21 C
Budapest

Múltidézés: A 168 óra interjúja Tyirityán Zsolttal

Két éve a 168 óra újságírója az interjú felvezetésében „rendhagyó tartalmú beszélgetés”-nek definiálja a riportot. Valóban rendhagyó az interjú, hiszen meghallgattatott a másik fél is, ami „rendhagyó”, egyszersmind örvendetes.

– A mai betyároktól és a Betyárseregtől félni kell az átlagembernek, vagy azt remélheti, hogy védőszárnyai alá veszi és megvédi őket?

– Csakis az utóbbi, hiszen egy önvédelmi szervezetről van szó. Éppen azért hívtuk létre, hogy a társadalom védtelen csoportjait megvédjük. A Betyársereg kiépítés alatt van, ez egy ütőképes és idézőjelbe téve harci alakulat lesz, amely adott helyzetben védelmet biztosít az arra rászorulóknak és a különböző közösségeknek.

– Saját honlapjukon azt írják magukról, hogy „nem szent életű emberek”, nem is „kiscserkészek”. Ehhez hozzáteszik, hogy a Betyárseregnek a „köztársaság törvényei nem sokat érnek”, egyedül a „puszta ősi törvényeit fogadják el, azt tartják és tartatják be”. Mindez többféle értelmezésre szorul. Ez azt jelenti, hogy Magyarország nem demokratikus állam, ahol a szabadságjogok, így a szólás- és véleménynyilvánítás, valamint a gyülekezés szabadsága nem érvényesül?

– A demokrácia és annak jogértelmezése nagyon komolyan sérül. Itt egy burkolt demokratikus diktatúra van, méghozzá politikai foglyokkal és perifériára szorított embertömegekkel.

– Kit nevez politikai fogolynak?

– Budaházy Györgyöt és társait…

– Aki ellen terrorista cselekmények elkövetése és előkészítése miatt rendőrségi eljárás folyik, s hosszú hónapok óta előzetes letartóztatásban van.

– Ez az úgynevezett vád ellenük, amiből semmi sem igaz.

– Azt írja önmagáról honlapján a Betyársereg, hogy neki a köztársaság törvényei nem sokat érnek. Ez azt jelenti, hogy nem fogadják el a fennálló rendet?

– Egész pontosan az 1949-es sztálinista Alkotmányt nem fogadjuk el…

– De hát azt olyannyira átdolgozták, hogy már rá sem lehet ismerni az eredetire…

– Nem igazából. A lényeg ugyanaz maradt benne.

– Kik és milyen értékeket képviselve tagjai a Betyárseregnek?

– A royalistától a nemzeti szocialistákig különféle világnézetű emberek vannak közöttünk. Nekünk igazából a köztársasággal, mint államformával van bajunk, mert hiteltelennek és etikátlannak tartjuk.

Ezek szerint meg akarják dönteni a köztársaságot? Ám a törvényes államrend megdöntése vagy az arra irányuló szándék a legsúlyosabb bűncselekmények egyike…

– Nem, erről szó sincs. Ha ragaszkodik a kifejezéshez, hogy megdönteni, akkor azt mondom igen, de csakis demokratikus úton.

– A Betyársereg világnézetileg, ideológiailag annyira széles, hogy a királypártiaktól a nemzeti szocialistákig mindenki belefér?

– Ilyen széles. Hadd tegyem hozzá, itt szellemileg nagyon felkészült emberekről van szó, de nem titok, hogy leginkább a fizikumra építünk. Emellett van egy jellembeli és tudászszinti elvárásunk is.

– Mi a legfőbb célkitűzésük?

– A magyar harcos genetika teljes mértékű feltámasztása. Meg kell alapoznunk egy olyan új kaszt létrejöttét, amelyre minden egészséges társadalom építhet, főként a honvédelem területén.

– Mindez lebontva a mindennapokra, az apró lépésekre mit jelent és hogyan valósítható meg?

– Összeszervezzük és klánokba tömörítjük azokat a személyeket, akik az átlagosnál jobb vagy kiválóbb fizikai adottságokkal rendelkeznek, ráadásul a nemzettudatuk és eszmei gondolkodásuk is a helyén van.

– Ezzel a fizikai és eszmei erővel mihez lehet kezdeni?

– Például egy formálódó honvédség alapmagját tudjuk megalkotni adott időn belül.

– Magyarországon van honvédség, ráadásul már professzionális, amely nemzetközi hadszíntereken és békefenntartásban is megállja a helyét.

– Nem igazán nevezném ezt honvédségnek! Ráadásul leginkább gyarmatosító háborúkban vesz részt, méghozzá a Wall Street és a Világbank érdekei szerint. Ez gyarmati hadsereg, ami honvédelemre alkalmatlan.

– Afganisztánban a magyar erők – nemzetközi kötelékben – a világ egyik legveszélyesebb terrorista tűzfészkét szeretnék felszámolni.

– Nézőpont kérdése, ki a terrorista. Meglátásom szerint a terroristák a Wall Streeten vannak.

– És a tálibok nem terroristák?

– Nem, én szabadságharcosnak tekintem őket. A legnagyobb terroristák a Fehér Házban és Tel Avivban találhatók.

– A Betyársereg honlapján elnyomásról és idegen uralomról írnak, ami meglátásuk szerint Magyarországon a magyarokkal szemben nyilvánul meg. Kik és hogyan nyomnak el Magyarországon magyarokat?

– Olyan politikai irányzat létesült az országban, amely alapvetően minden emberi értéket a sárba tipor. A globalizálódás jelszavával megölnek minden társadalomalkotó értéket. Így a hazafiságot és az öntudatot, de a kultúrához való jogunkat is. Ha burkolt formában is, de elpusztítanak mindent. A cél, hogy gyarmattá tegyék hazánkat. Ezt főként pénzügyi eszközökkel érik el. Tény, nem a fegyverek dörögnek, hanem a kamatlábak határoznak meg mindent.

– A kultúrát és az ahhoz való hozzáférést ki és hogyan öli meg ebben az országban?

Spiró Györgytől Kertész Imrén át elég hosszú a sor. De médiaterror folyik le a tévék képernyőjéről.

– Pusztai szabadcsapatnak nevezi magát a Betyársereg, amely értékvilágát leginkább a puszta ősi, többnyire íratlan törvényeire és életformájára vezeti vissza. Nem anakronizmus ez a 21. századi igencsak felgyorsult és technológiailag fejlett világában?

– A 21. században vissza kell nyúlni az ősképek erejéhez. A legutolsó tiszta, szabad társadalomépítés a pusztán létezett. Ez az eurázsiai nomád-lovas civilizáció volt, ennek jelképes képviselői voltak a betyárok. A betyár a szabadság szimbóluma, ezért is ide nyúltunk vissza.

– Nem látom a párhuzamot. A régi betyárok egy régebbi, adott esetben nem demokratikus, akár elnyomónak is nevezhető korban küzdöttek nem feltétlenül törvényes és tiszta eszközökkel. De ma mi ellen és hogyan kell betyármódra küzdeni?

– A helyzet semmit nem változott. Az akkori és a mostani kor elnyomása között a párhuzam adott. Hogy ma, a 21. században az elnyomásnak más formái vannak, mint amelyekkel a Habsburgok éltek, ez igaz. De a lényeg semmit nem változott. Folyik a kőkemény gyarmatosítás, fizikai és szellemi eszközökkel.

– Mikor alakult meg a Betyársereg és hány főt számlál ma?

– 2008 tavaszán alakult. Budaházy György, Toroczkay László és én gondoltunk arra, hogy életre kellene hívni. Első nyilvános seregszemlére 2008. június 4-én Budapesten, a Trianon-ellenes felvonuláson került sor. Majd ugyancsak szakrális betyáröltözékben vonultunk fel nem sokkal később Gyulán, a Hideg Becsület Napján. Hat-hét klánban szerveződve most százfős a Betyársereg. Az ország több térsége képviselteti benne magát, és folyamatosan bővül a létszám. Elképesztő sikere volt a honlapunkon látható videónak, ennek hatására nagyon sokan kerestek meg bennünket. Köztük több élsportoló is.

– A Betyársereg mennyire akar vagy nem akar politizálni?

– Nem akar. Ez nem jelenti azt, hogy tagjainknak ne lenne világnézete, vagy egy-két párt ne állna közelebb hozzájuk. Eszmei arculata van a seregnek, nyilvánvalóan a radikális jobboldal. Ám a szervezet politikafüggetlen. A Jobbikkal egy nyilvános találkozó keretében Ópusztaszeren garanciaszerződést kötöttünk, amelyen részt vett Vona Gábor is.

– Az lehet a Betyársereg tagja, aki életerős, jó kiállású, küzdősportokban jártas, s a börtönviseltség sem kizáró ok, mint éppen Tyirityán Zsolt példája mutatja.

– Nem a pedofília miatt elítéltekre és a tolvajokra, hanem politikai okokból elítéltekre gondoltunk. De a garázdaság, egy verekedésbe való belekeveredés sem kizáró, ennek a jogi megítélése ugyanis erősen kérdéses.

– Meghallgattam, elolvastam az ön verzióját a büntetőperéről. Amit nem feltétlenül neveznék igazságnak, de egy interpretációnak igen. Ez arról szól, hogy egy társa verekedésbe

keveredett romákkal, ön éppen hogy szétválasztotta őket, több tanú így is nyilatkozott, mégis kétéves börtönbüntetést kapott. Ezt az egyik legkeményebb helyen, Sátoraljaújhelyen kellett letölteni, szóhasználata szerint „kancigányok” között. Kétsége sincs, hogy ez egy koncepciós per volt?

– Nincs. A bíróság előtt elmondtam azt is, hogy előtte többször volt konfliktusom cigányokkal, verekedtem velük. Akkor, adott esetben, el lehetett volna engem ítélni, de a kérdéses szituációban semmiképp. Ártatlan voltam. Tizenkét tanúmat vette semmibe a bíróság. Ez egy, a gyulai buszpályaudvaron történt eset volt, amelyet a helyi bíróság tárgyalt.

– Milyen szempontok szerint dől el és ki dönt arról, hogy a Betyárseregbe jelentkezett ember tényleg olyan életerős, jó kiállású és küzdősportokban jártas, ami az elvárás vele szemben?

– Ez személyes találkozó keretében dől el, a döntés ott születik meg. Az országot felosztottuk régiókra, így minden esetben helyben születik döntés.

– Miből élnek a betyárok?

– Nem a betyárságból. Én rendész vagyok egy üzemben. Mindenkinek van bejelentett munkahelye.

– Mennyire figyel a Betyárseregre a Nemzetbiztonsági Hivatal és a különböző titkosszolgálati szervek?

– Nagyon komolyan! Ezt érezzük a mindennapokban is.

– Hogyan?

– Telefon-lehallgatás, különböző találkozóknak és helyszíneknek a megrohanása. A tavaly decemberi gyulai országos betyártalálkozón elég nagy volt a készültség, amelyet a neten hirdettünk meg. A nemzetbiztonságiak a leghűségesebb olvasóink. E mellé természetesen társul egy ellenünk folytatott médiahisztéria is. A Népszava a magyar al-Kaidának nevezett bennünket. Ezt visszautasítom. Irányelveink, célkitűzéseink és módszereink nagyon különböznek. Más a kultúrkör, mások a lehetőségek. Őket szabadságharcosnak tekintjük, de nem állunk velük kapcsolatban. Bár ha egyszer összeomlik a mai világrend, akkor biztosan egy oldalon harcolunk velük.

– Ha olyan szorosan figyelik a Betyársereget a nemzetbiztonságiak, akkor hogyan akadályozzák meg, hogy beépüljenek?

– Ez valós probléma. Nagyon figyelünk, jó az elhárításunk, és mindenkinek nagyon komolyan utánanézünk, aki közénk kerül. De a hiba lehetősége ott van.

– Hallgatva, olvasva a betyárokat, nem tudtam nem észre venni, hogy a zsidózás, a cigányozás és a buzizás azért nem jön olyan nehezen. Zsidóbérenc sajtó, cigányhordák, meleg szél fúj Amszterdam felől, és a többi. Mi ennek az alapja?

– Csupán néven nevezzük a dolgokat és a problémákat, ezzel összefüggésben a népcsoportokat vagy a nemi irányultságot. Ha a magyarság ellen valakik valami gusztustalan dolgot követnek el, akkor erre rámutatunk.

– A magyarság ellen hogyan lehet bűncselekményt elkövetni?

– Ezerből egy példa. Számomra bűncselekmény, ha valaki művészet gyanánt Spiró Györgyöt érettségi tétellé teszi. Különös tekintettel az egyik versére, ahol a szarból jött mélymagyarokról ír.

– Hol itt a művészi szabadság?

– Mindennek valahol gátat kell szabni! Egy befogadó ország kultúráját nem lehet gyalázni. De bűnnek tekinthető a magyarság ellen azon intézkedéssorozat, amely demográfiai válságot okoz. Törvényesített népirtás folyik Magyarországon. Olyan gazdasági és szociális helyzetet hoznak létre, amelyben az őslakosok képtelenek egészséges családot és megfelelő számú utódot biztosítani.

– Magyarországon törvényesített népirtás folyik a magyarok ellen?!

– Igen.

– És a cigányság…

– Ott pedig egy mesterséges túltenyésztés.

– Ennek ellentmond a roma közösség kétségbeejtően rossz egészségügyi és halálozási mutatója.

– De a cigányság szaporodási mutatója elképesztő. Meglátásom szerint ez az élősködő réteg a rendszer megbomlásához vezet.

– A Jobbikon kívüli jobboldali pártokról mit gondol?

– Mire vagy kire gondol?

– Például a Fideszre és Orbán Viktorra.

– Sem a Fideszt, sem Orbánt nem tartom rendszerváltó erőnek. Két hónap, és ő lesz a miniszterelnök, miközben az elmúlt húsz év bűnelkövetéseiből ő is kivette a részét.

– Mi a véleménye Gyurcsányról, Bajnairól, vagy Mesterházy Attiláról?

– Ők a Világbank helytartói.

– Mindenki, aki bent van a parlamentben?

– Nagyjából igen.

– A 2009-es Magyar Szigeten arról beszélt, hogy Magyarországnak erőt és brutalitást kell felmutatni, mert a környező népek, de főként a szerbek, a románok és az ukránok sokkal inkább ebből, mint sem a szép szóból értenek.

– Az egészséges erő markáns felmutatása elengedhetetlen. A szomszédunkban tíz évvel ezelőtt még tömegsírokat ástak, a szlávokból kiindulva a brutalitás erős mérvű. Ezzel szemben visszatartó erő, egy erős nemzet kell.

– Magyarországnak potenciálisan félni vagy tartani kell a szomszédos országoktól?

– Félni vagy tartani nem. De egy erős ország erős képét kell felmutatni. Erős közösségi érdekérvényesítéssel. Olyan országról beszélek, amely az elszakított területeken élő magyarságért teljes mértékben kiáll, és a legvégsőkig elmegy, hogy az érdekeiket védelmezze. A Nagy-Magyarország visszaállítása népességi adatok miatt nem reális. Határkiigazításokra és területi autonómiára azonban van esély.

– Romániával szemben erőt kell felmutatni, miközben nevéből eredően, Tyirityán, román gyökerekkel is rendelkezik. Ez hogyan fér meg egymással?

– Tizenhatod részben örmény, és nem román vagyok, de teljes mértékben magyarnak vallom magam.

– Ha azt mondják a Betyárseregre vagy annak egyik tagjára, például Tyirityán Zsoltra, hogy szélsőjobbos, hungarista, fasiszta vagy náci, akkor mit szól ezekhez a meghatározásokhoz és jelzőkhöz?

– Erre egy válasz lehet: köszönjük az elismerést, mert ezeknek a gyűjtőfogalmáról van szó.

– Nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy ön nemzeti szocialistának vallja magát. Ez ma, 2010-ben mit jelent Magyarországon?

– Nemzeti alapon álló és erős szociális háttérrel rendelkező államot képzelek el, ennek a híve vagyok.

– Erről az olvasónak egyből Hitler és félelmes állampártja jut az eszébe…

– Erről én nem tehetek.

– Mi a véleménye Adolf Hitlerről?

– Egy európai szintű, nagy hatású politikus, akinek a valós megítélése még várat magára.

(168 óra)

spot_img
spot_img

Kapcsolódó cikkeink

Friss cikkeink