Némely diák egy enyhe januári péntek este úgy döntött, hogy a hét fáradalmait az otthon melege helyett inkább a Kossuth téren piheni ki. Ha már közösen ott voltak, úgy döntöttek, bohóckodnak is egyet gyorsan, pár levitézlett, vagy hamarosan levitézlő liberális politikussal, illetve a helyzetet kihasználó lelkes jobbikossal. A tüntetés sava-borsa pedig a fel-feltűnő EU-s zászló volt.
Igazából ez így elég is lenne erről a tegnapi bohózatról, de azért fecséreljünk rá még egy-két sort, ha már nekiálltam. Kár tagadni, van mit javítani az oktatás területén. Az állam, mint önálló organizmus, pont arról ismeretes, hogy sosem lehet tökéletes. Személyes érintettség okán is mondhatom, hogy bizonyos kérdésekben például a történelemoktatásunk borzasztóan egyoldalú és szánalmas. No, de szerintem a Kedves Olvasó és én is jól tudjuk, hogy a tegnapi gyerekek jelentős része nem a II. világháborút egyoldalúan bemutató történelemkönyvek miatt vonult utcára.
A jobbikosok által osztogatott mérges fejek, az EU-s zászló, illetve a különböző fantáziátlan feliratok sajátos perverz kompozíciót alkotnak a januári hidegben szürkülő belpesti utcán. Fotó: 24.hu
Nem tudta nem véresre sérteni szerencsétlen fülemet egy-két, a nyilvános beszédet még csak gyengén űző fiatal aranymondása. A kedvencem ezek közül kétségtelenül egy békés gáspár (bocsi) nevű hangadó halhatatlan gondolata volt, miszerint:
„Amíg nincs demokrácia az oktatásban, addig nincs demokrácia a társadalomban”.
Szívesen feltenném az egymillió dolláros kérdést, miszerint mi a frász köze van a diákok kimerültségének, vagy esetleges túlterheltségének ahhoz, hogy egy adott társadalomban létezik-e demokrácia, és ha igen, akkor mekkora mértékben. De gyanítom, nem kapnék megfelelő választ, leszámítva, hogy megkapnám az ilyenkor használatos szokásos jelzőket: maradi, félázsiai, kirekesztő, stb.
Egy másik felszólaló kifakadt, miszerint az oktatásban „uniformizálás, megfélemlítés, elnyomás” uralkodik. Bizonyára egy Borsod megyei kis falu tanítónőjének, akit nap, mint nap fenyegetnek cigányok az osztályban, más lenne a véleménye, de hát ugye az távol van a hőn szeretett belvárostól, minek foglalkozzunk vele? Haladjunk is tovább!
Idézgettek még valami Martin Luther Kingtől is, aztán kiforgatták Szent-Györgyi Albert egyik ismert mondatát is, aki azt mondta, hogy az iskola 12 év szabadságvesztést, illetve ugyanennyi kényszermunkát jelent.
Hát, van egy rossz hírem, srácok. Valószínűleg egyikőtök sem fog feltalálni egy C-vitaminhoz hasonló valamit, ami alapjáraton változtatta meg az emberiség történelmét. Így, amit Szent-Györgyi megengedhetett magának, ti nem igazán.
Srácok, van még egy rossz hírem. Ha nyugati demokraták által is támogatott tüntetésekre jártok, ez a folyamat erősödni fog.
Aztán láttam még táblákat, amit egy-egy lelkes fiatal fogott, s amelyekre különböző rövid üzenetek voltak írva, mint például: „csökken az értelmem”, vagy „érzem, hogy butulok.” Igazából ezek különösebb kommentárt nem igényelnek, csak egyetérteni tudok vele. Ezenkívül feltűnt még pár „mérges” facebook hangulatjel, amit – fogalmam sincs milyen logika alapján – jobbikosok osztogattak.
Kedves diákok!
A probléma nem azzal van, ha új, és a modernkori élethez nélkülözhetetlen tárgyakat is szeretnétek tanulni, vagy nem azzal, hogy bizonyos tárgyakat más nézet és szisztéma alapján tanulnátok. Sőt, ahogy azt már az elején leszögeztem, fontos a folyamatos megújhodás és fejlesztés. A probléma ott kezdődik, ha akarva vagy akaratlanul olyan sötét, liberális erők szolgálóivá váltok, akiknek célja nem az oktatás jobbá tétele, hanem a felforgatás és a rend tönkretétele az egyetlen célja. Akik „demokratizálás” címszó alatt a haldokló nyugati kultúrához (pontosabban a legnagyobb baj az a nyugattal, hogy a nyugati kultúra mint olyan, egyre kevésbé jellemző rá) akarják láncolni az országunkat a biztos pusztulás felé.
Tanuljatok és váljatok a nemzet hasznára! Mindenki jobban jár.
Pontosan milyen erőkre gondoltam az utolsó bejegyzésben? (A folytatásban kiderül)
írta: Ábrahám Barnabás, Erő és Elszántság elnökségi tag,
egykoron szintén túlterhelt gimnazista
