11 C
Budapest

Az ideköltözött Közel-Kelet – megdöbbentő beszámolók a hétköznapokról

Morvai Krisztina, EP-képviselő felhívást intézett a Facebookon, melynek keretében várta azok leveleit, akik nap, mint nap érzik a tömeges migráció káros hatásait. Megdöbbentő beszámolók egész sora érkezett.

Úgy gondoljuk, különösebb kommentárt nem érdemes hozzáfűznünk, beszéljenek inkább a tények:

„…Egyszerűen mintha ideköltözött volna Európába a Közel-kelet. Ausztria tele van arabbal. Nyáron is voltam Eisenstadtban és egy osztrák játszótéren nem volt egy osztrák gyerek sem csak arabok. Vajon mért? Ezt az észrevételemet megosztottam facebookon és gyűlöletbeszéd miatt kitiltottak 3 napra. Ezt később megosztottam facebookon mire kiderült, hogy a facebook egy rakás emberrel ezt tette. Bárki, aki fel mer szólalni az illegális bevándorlással szemben facebookon kizárással fenyegetik…”

„… Hát én azt sem tudom, hogy hol kezdjem. 16 éve élek Németországban, ahol 4 gyönyörű lányom született. A legnagyobb lányom 16 éves és nagyon okos, szép szőke lány. A hajszínét azért írom le, mert ezért többször is megtámadták szóban a fejkendőbe bugyolált iskolatársai. A környék ahonnan nemrég el is költöztünk annó konzulátusi negyed volt.Gyönyörű,nyugodt környék …amíg lassan az évek alatt fel nem váltotta a német lakosságot az afrikai és balkáni tömeg.A rég beilleszkedett külföldiek pedig el kezdtek az újonnan érkezettekhez igazodni.A baráti muszlimok is elkezdték a keresztények megvetését….”

„…muszlim fiúk azt hangoztatják az iskolában,hogy azok a lányok a “kurvák” akik nem takarják be a fejüket kendővel…”

„…Bárhol járok mindenhol muszlim imaházak nőnek ki a földből, pizsamás arab férfiak szaladgálnak mindenfelé…”

„…Szürkület után egy nő nemigen megy már le az utcára. Két hónappal ezelőtt egy marokkói fiatalember kitépte egy idős hölgy nyakából a kis arany láncot, aztán ellökte. Sajnos a néni azóta kómában van. Rablások, nemi erőszak, betöréses lopások napi renden vannak. A vonatokon a kalauz nem meri már kérni a jegyet a migránsoktól, mert sajnos már nem egyet nagyon megvertek…”

„…Egyszer (én egy esetről tudok, de lehet, hogy előfordult többször is) egy gyönyörű liberty stílusú villában szállásoltak el 8 afrikai fiatalembert. Néhány nappal érkezésük után már kitört a botrány. Ki voltak kelve magukból, mert nem biztosítottak számukra ingyenes wifit. Ugyanakkor a sok olasz aki a földrengés miatt elvesztette otthonát, konténerben fagyoskodik…”

„…Balatonalmádiban lakom. Ismerőseimhez érkezett nyáron Németországból egy család, kamasz lányokkal. A magyar házigazda egyik este így szólt a saját lányaihoz és a vendég német lányokhoz: Olyan szép este van, sétáljatok le a Balaton partjára, csodáljátok meg! Az egyik német lány meglepetten, ijedten – szinte rettegve – tette fel ezt a kérdést:
– De hát szabad itt nekünk ilyet csinálni?????? Otthon, nálunk – különösen sötétedés után – nekünk már tilos kilépnünk az utcára, mert olyan veszélyes. Itt hogy-hogy megtehetjük ezt? Nagyon szomorú, hogy ezek a lányok már el sem tudják képzelni, mi az a mozgásszabadság, mi az, hogy nem kell állandó félelemben élni egy állítólag “civilizált” világban…”

„…Én sok éve Kölnben élek, és a mindennapi életünk nagyon megváltozott 2015 óta. Erről szeretnék Önnek beszámolni. A legszembetünöbb változás, hogy a közterületeket már átadtuk a migránsoknak. Már nem megyünk a parkba, már nem ülünk le egyszerűen egy téren egy padra, mert a migránsok mindenütt ott vannak, zajonganak, szemetelnek, bámulnak ránk, kellemetlenek. Az ember inkább megy tovább. Már nem ülünk csak fel úgy a villamosra, egy könyvvel a kezünkben és olvasunk. Ez már nem megy, mert nagyon figyelni kell. Elöször is figyelni kell, hogy ki száll fel velünk együtt. Ha egy csoport migráns is, akik mindig csoportban vannak, várakozik a megállóban és felszáll – akkor inkább várunk a következö villamosra. Ha felszálltunk, akkor elöször meg kell néznünk, hogy hova álljunk, vagy üljünk le, mert megint ott lehet egy csoport migráns, akik bámulnak – ha szerencsénk van, akkor csak bámulnak.

Egy könyvet olvasni a villamoson, amit 2015 előtt mindig csináltam, már nem lehetséges. Figyelni kell. Az ember nagyon feszült és mindig késznek kell lennie, gyorsan leszállni, ha a migráns csoport kellemetlen lesz. Kocogni, különösen sötétedés után, vagy egyáltalán kimenni az útcára sötétedés után, az sem megy már, félelem nélkül.
A legjobban mutatta szilveszter 2017, hogy milyen elörehaladott állapotban van a közterületek átadása a migránsoknak. Az utcák, ahol 2014-ben még ünnepeltünk, teljesen kihaltak voltak. A Dom körüli tér, ahol 2015 szilveszterén a migránsok nöket molesztáltak, 2017-ben teljesen ki volt halva és éjfél után teljesen le lett zárva.
Ez nagyon mutatja, hogy már feladtuk a közterületeket. A változások nagyon látensek, rejtettek. Látszatra csak kis dolgok, amik azonban összességében a szabadságunkat korlátozzák. Mert szabadság azt jelenti: félelem nélkül élni. De ez Kölnben már nem lehetséges. Mint ahogy egyik nyugati országban sem…”

„…Az egyik műszakvezetőnk, Murphy, pénteken este hazafele munkából, ahogy befordult az utcába, egy csapat szomáliai állta el az útját, elkezdték ütni a kocsit és rázni, ő nekiállt tolatni, hívta a rendőröket és közölte velük, hogy egy “hordányi szomáliai” lezárta az utcát, mire a rendőr szóban megfeddte, mert “hordának” merte nevezni a csürhét, de nem jártak el ellenük, csak Murhpy ellen, rasszista “megjegyzéséért…”

„…Többször is tapasztaltam, hogy az útvonalukon autópályák mellett található pihenőhelyeket kisajátítják, és onnan másokat elzavarnak, fenyegetik őket. A közlekedési és egyéb szabályokat figyelmen kívül hagyják…”

„…5 évet éltem Frankfurt környékén, 2015-ben költöztem ide. Én már akkor megdöbbenve tapasztaltam, hogy mekkora különbség van a lakosság összetételében. 2015 óta is sokat változott. Dortmund főpályaudvarán már ritkábban fordulunk meg, mint korábban, de őszintén szólva nem is bánom. Tele a pályaudvar arabbal, és most már feketével is, akiknek a mennyisége szemmel láthatóan nőtt. Hogy honnan jöttek, és mikor, nem tudni. Elég a belvárosban sétálni, a következő életkép fogad minket: millió és egy muszlim mindenhol. Tudnivaló, hogy a törökök sokan is voltak, és mivel én nem is tudom őket megkülönböztetni, nem tudom, hogy a “szaporulat” mely nemzetnek köszönhető. Mindenesetre ha nem tudná az ember, hogy Dortmundban van, gondolhatná akár, hogy valami arab városban teszünk sétát. Összetűzésbe nem keveredtünk velük soha. Ugyanakkor én már nem utazom este egyedül vonaton, ha nagy véletlenül mégis, akkor a pályaudvarról már nem sétálok haza este, mert olyan utcán kell egy tíz perces sétát tennem, ahol gyakorlatilag csak arabok, feketék és bolgár cigányok vannak. Bármilyen ismerősünk jön, inkább mindig elmegyünk érte a vonathoz. Hozzáteszem, mi nem lakunk rossz helyen, csak az odavezető út ijesztő. Odáig elmegyünk 2 férfi fodrászat mellett (barber shop), ahol CSAK arab férfiak ülnek. Elmegyünk szintén két fogadóiroda mellett, ahol csak arabok és feketék mutatkoznak. Általában csoportosan járnak, mind, fiatal férfiak.

Nagy általánosságban az egész Ruhr vidék “szörnyű” ebből a szempontból, ha szabad ilyet mondani. Duisburg, Essen, Bochum, Dortmund – dugig vannak muszlimokkal. Érdemes felszállni a vonatokra és szétnézni… Hangoskodnak, kiabálnak, ezeken a részeken mocskosak a vonatok és a pályaudvarok. Nemtudom, hogy hová fog ez vezetni. Eddig is sokan voltak, és elég szapora népség. Nem akarok belegondolni, hogy mennyire változik tovább a kép, ha megkezdődik a családegyesítés. A Dortmundban élő barátaink mind látják, hogy a keletről érkező népek száma határozottan nőtt az elmúlt években. Nem a kínaiaké… Bölcsi. Sajnos nem kaptunk helyet a bölcsődébe, ahová a kisfiúnkat szerettük volna járatni – lehet, hogy lenne helyünk másikba, ahol jelentősen nagyobb százalékban vannak az arab és török gyerekek. Nem szeretném oda vinni – nem is fogom. Akkor találunk másik megoldást.

Az egész városban (egy 85 ezres városról beszélünk), az óvodákban már évek óta nincsen sertéshúsból készült étel – az óvónő elmondása szerint, azért, mert olyan nagyon sok féle nemzet van, és nem szeretnének konfrontálódni senkivel. Kicsit meglepődtem, mert pár hónappal ezelőtt olvastam efféle híreket a magyar médiában, hogy egy-két német oviból és iskolából levették a sertést az étlapról… hát nos. Ennek itt már négy éve. Kórház. Döbbenet a születendő gyermekek listája… Ahmed, Mohammed , Amir, Alid, Tarek…

Tudja mi a legrémítőbb az egészben? Hogy itt erről nem lehet beszélni. Ha azt mondom, hogy félek, vagy hogy sokan vannak, vagy hogy nagyközösségben nem működik az együttélés és az integráció (azaz ha nem pont azt gondolom, amit a német média sulykol a fejekbe), akkor azon nyomban náci vagyok, rasszista, kirekesztő és idegengyűlölő…”

A fenti sorok elolvasása után lehetetlen, hogy egy európai és magyar ember ne érezne dühöt. Ne érezne haragot akkor, mikor látja, hogy szeretett kontinensünk, a kultúránk, egyáltalán mindaz, amik vagyunk, a szemünk előtt foszlik semmivé és adja át helyét nyugaton gy idegen áradatnak, az életünk pedig már – mint olvashatjuk – nap, mint nap veszélyben van. Jól jegyezzük meg, négy “magyar” EP-képviselő erre mondott igent, ezt a sorsot szánnák Magyarországnak, mikor is igennel szavaztak a felső korlát nélküli kvótára. Ők név szerint Szanyi Tibor (MSZP), Jávor Benedek (PM), illetve Molnár Csaba és Niedermüller Péter voltak.

Az Erő és Elszántság mozgalma missziójának tekinti, hogy az ilyen alakoktól végleg megtisztítsa a közéletet. Ahogy Vecsésen tavaly július 8-án, az Erő és Elszántság zászlóbontásakor Tyirityán Zsolt fogalmazott:

“Egy valamit hirdetek, hogy háborút deklarálunk a liberalizmussal szemben, nekünk ők a fő ellenségünk, és mindent megteszünk, hogy az eszmeiségüket elpusztítsuk a közéletből!”

eroeselszantsag.net

spot_img
spot_img

Kapcsolódó cikkeink

Friss cikkeink