21 C
Budapest

Nemzeti történelmünk szerves része, a magyar lélek egyik szegmense: a Betyárság

Betyármondák, betyárnóták, balladák őrzik alakjukat. A népi emlékezet megszépítette alakjukat, mert bennük az igazságot osztó, a szegények, az elnyomottak, a védtelenek oldalán álló, azokat segítő, daliás, bátor fiatalembereket vélte, akarta látni bennük. Egy részük népi hőssé vált, akik a jó ügyért, az elnyomók ellen küzdöttek és osztottak igazságot a maguk módján.

hatterkep3-1024x576

A magyarországi betyárságnak története visszanyúlik a napóleoni háborúk idejébe, amikor 16 évi katonai szolgálat teljesítése volt kötelező. Sokan szöktek meg a sorozás elől, s így váltak üldözötté, törvényen kívülivé. Ehhez járultak a fokozódó társadalmi és gazdasági feszültségek, a megélhetési gondok. A katonáskodás elől bujdosók mellé elszegényedett jobbágyok, pásztorok is csatlakoztak. Olykor klánokat alkottak és úgy hajtották végre törvénybe ütköző tetteiket.

Főként az Alföldön tevékenykedtek és a hegyvidéken:a Bakonyban és a Mátrában. Leginkább a huszonéves korosztályból kerültek ki. Eredeti neveiket gyakran megváltoztatták. Lételemük az állandó mozgás, a rejtőzködés. A csárdák jelentették számukra a biztos pontot, itt pihenhettek, jutottak élelemhez és intézték ügyeiket. A betyároknak sok segítőjük akadt a pandúrok ellenében.

A betyár nem azonos az útonállóval, a latorral a nép szemében. A betyár nem közönséges bűnöző. Számára létezik betyárbecsület, az igazságosság, a bajtársiasság. A betyárokban a keletről hozott szabadság iránti vágy, a végtelen tér, nem korlátozott élet utáni sóvárgás, büszkeség munkál.

A betyárság lázadást jelent a jobbágyi terhek, az idegen elnyomás, szolgai életmód, a meghunyászkodás, a kiszolgáltatottság, a gúzsba kötöttség – valójában a szabad ember leigázása, elnyomása ellen. Bátorság és virtus, önvédelem, erő, harci készség, a veszély vállalása jellemezte az igazi betyárokat.

A magyar betyárkirály, Rózsa Sándor már életében legendává vált. A szabadságharc idején bujdosókból és pásztorokból szabadcsapatot szervezett és Kossuth seregéhez csatlakozott. A népi emlékezet Robin Hoodként tartja számon, aki ha kellett a nemzet érdekében állt helyt. Móricz Zsigmond Rózsa Sándor-trilógiája és az abból készült film jól ábrázolja alakját. Róla megjelent tanulmányok, könyvek hol pozitív, hol negatív személyiségként mutatják.

A szamosújvári börtön melletti sírkertben hamvait őrző síremléken mindig van nemzeti színű szalag, virág. Fejét, halála után tanulmányozás céljából levágták s állítólagos koponyája Budapesten a Rendőr Múzeumban tekinthető meg. Leszármazottai ma is közöttünk vannak.

Rózsa Sándor mellett a leghíresebbek, országosan ismert betyárok a következők voltak még Sobri Jóska, Vidróczki Márton, Zöld Marci, Bogár Imre, Sisa Pista. Az utolsó országos hírű betyár Savanyú Jóska volt. Rózsa Sándor népszerűségével azonban egyik sem vetekedhetett.

(Siklósi Botond – ujero.net)

spot_img
spot_img

Kapcsolódó cikkeink

Friss cikkeink