11 C
Budapest

A Turing-ügy: avagy a történelmet a győztesek írják, ha csendben maradunk

A baloldal és deviáns társaik már egy napja újfent ajvékolnak a „pride” „ünnepük” apropóját összekötve egy aktuálpolitikai eseménnyel. A Fidesz és a Mi Hazánk újbudai képviselői megakadályozták, hogy az Infopark nevű mocsokban a „méltán híres, a II. világháborút évekkel megrövidítő meleg tudós” Alan Turing nevét viselje egy utca. Turingról a róla készült 2014-es film után mindenki tudni véli, hogy a modern számítástechnika alapjait tette le, illetve neki köszönhetjük a mai állását mesterséges intelligencia fejlesztésnek is és legfontosabb érdeme, hogy feltörte a szupertitkos német titkosító algoritmus működését, az Enigmát.

Eme heroikus történet, ahogy az a szélsőséges felforgatóknál már megszokott, több ponton sántít. Előszöris nézzük meg mi is az Enigma?

Az Enigmát egy német származású mérnök Arthur Scherbius fejlesztette ki az 1920-ban, több mint 15 évvel bármiféle második világháborús ötlet felmerülése előtt. A célja pusztán kereskedelmi, a két háború közötti zavaros időkben megszaporodott csalások és pénzügyi adatlopások ellen jött létre a gép, mely eredetileg három tárcsából és a hozzá tartozó billentyűzetből és lámpákból álló kijelzőből állt. Ez a konstrukció már a 2. világháború során, fejlődött tovább a gép elején látható kábelezéssel és további tárcsákkal. A gép működése nagyon egyszerű. A kezelő személy a titkosítani kívánt szöveget begépelte, az eszköz „összekeverte” különböző mechanikus és elektronikus módszerekkel a karaktereket és a felvillanó lámpák segítségével jelezte minden egyes betű titkosított megfelelőjét. (A pontos működésbe most nem mennénk bele, külön cikket érdemelne).

A teljesen összekavart betű halmazt pedig a készülék beállításaival (tárcsák kezdő állapota és később a kiegészítő kábelek állapota) elküldték az üzenet címzettjének, aki a titkosított szöveget begépelve a megfelelő beállításokkal, pillanatok alatt értelmezni tudta az üzenetet.

Tehát az eszköz már akárki számára elérhető volt a 20-as évek során. Mégis mi történt vele akkor? Ki és hogy törte fel? Természetesen, mint oly sok fontos történelmi esemény kirobbanásakor most is Lengyelországra kell tekintenünk. A lengyelek már a Lengyel-Szovjet háború (1919-21) idején rájöttek arra, hogy a titkosítás és főként az ellenség titkosításának visszafejtése kulcsfontosságú a hadi mozdulatok tervezése során. Mivel a szovjetek elavult 1. világháború során használt módszereket alkalmaztak, így a lengyelek által 1919-ben alapított, Józef Serafin Stanslicki százados által vezetett kódfejtő osztály könnyedén lehallgatta a szovjet levelezést. Működésük nagyban hozzájárult a Varsóban kivívott Lengyel győzelemhez.

Tehát adott egy háborús körülmények között bizonyított profi kódfejtő csapat és a második világháború első szelei. Európában ideológiák feszülnek egymásnak. A német haditengerészet üzenetei titkosítására először 1924-ben alkalmazza az Enigmát így az általa titkosított üzenetek brit, francia és lengyel kezekbe is kerültek. Mindhárom ország ledöbbenten és értetlenül nézte az üzenetek mögött rejlő titkosítás komplexitását. Mindhárom ország, különböző módszerekkel, neki is látott azok feltörésének. Egy járt sikerrel.

A britek pusztán nyelvészeti feladatként fogták fel a problémát és német nyelvi sajátosságok keresése mentén igyekeztek visszafejteni az üzeneteket. Mivel az Enigma azonban képes volt ugyanazt (akár egymás mellett) leírt betűt két teljesen különböző betűre cserélni…nem jártak sikerrel.

A franciák inkább az erőszak útját választották és titkosszolgálati és besúgó rendszerükön keresztül ellopták az Enigma kezelési útmutatóját, több levelezést és több hónapnyi előre megadott gépbeállítást. (A németek csak a háború második felében kezdték el naponta cserélgetni a titkosító eszközeik beállításait). Nem mentek vele semmire. További is adták az egyetlen jó nyomon járó szövetségeseiknek. A lengyeleknek.

Lengyelországban már 1930 előtt is létezett a rádióüzenetek lehallgatására szakosodott szervezet, mely ’31-ben összeolvadt Stanslicki, kódfejtő osztályával. Az új egység vezetője Maksymilian Ciężki ezredes lett. Ciężki meggyőződése volt, hogy a titkosítás és annak feltörése nem nyelvészeti hanem matematikai probléma, ezen elméletét a poznań-i egyetemen ki is fejtette, ahonnan három értékes diákot is maga mögé tudott állítani.

Marian Rejewski, Jerzy Różycki és Henryk Zygalski volt az a három zseniális elme, akikről ma senki nem beszél. Ők már a háború kitörése előtt feltörték a „német csodafegyvert”. Ők azok, akikről utcákat kéne elnevezni az Infoparkban és róluk kéne filmeknek készülnie. De a történelmet a győztesek írják. Lengyelország pedig több mint 50 évig volt kommunista befolyás alatt. Ennyi idő elég is volt a dicsőséges brit birodalomnak, hogy egy utolsó buzi tudósból csináljon hőst.

Rejewski és csapata a franciák által lopott információkra építve képes volt pontos másolatot készíteni az Enigmáról. Az általa készített gépek segítségével, gyorsan, pontosan és megbízhatóan tudták feltörni a német üzeneteket, jóval a háború kitörése előtt. Egészen 1936-ig, mikor a Német Birodalom bevezette az Enigma új változatát, mely már tartalmazta a gép elején látható kábelekkel összekötött táblát és új szigorú szabályok szerint a rotorok beállítását naponta cserélték! A gép lényegi működése nem változott és még ’38 előtt Rejewskinek sikerült az elfogott üzenetek 75%-át megfejtenie. Mivel a németek elégségesnek tartották a rotorok cserélgetését és a belső elektronikán nem változtattak a lengyel tudós csapat munkája elérte célját. Az Enigma által titkosított üzenetek 95%át meg tudták fejteni már a háború 1939. szeptember 1-i kitörése előtt.

Megoldásukat, Lengyelország eleste után, 1939. júliusában menekítették ki Franciaországba majd később Angliába. Tehát a brit hírszerzés egy kész, kipróbált, működő megoldást kapott az Enigma „feltöréséhez”.

Mit csinált akkor Turing? Épített egy gépet, amely a visszafejtéshez szükséges műveletet automatikusan végezte, aliggyorsabban mint egy ember. Ő törte fel az Enigmát? Nem. Ért valamit a munkája a 40es években a háború kimenetelére nézve? Nem. Hiszen ekkor a Német Birodalom az Enigmát már csak olyan fontos üzenetek titkosítására használta, mint például időjárásjelentés, vagy szakasz szintű parancsok.

A tényleges kódolást már egy sokkal bonyolultabb elektronikájú 20 tárcsával rendelkező gép végezte, mely a mai technológiánk alapja. A Lorenz kód. A Bletchley Park, ahol Turing is „dolgozott” (értsd.: buzult), szakemberei vitathatatlanul ezt a kódot törték fel. Magát az elméletet Bill Tuttle, Turing visszahúzódóan élő, családot fenntartó kollégája dolgozta ki anélkül, hogy a gépet egyszer is látta volna.  A kód feltörése ezzel a módszerrel is heteket vett igénybe. Ténylegesen órák alatt feltörni a kódot csak 1944 után sikerült a Tommy Flowers által tervezett Colossus nevű gép segítségével. Ez az a történet mely megfilmesítésre került a Turing „életét” bemutató filmben.

Vajon miért Turing nevét ismeri a világ és a tényleges hősökét miért nem? Miért Turing kap filmet és a lengyel feltaláló zsenik csak egy eldugott plakettát a Bletchley Park múzeumban? Miért Turing tananyag az iskolákban és Flowers és Tuttle nem?

Turing élete egyetlen követendő példával kéne, hogy szolgáljon:

Kasztráljuk a deviáns bűnözőket!

Betyársereg

spot_img
spot_img

Kapcsolódó cikkeink

Friss cikkeink