Az amerikai társadalom megrokkant: drogozik és fegyverkezik.
Az amerikai társadalom megrokkant: drogozik és fegyverkezik, a hadserege sokba kerül, és képtelen megnyerni akár egyetlen háborút is. Csak bombázni tud és pusztítani, győzelmet aratni soha. Az USA rivális politikai klikkjei egymást marcangolják, a társadalom különböző rétegei közötti vagyoni különbségek soha nem látott mértékben polarizálódtak, az államalkotó fehér népesség demográfiai súlyának folyamatos csökkenésével együtt élesedik a faji feszültség.
Ennek a demoralizált hadseregnek rövidesen az állam határain belül kell majd beavatkoznia. Ma már távolról sem biztos, hogy az amerikai haderő a legerősebb a világon. Ezt egyébként hallgatólagosan maga Donald Trump is elismerte nemzetbiztonsági stratégiájában, akárcsak James Mattis hadügyminiszter a John Hopkins Egyetemen január 17-én elmondott beszédében. Még ha nyíltan nem is mondták ki, hogy más hatalmak túlléptek rajtuk, abszolút prioritásnak nyilvánították „komparatív katonai előnyük helyreállítását”, amivel lényegében beismerték ennek elvesztését.
Az amerikai fegyveres erők költségvetése persze kilencszer nagyobb, mint az oroszé, de a hatékonyságuk ennek ellenére is szánalmas. Szíriában és Irakban az USA mintegy 10 ezer főt vetett be az Iszlám Állam (ISIS) ellen, de csak egyharmaduk volt katona, a többiek a Pentagon alvállalkozóiként leszerződött magántársaságok zsoldosai. Összességében az amerikai hadművelet büdzséje hétszeresen múlta felül az orosz katonai intervenció költségeit.
A két konkurens haderő által elért eredmény közötti különbség önmagáért beszél a hatékonyságukat illetően is. Hiába gyártják ugyanis az amerikai fegyvereket óriási mennyiségben, az orosz és kínai fegyverzettel szemben egyszerűen elavultnak számítanak. Mostanában az amerikai konstruktőrök mintha nem lennének képesek új fegyvereket kifejleszteni, megbízhatóakat pedig még kevésbé, amint azt az F–35-ös vadászgépük csúfos vergődése is bizonyítja. Inkább régebbi gyártmányokat „modernizálnak”, majd vadonatújként prezentálnak. Nemzetbiztonsági stratégiájában maga Trump is megjegyezte, hogy a problémát egyszerre okozta a katonai kutatás-fejlesztés összeomlása és a Pentagon hadianyag-beszerzéseit jellemző általános korrupció. A fegyvergyártók hajlamosak rásózni elfekvő készleteiket az államra, mert a minisztériumi bürokráciának általában fogalma sincs róla, hogy a haderőknek valójában mire is lenne szükségük a hadműveleti terepen.
Ugyanakkor az ezredforduló óta exponenciális mértékben súlyosbodtak az amerikai társadalom idült szervi bajai. Például a kábítószer-fogyasztás, amely sokáig a fekete kisebbség csaknem kizárólagos apanázsának számított, mára ragályos méreteket öltött a fehér férfiak körében is. Ráadásul az Egyesült Államok (Kanadával együtt) egészségügyi szükségállapotba került az opioidok elterjedése következtében. Mivel az amerikaiak egyharmada krónikus fájdalmaktól szenved, az orvosok 2016-ban csaknem 290 milliószor írtak fel számukra opioid készítményeket, de ezek drágábbak, mint a feketepiacon árult heroin. 2015-ben 12,5 millió amerikai élt vissza az opioidokkal, és több mint 33 ezren bele is haltak.
Egy egyetemi tanulmány szerint szoros összefüggés áll fenn az opioidválság és az amerikai munkaerőpiac összeomlása között. A 25–54 éves korosztályhoz tartozó munkanélküli férfiak fele ugyanis gyorsan megbetegszik, elveszíti munkaképességét, és kénytelen naponta opioidot szedni. Egy év alatt 20 százalékkal nőtt a végzetes kábítószer-túladagolások száma, ezen belül az opioid-túladagolás 2016-ban kétszer annyi halottat követelt, mint az előző évben (kb. ugyanannyit, mint a közlekedési balesetek). Ez a szám jelentősen meghaladja a világon elkövetett terrortámadások áldozatainak számát. „A halandóság új keletű növekedése a fiatalabb korosztályokban a háttérben lévő betegség és nélkülözés szimptómája. Ez lehet a gazdasági hanyatlás következménye és oka.”
Legalább ilyen súlyos problémát jelent az amerikai egészségbiztosítási rendszer enyhén szólva nem kielégítő hatékonysága, amelynek következtében manapság leggyakrabban éppen az egészségügyi kiadások juttatják szó szerint csődbe az amerikai háztartásokat. Túlzás nélkül kimondható, hogy az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás szó szerint életbe vágó kihívást jelent az amerikai alsóbb osztályok számára. Ilyen körülmények között betegségük esetén egyre többen kényszerülnek arra, hogy az orvosi költségeiket internetes kunyerálás révén próbálják meg összekalapozni, de a tragikus „népszerűségi verseny” ellenére, amelyet az internetes közeg adakozó kedvének felkeltése érdekében folytatnak a rászorulók, próbálkozásaik 90 százaléka kudarccal végződik.
Az általános egészségügyi helyzet romlását jelzi az is, hogy negyven év után az USA déli államaiban, főleg a feketék lakta övezetben (blackbelt) a csatornázás és a víztisztítás elégtelensége miatt ismét felütötte fejét a világ legszegényebb országaira jellemző horogférgesség. Jelenleg legalább 12 millióan szenvedhetnek elhanyagolt trópusi betegségekben a világ vezető demokráciájában. Nem mintha a keleti tagállamoknak nem lenne meg a maguk problémája. Ezek vidéki területein ugyanis megállíthatatlanul terjed a Lyme-kór. „Az USA a kullancs terjesztette betegségek melegágya. Az elmúlt 50 évben a tudósok legalább tucatnyi új betegséget észleltek, amelyet kullancsok terjesztenek.”
Gazdag István – www.demokrata.hu
