19.8 C
Budapest

Etnikai problémákra figyelmeztettek Olaszliszkán

Sokat gondolkodtam arról, vajon mit is lehet írni az olaszliszkai lincselés 15. évfordulójára szervezett megemlékezésről. Azt, hogy igen kevesek ingerküszöbét érte el a Mi Hazánk, a Betyársereg és a MÖM által szervezett „Rendet, csendőrséget” elnevezésű rendezvény? Azt, hogy még az ingyenes buszjárat ellenére is alig száz ember zarándokolt el a faluba? Azt, hogy talán a távolság, talán az érdektelenség, talán az idő által megszépített csúf valóság volt az alacsony részvételi kedv oka?

Nem tudom. Tény, Olaszliszka nincs közel, az ország észak-keleti csücskének egyik aprócska faluja, a fővárostól közel 230 kilométerre, de a ma is érezhető, tapintható, szagolható borsodi valósághoz mégis igen közel. Az is tény, hogy eltelt 15 év, és talán a mai fiatalok nem is tudják, mi történt ott, de ezek a fiatalok tudhatják, hogy az az etnikai probléma, amely Szögi tanár úr meglincseléséhez vezetett, ma ugyanakkora, ha nem nagyobb gond az országban, mint akkor volt. Tudhatják, mert érezhetik és tapasztalhatják nap mint nap.

Ékes példája ennek az alig egy hónapja, Monokon történt brutális gyilkosság, ahol az elkövetők – minő meglepő – cigány suhancok voltak, mindössze 14 és 16 évesek, az áldozat pedig egy idős, magyar ember. Nem véletlen, hogy az olaszliszkai megemlékezés előtt a Betyársereg demonstratív sétát tartott a településen, jelezve, hogy „Ne bántsd a magyart, mert pórul jársz!”

Hogy ennek volt-e köszönhető az esti megemlékezés előtti, igen erős, és már igen régen tapasztalt rendőri ellenőrzés, nem tudni, de nem valószínű. Készültek már korábban erre, ugyanis délután fél kettő tájban, Sárospatak felé haladva már komoly rendőri csapaterő gyülekezett a faluban és szerelték az oszlopokra a kamerákat. Meg is hirdették, hogy „A rendőrség péntek reggel 8 órától tart 24 órás akciót a Sárospataki Rendőrkapitányság teljes közigazgatási területén; az indokolás szerint céljuk a békés gyülekezési jog biztosítása, a megemlékezésre érkezők biztonságos bekísérése, az esetleges provokátorok kiszűrése, a közlekedés rend fenntartása.” A rendőrség a tervezett fáklyás felvonulást is betiltotta, és csak statikus megemlékezést engedélyezett a meglincselt tanár emlékére állított emlékműnél.

Ez a gyakorlatban úgy nézett ki, hogy Sárospatak felől a rendezvény helyszíne előtt pár száz méterrel volt kordonos, komplett zárás, innen mindenkit hatalmas kerülővel a falu másik végéhez tereltek. Félúton szintén rendőri erők terelték az embereket haladási céljuk szerint. A falu Miskolc felőli határa előtt minden gépjármű adatait felírták, a kocsikban ülők személyi igazolványát lefotózták, az autókat töviről hegyire átvizsgálták, majd csak konvojban engedték be az autókat, miután összegyűlt néhány jármű. Itt szintén kordonok fogadták a sorakozó autókat, ez nyílt meg, amikor engedélyezték, hogy az autók áthaladjanak. A rendezvény helyszíne mellett egy üres telken, szigorúan orral előre és nagyon szorosan kellett parkolni. Így is közel egy órás késéssel indulhatott csak a program, egyrészt az elhúzódó ellenőrzés, másrészt a fővárosból érkező busz többszöri akadályoztatása miatt.

Olaszliszkai megemlékezés, 2021. október 15. – Fotó: Varga Moncsi, Hunhír.info

Végül csak megkezdődött a rendezvény, a felszólalok, a Mi Hazánk, a MÖM és a Betyársereg képviselői mind hangsúlyozták, hogy a cigánybűnzés problémája nem hogy megoldódott volna, de a helyzet egyre rosszabb. A kistelepüléseken nincs közbiztonság, hiába épül és szépül az ország, a városok, ha az emberek félnek.

Pasztorniczky István, a rendezvény szervezője, a Mi Hazánk térségi országgyűlésiképviselő-jelöltje felidézte a 15 évvel ezelőtt történt eseményeket. László Attila MÖM-vezető hangsúlyozta, hogy az ország összes megyéjében gondot jelent az etnikai terrorizmus. Ám őseink dicső múltja és az áldozatok emléke arra kötelez bennünket, hogy összefogva felvegyük a harcot ez ellen.

Pakusza Zoltán megyei Mi Hazánk-elnök kiemelte, hogy a 15 évvel ezelőtti gyilkosság után nem történtek érdemi intézkedések az etnikai bűnözés felszámolására, ennek következtében pedig számos olyan település található az országban, ahol a magyar állam kvázi megszűnt létezni, és a no-go zónákba a rendőrök sem mernek bemenni. Véleménye szerint a jelenlegi kormánypárt, de az ellenzéki pártok részéről sincs akarat ennek a helyzetnek a megoldására, mert – ahogy fogalmazott – a gazdáik nem engedik ezt nekik.

Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője elmondta, hogy a rendezvény előtt Monokon tartottak demonstratív felvonulást, ahol a 70 éves bácsit egy hónapja agyonverték. Kiemelte, hogy sajnos ez nem egyedi eset, hanem etnikai terrorizmus, mely az egész országot fenyegeti.

Ma Magyarországon az etnikai probléma az egész országot lefedi. A probléma megállítható, ha összefogunk. Magyarok vagyunk, nem vagyunk áldozatok és prédák. Vágjuk a pofájukba a jelszót: Ne bántsd a magyart, mert pórul jársz!

Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke a rendezvényre érkezőkkel szembeni rendőri fellépésre utalva azt mondta, hogy a térségben a magyar állam csak akkor tudja megmutatni az erejét, ha becsületes magyar állampolgárok ellen kell fellépni, márpedig ez nem más, mint hatalommal való visszaélés. Nem a rendőrökre haragszik, akik itt igazoltattak az utcán, hiszen ők parancsot teljesítettek, bár – emlékeztetett – ezt a védekezést Nürnbergben sem fogadták el egykoron. Hangsúlyozta, hogy a Mi Hazánk az egyetlen párt, amely száz százalékos béremelést követel a rendőröknek. Azt mondta, hogy bár az Orbán-kormány váltig állítja, nem jut az ország a Nyugat sorsára, mert megállítja a migránsokat, egy szót sem ejt az ómigránsokról, azaz a cigányságról. Nem vesznek tudomást a népesedési harcról, és igyekeznek elhallgattatni a híreket, melyek az ország számos pontján, heti szinten az olaszliszkaihoz hasonló eseményekről szólnak. A Mi Hazánk elnöke kiemelte, hogy még Németországban is létezik az etnikai bűnözés fogalma, ám a szavazatokért cserébe a kormány elvárja, hogy a rendőrség vért takarítani járjon a bűncselekmények helyszínére, nem pedig megelőzni azokat. Toroczkai sérelmezte, hogy 15 év nem volt elég a kormánynak, hogy beemeljék a törvénykönyvekbe a lincselés fogalmát. A Mi Hazánk programjában azonban ez szerepel, ahogy az is, hogy fel kell állítani a Családtervezési Hatóságot, amely elejét veszi a felelőtlen népességrobbanásnak, a népesedési problémának.

Szatmári Elemér református lelkész feltette a kérdést: vajon mi késztet bárkit arra, hogy oda süllyedjen, ahová Szögi Lajos gyilkosai. „A világi hatalom elhitette a tettesekkel, hogy nincs következménye a tetteiknek. Jóvátétel sosem történt. De hiszem és vallom, hogy Isten megfizet.”

Olaszliszkai megemlékezés, 2021. október 15. – Fotó: Varga Moncsi, Hunhír.info

Közös ima és a himnusz eléneklése után a három szervezet vezetői megkoszorúzták a brutálisan meglincselt tanár emlékművét, a résztvevők pedig mécseseket, koszorúkat, virágokat helyeztek el.

Elhagyni a helyszínt már jóval könnyebb volt, mint oda bejutni. A rendőrség számára a probléma megszűnt, hiszen alig egy köpésre az UNESCO világörökség részeként számon tartott sárospataki vártól, a református kollégiumtól, a Rákóczi család örökségétől nem olyan nagy baj nekik egy no-go zóna, és néhány, etnikai gyilkosság utáni takarítás. Csak a magyarok ne vonulgassanak, hiszen emlékezni és megemlékezni nem mindig jó, és általában kevéssé polkorrekt.

Varga Moncsi – Hunhír.info

spot_img
spot_img

Kapcsolódó cikkeink

Friss cikkeink