A Kúria október 30-i nyilvános ülésen meghozott ítéletével a védő felülvizsgálati indítványát elbírálva bűncselekmény hiányában felmentette a garázdaság vétsége miatt ellene emelt vád alól azt az operatőrt, aki a vád szerint, 2015. szeptember 8-án Röszke külterületén a szerb–magyar határszakasz közelében a tömeges bevándorlásról tudósításakor a rendőri intézkedés elől elfutó több száz migráns rohama közben – miután egyikük őt megtaszította – két főt lábon rúgott, egyet pedig megkísérelt.
A Betyársereg 3 éve már nyilatkozott László Petra ügyében és most úgy látszik valóban győzött az igazság!
A Kúria megállapította, hogy az első- és másodfokon eljárt bíróságok megsértették a büntető anyagi jog szabályait, amikor a terhelt bűnfelelősségét megállapították, és vele szemben intézkedést (próbára bocsátást) alkalmaztak. A Kúria közleménye szerint a megvádolt operatőr cselekménye – kirívó közösségellenesség hiányában – nem valósította meg a garázdaság vétségét, ám “olyan jogtalan, erkölcsileg is helyteleníthető és törvény által szankcionált magatartás volt, amely a rendzavarás szabálysértési tényállását merítette ki”.
A szabálysértés azonban már elévült, ezért az eljárást meg kellett szüntetni – írják.
A Kúria a védő okfejtésével szemben a jogos védelem – mint büntethetőségi akadály – megállapíthatóságára nem látott okot, és döntését arra alapozta, hogy nem a terhelt magatartása sértette helyben a közösség nyugalmát, hanem a több száz bevándorló rendőri intézkedéssel szembeszegülő, káoszt előidéző rohama. Amikor a terhelt ebbe a mások által megzavart közállapotba beavatkozott, nem vált előidézőjévé a zűrzavarnak, helytelen reakciójával az események sorából nem tűnt ki, nem volt kirívó.
A közleményben az áll: az ítélkezési gyakorlat következetes abban, hogy kirívó közösségellenesség hiányában az erőszakos és megbotránkozásra vagy riadalomkeltésre alkalmas magatartás sem valósítja meg a garázdaság bűncselekményi alakzatát. Ez történt ebben az esetben is.
„Az eseményről média által utólag történő tudósítások, interpretációk és kommentárok folytán bekövetkező megbotránkozás vagy elítélő véleménynyilvánítás nem része a vád tárgyává tett cselekmény elkövetésének, így büntetőjogi értékelésének sem. Az utólagos hírverés által előidézhető hangulati hatások az ítélkezésen kívüli, bíróság által nem értékelhető következmények” – írják.
(HVG)
