját ügyvédje is jelen lehessen majd a kihallgatáson, viszont hosszas unszolásra erre ígéretet tettek.
Frissítés: Délután ötkor még mindig tart a házkutatás, és kiderült, Szőcs Zoltán nagymamájának (!) házát is átkutatják. Este fél hét körül végződött a házkutatás nemcsak Szőcs otthonában, hanem a nagymamájánál és a gyümölcsösükben is, majd elvitték Bukarestbe kihallgatásra.
Mint ismeretes, a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni fellépéssel foglalkozó romániai ügyészség, a DIICOT azzal gyanúsítja a HVIM kézdivásáhelyi elnökét, Beke Istvánt, hogy házi készítésű pokolgépet akart felrobbantani december elsején, az Erdély elcsatolására emlékező román nemzeti ünnepen. Az eddig minden használható bizonyítékot nélkülöző feltételezések szerint a székely családapát az alkotmányos rend elleni cselekedetek szándékának és a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésének gyanújával vették őrizetbe. Az ilyen jellegű bűncselekmények elkövetőit 10 és 20 év közötti szabadságvesztéssel büntethetik, a szándékát pedig 5 és 10 év közötti börtönnel.
A bukaresti táblabíróság december 22-én az ügyészség kérésére január 29-ig meghosszabbította Beke István előzetes letartóztatását. A férfi ügyvédje természetesen fellebbezett a döntés ellen, amiről január 4-én tartanak majd tárgyalást. Korábban már egyszer elutasították a fellebbezést, ennek következtében a határokon is átívelő, felháborító eljárás alá vont családapa már a karácsonyt sem tölthette két gyermekével és feleségével. Nem véletlen, hogy december eleje óta folyamatosan nagy létszámú szimpátiatüntetéseket tartanak nemcsak Székelyföldön, de az anyaországban és külföldön is. Több parlamenti képviselő is megszólalt már az ügyben, Morvai Krisztina pedig az Európai Parlamentben is felszólalt.
Az elképesztő román médiafelhajtást kiváltó, minden tisztességes módszert nélkülöző eljárásban a gyanúsítás súlyossága ellenére mindösszesen szilveszteri petárdákat, születésnapi tortához használt tűzijátékot, magyar zászlót, airsoft játékhoz használt eszközöket, valamint céges és családi számítógépet foglaltak le. Az indítékot egyetlen baráti beszélgetés hangfelvételével próbálják alátámasztani, amelyet a több székely vármegyés bepoloskázott lakásának egyikében rögzítették, és amelyben semmilyen konkrétum nem hangzik el.
A mozgalom erdélyi szervezete a legutóbbi közleményében azt követelte, hogy hozzák nyilvánosságra a lehallgatás során készült hangfelvételeket. Mint írják, az állítólag október 10-én elhangzott beszélgetésről készült felvételek kiszivárgott leirataiból „semmiféle terrorveszély nem világlik ki, és joga van a román és székely közösségnek is megtudni, hogy milyen beszélgetések alapján hazudták nekik egy hónapon keresztül, hogy a vármegye egyes tagjai bombamerényletre készültek”.
Hozzáteszik, hogy az említett beszélgetés október 10-én nem is hangozhatott el, mert aznap senki nem találkozott Beke Istvánnal, és felteszik a kérdést: „amennyiben a megfigyeléseket végző titkosszolgálat annyira sem képes, hogy pontosan jelölje meg a lehallgatás időpontját, amiről elméletileg jegyzőkönyvet kellene vezetniük a protokoll szerint, és amire épül az elmúlt évek legnagyobb közérdeklődést kiváltó ügye, akkor hogy bízzon meg a közvélemény továbbra is a SRI állításaiban?”
Emellett felhívták arra is a figyelmet, hogy a tűzszerészeti vizsgálat is megbukott, amelyet az is bizonyít, hogy a Beke István előzetes letartóztatása elleni fellebbezésről szóló tárgyaláson megint nem tárták a bíróság elé annak eredményét. Azt, amit egyébként, az ügy kirobbanásának első hetében egész Románia várt, „hiszen folyamatosan arra hivatkozva halasztotta a fellebbezéseket az ügyészség, hogy meg kell várni a tűzszerészeti vizsgálat eredményét, mert abban olyan bizonyítékok lesznek, hogy egyértelmű lesz a terrorveszély”. A vármegyések szerint a közvélemény áltatására bedobott vizsgálatot elvégezték, „annyira eredménytelen lett, hogy használhatatlan ebben a koncepciós ügyben”.
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom biztos abban, hogy igaza van, és nyugodtan várja a felvételek nyilvánosságra hozatalát, valamint az „SRI pofára esését”.
Helyben sokan határozottan úgy gondolják, hogy a vármegyések elleni gyanúsítás egyetlen célja az autonómiatörekvések ellehetetlenítése, többen pedig kicsinyes bosszúként fogják fel azért, mert Beke István vezetésével a kézdivásárhelyi vármegyések kezdeményezésére a város novemberi tanácsülésén megszavazták, hogy az 1946-ban Kolozs megyében halálra ítélt Wass Albertről, a székelyek legismertebb írójáról utcát nevezzenek el.
(AlfaHír)
