30.2 C
Budapest

Az NJSZ szerint az egész nemzet győzelme a Budaházyéknak adott kegyelmi döntés

Mint ismeretes a Hunnia-ügy vádlottjainak többsége megkapta a kegyelmet, de akik ellen eljárás is van folyamatban, ők sincsenek jelenleg börtönben. A Dr. Gaudi-Nagy Tamás vezette Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleményben foglalta össze a történéseket.

14 évvel a Budaházy György és 16 társa elleni, nemzeti ellenállási tevékenységük miatti gyurcsányi ihletésű politikai koncepciós eljárás megindulása után 2023. április 27-én Ferenc pápa katolikus egyházfő hazai útjának előestéjén dr. Novák Katalin köztársasági elnök kegyelmet adott a Hunnia-per hat jogerős elítéltjének, köztük Budaházy Györgynek. Az Elnöki Hivatal aznapi közleménye szerint a „pápalátogatás hete különleges alkalom arra, hogy az államfő kegyelmezési jogkörével éljen, ezért a köztársasági elnök arról döntött, hogy ebből az alkalomból széles körben ad kegyelmet.” Úgy tudjuk, hogy a Hunnia ügy jogerős elítéltjein kívül több más kérelmező is kegyelemben részesült a Szentatya látogatása kapcsán.

A kegyelmi határozattal minden érintett elítélt esetében az államfő felfüggesztette a jogerősen kiszabott, személyenként öt és hat év közötti mértékű, végrehajtandó fegyházbüntetéseket (elsőfokon először 125 évet, majd a megismételt elsőfokon 117 évet kaptak), amelyek letöltését az idén március 9-i jogerős ítélet után az elítéltek megkezdték, mivel bár fennállt a lehetősége arra is az igazságügyi vezetésnek, hogy a már megkezdett fegyházbüntetések végrehajtását az ítéltek kérelmére félbeszakítsa, de erre nem került sor.

A közügyektől eltiltás mellékbüntetés és a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alóli kegyelmi mentesítés nem történt meg. A tetemes, személyenként egyes esetekben több milliós bűnügyi költség elengedése külön eljárás függvénye.

A döntéseket röviddel azok megszületése után dr. Varga Judit igazságügyi miniszter ellenjegyezte, amelynek köszönhetően mind a hat fegyházban raboskodó hazafi még a kegyelmi döntések napján este 9 óra körül szabadon távozhatott az őket fogva tartó büntetés-végrehajtási intézményekből, visszatérhettek családjaikhoz és folytathatják a bíróság szerint is társadalmilag hasznos tevékenységüket, szeretteik és hazánk boldogulása érdekében. Budaházy Györgyöt és Nagy Zoltánt a Váci Fegyház- és Börtön előtt várták szerettei sok megszabadulást ünneplővel együtt, ahonnét Budaházy György lóháton távozott, utána oldott ünneplésre került sor.

A mostani köztársasági elnöki döntés nem terjedt ki azon négy vádlottra, akiknek ügyében jogerős ítélet még nem születetett, mivel esetükben ügyészi fellebbezés nyomán a másodfokú bíróság egy vádpont kapcsán bűnösséget állapított meg. Emiatt a vádlotti és védői fellebbezéseik nyomán az ügyük harmadfokra került. Ugyanakkor a mostani döntések előrevetítik azt, hogy amennyiben visszavonják a fellebbezéseiket, akkor nagy valószínűséggel az ő esetükben is rövidesen kedvező kegyelmi döntést születhet.

Hála és köszönet a döntéshozóknak a megszabadult meghurcoltak, hozzátartozóik, az ügyet támogatók és minden nemzeti jogvédő nevében! Köszönet és elismerés a hatalmas munkáért a védőknek, akik között többen a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagjai és tagjai.

Álláspontunk szerint egy bátor, tisztességes, keresztényi és széles körű társadalmi akarattal egyező, a bűnüldöző, vádképviseleti és igazságügyi szerveknek ebben az ügyben megtapasztalt súlyos hibáit, kisiklásait korrigáló helyes és méltányos döntés volt a Budaházyéknak adott elnöki kegyelem, amely győzelem az egész nemzet számára, mivel sokak reményét visszaadja aziránt, hogy az állam felelős képviselői képesek és készek az ilyen szintű visszásságokkal terhelt ügyekben kiigazítást tenni, igazságot szolgáltatni.

Örömteli, hogy ezt, a gyurcsányi önkény és jogtiprások lenyomatát magán viselő, az igazságszolgáltatás tekintélyét súlyosan megtépázó, balliberális politikai leszámolás célzatával indított ügyet kegyelmi úton meg tudta és akarta oldani a nemzeti kormányzat, felismerve annak jogi képtelenségeit és ezért a milliónyi magyar által joggal elvárt, nemzeti érdekű politikai megoldás szükségességét.

„Az igazságszolgáltatás leszerepelt ebben az ügyben” szögezte le korábban dr. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, amely állítással messzemenően egyetértünk.

Emlékezetes, hogy a Fővárosi Ítélőtábla idén március 9-én kihirdetett és a nemrég írásban kézbesített jogerős ítélete jelentősen megteremtette a tavaly decemberben már hét vádlott részére megadott eljárási kegyelmi döntésnek a kiteljesítését, mert rámutatott arra, hogy a meghurcoltak valamennyien társadalmilag hasznos személyek, nem veszélyesek és cselekményeik sem voltak olyanok, hogy ilyen drasztikus büntetést indokolnának. A jogerős ítélet leszögezte, hogy „a vádlottak 14 éve állnak büntetőeljárás hatálya alatt. Egy vagy több kiskorú gyermek tartásáról gondoskodnak, állandó munkahellyel és jövedelemmel rendelkeznek, többségük családfenntartó és többen a helyi egyházközösség aktív tagjai. Életvitelükkel, büntetőeljárás hatálya alatt tanúsított magatartásukkal probléma nem merült fel.”

A jogerős ítélet rámutatott továbbá, hogy „ha a büntetés nem áll arányban a bűncselekmény súlyával, az elkövetők tárasadalomra való veszélyességével, igazságtalanná válik, és a társadalmi hatását sem képes kifejteni. A vádlottak terhére rótt bűncselekmények absztrakt társadalomra való veszélyessége rendkívül magas. Ezzel szemben a cselekmények konkrét társadalomra való veszélyessége – figyelemmel az eszközcselekményekkel okozott sérelemre is – nem kirívó. Életben nem esett kár, a vagyoni kár nem jelentős. Az általuk elkövetett súlyos bűncselekményeknek az elbíráláskor nem érzékelhető a társadalomra gyakorolt hatása, hiszen 14 év telt el.”

Ezek a szempontok tükröződtek a tavaly decemberi, hét vádlottat megszabadító elnöki kegyelmi döntés kapcsán kiadott elnöki közleményben, kimondva, hogy a bírósági eljárások ésszerűtlen elhúzódása elfogadhatatlan, és sérti az emberek igazságérzetét. Üzenetértékű volt az is ebben a közleményben, hogy sajnálatosnak nevezte az elnök, hogy a bíróság közel másfél évtized alatt sem tudott jogerős döntést hozni, továbbá „az előzetes letartóztatásban töltött idő és a 13 éve tartó vesszőfutás az érintetteket és családjaikat alaposan megpróbálta.” Az is figyelemre méltó, hogy az elnök asszony felhívta a jogalkotó és jogalkalmazó szerveket, hogy tegyenek lépéseket a bírósági döntéshozatal felgyorsítása érdekében.

Emlékezetes, hogy a megismételt eljárásban a vádlottakra összesen 117 év szabadságvesztést (Budaházyra 17 év fegyházat) kiszabó elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta a másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla egyes vádlottak egyes minősítései, illetve kiszabott büntetései tekintetében, amelyeket jelentősen enyhített. Budaházy György 6 év fegyházbüntetést kapott.

Két vádlottra 5 év 6 hónap fegyházat, öt vádlottra 5 év fegyházat, egy vádlottra 2 év fegyházat, és egy vádlottra 1 év 6 hónap felfüggesztett börtönt szabtak ki. Összesen 45 év 6 hónap szabadságvesztést a tíz hazafira. Mindegyik vádlott közügyektől eltiltás mellékbüntetést is kapott.

Sokan bíztunk az irgalmasság és igazságosság győzelmében, és sokan sokat tettünk ezért, amely végül bekövetkezett!

Évről-évre, napról-napra egyre többen álltak a súlyos jogi visszásságokkal (pl.: többek között kényszervallatások) terhelt Hunnia terrorper meghurcoltjai mellé.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat, mint hazafias jogvédő szervezet a Budaházy-Hunnia büntetőeljárást kezdettől fogva nemzeti jogvédő monitorozással követte, több tagja védőként eljárt és kiállt a vádlottak kegyelemben részesítése mellett 2016 óta, először közkegyelem, majd egyéni kegyelem formájában.

A több mint ötven közéleti szereplőből és művészből álló, tavaly ősszel megalakult Budaházy Bizottság az Igazságtételért civil társaság, amely egy széles körű nemzeti civil összefogás keretében szorgalmazta a kegyelmi megoldást. Április 3-án a Budaházy Bizottság nyílt levélben fordult dr. Novák Katalin köztársasági elnökhöz és dr. Varga Judit igazságügyi miniszterhez Budaházyék kegyelemben részesítése érdekében felsorakoztatva a méltányossági, igazságossági és irgalmassági érveket. A Budaházy Bizottság az Igazságtételért civil társaság élő és elhunyt tagjainak listája a levél végén olvasható. A nyílt levél arra is kitért többek között, hogy a kegyelem melletti „további nyomatékos ok az az elviselhetetlen, széles társadalmi körben érzékelt igazságtalanság, amely amiatt jött létre, hogy a 2002 és 2010 között, az állami szervek által elkövetett, tömeges, kirívó súlyú emberi jogi jogsértések, így a 2006 őszi rendőri brutalitásokban testet öltő állami terrorcselekmények elkövetői, felbújtói – néhány végrehajtói szinten kegyetlenkedő rendőrt leszámítva – nem kerültek felelősségre vonásra, máig is szabadon, sok esetben a politikai élet résztvevőiként élhetnek, míg a velük szembeni nemzeti ellenállás vezetői, résztvevői pedig közel másfél évtizedes meghurcoltatás, kemény büntetőeljárás terheit cipelve fegyházbüntetésüket töltik, illetve börtön-behívójukat várják. Ezen elviselhetetlenül igazságtalan helyzet megszüntetését kérjük Önöktől, meggyőződésünk szerint a társadalom tisztességes többsége nevében, amelyet igazol az a tény, hogy a szabadsagot.com nevű honlapunkon közzétett kegyelmi petíciót mai napig már több tízezren írták alá és számos közszereplő áll ki a kegyelmi megoldás mellett, amely kiállások az említett oldalon megtalálhatók.”

A húsvéti nagyhéten a már több ezer nehéz sorsú gyermek életét krisztusi útra vezető, széles körben elismert, világra szóló keresztény gyermekvédő intézmény-hálózatot működtető erdélyi Böjte Csaba ferences szerzetes is kiállt imájában a dévai gyermekekkel együtt azért, hogy Budaházyék mielőbb szabadulhassanak meg végre a hányattatásuktól, mivel ahogy fogalmazott: „igenis, a szenvedő, börtönben ülő emberekkel azonosította magát Jézus Krisztus és ezért értük valamilyen szinten imádkozni szerintem keresztény kötelességünk”.

Fontos tanulság, hogy rendkívül széles körű nemzeti összefogás alakult ki a Hunnia ügy meghurcoltjainak szabadsága, az igazságtétel mellett, amely végül eredményre vezetett és reményt ad arra, hogy a 2010 előtti önkényuralmi időszak, és különösen a 2006 őszi állami terror el nem évülő bűntetteit elkövető vezetők felelősségre vonására, továbbá az igazságszolgáltatásban mutatkozó működési zavarok elhárítására is végre esély nyílhat. A szemkilövető pártnak a remélhetően soha be nem következő hatalomra jutásuk esetére kilátásba helyett minapi azon közlése pedig, amely a megváltozhatatlan kegyelmi döntés ellenére a meghurcoltak bebörtönzését irányozta elő újabb, sokadik és egyértelmű bizonyítékát jelenti a nemzetellenes és jogállamiságot semmibe vevő, hatalomért mindenre képes, kártékony felfogásuknak.

(Szent Korona Rádió)

spot_img
spot_img

Kapcsolódó cikkeink

Friss cikkeink