Balladákban és tárgyi emlékekben él együtt Rigac Jancsi, a hegyháti betyár emléke Baranya északi szegletében. A Sásd régi temetőjében lévő másfél évszázados sírt nemrég felújították. A Betyársereg Motoros Klánja is vallja, hogy a betyárok a „nemzeti emlékezet részei, a történelem nagy tanúi” így emlékezni rájuk, emléküket ápolni, hazafias kötelességünk is. A hétvégén így emlékeztünk a hegyháti betyárra.
A környékbeli településeken Rigac Jancsiként ma is emlegetett betyár kultikus figura a Hegyháton, ugyanakkor kevés történelmi tény maradt fenn róla. Az 1850-es években aktív törvényenkívüliről Varsányi Gyuláné Bükkösdi Márta saját helytörténeti gyűjtésből írt kötetéből megtudhatjuk, hogy Szentkatalinban született 1838. május 28-án, földművescsaládban. A Rigatz Jánosként anyakönyvezett férfiről a halotti regiszter pedig azt rögzítette, hogy 1861. január 5-én halt meg, és Sásdon temették el.
A többi a balladák, a szájhagyomány és közösségi emlékezet területe: Rigacról két verzióban is él ballada és több meseszerű történet is. Úgy tartják, az Alsómocsolád és Ág közti Almás területén is portyázott, többször kifosztotta a Sztankovánszky-kastélyt. Hogy mi vitte a betyáréletre, nem tudni, de úgy tartják, az utazók, kereskedők megsarcolása, kisebb lopások mellett nem követett el kirívóan erőszakos bűncselekményt. Sőt, segítette a szegény sorsúakat. Végül a Bach-korszak egyre szervezettebb zsandárjai ütöttek rajta az almási csárdában, a legenda szerint az ablakon keresztül lelőve az elárult betyárt. A korabeli pécsi sajtó közvetetten utal az esetre, beszámolva arról, hogy 1861. január 5-én elfogtak a hegyháti járásban hat gonosztevőt, akiket rögtönítélő bíróság elé állítottak és egyiküket – a Rigac hű társának tartott Hideg Jánost – hamarosan felakasztották.
A Rigac-kultusz nemcsak a balladákban él manapság. Alsómocsoládon, ahol a legenda szerint egy domb tölgyfájánál szívesen megpihent, 2007-ben pihenőt alakítottak ki, itt emléktábla is felidézi alakját. Egy alkotótáborban betyárszobor is készült Tyukodi László és Koltai László faszobrászok keze munkájával. Az alkotók eredetileg nem személyes alkotásnak szánták a vállán ostort pihentető alakot, de a helyiek hamar megegyeztek abban, hogy a faszobor Rigac Jancsiméltó emléke, így a másfél évszázados tölgynél állították fel, onnan figyeli a völgyet.
Mocsoládon a négy éve bevezetett helyi pénzt is rigacnak nevezték el, és az évente megrendezett kés- és fejszehajító bajnokság is a Rigac-kupáért zajlik. Bikalról lovas kocsis kirándulásokat szerveznek a környékre, Rigac Jancsi nyomában kalauzolva a betyárvilág iránt fogékony vendégeket, Sásdon pedig még néhány éve is virágot, mécsest hordtak a szinte felismerhetetlen sírra.
(Betyársereg)
